Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében!.. szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon.
Iny Lorentz sorozatának befejező kötetében folytatódik a telepesek kalandokban bővelkedő története. Szerelmek szövődnek, barátságok köttetnek, közben pedig dúl a háború, amely vérvörösre festi az eget Amerika felett. Jennifer Chiaverini - Mrs. Lincoln varrónője Elizabeth Keckley rabszolgasorba születik, ahonnan kitartó szorgalma és tehetsége révén sikerül kivásárolnia magát. Ezután nemcsak hogy a washingtoni elit legfelkapottabb varrónője lesz, hanem egyenesen a First Lady, Mary Lincoln nőiruha-készítője, öltöztetője és - egy idő után - a leghűségesebb barátja. Történik mindez az amerikai polgárháború, a rabszolgaság eltörléséért folyó legádázabb harcok idején, amikor egy ilyen barátság, amely figyelmen kívül hagyja a kor által olyannyira előítéletesen kezelt faji és társadalmi különbségeket, több mint valószínűtlennek tetszik. A varrónő még akkor is jóban-rosszban kitart Mary Lincoln mellett, amikor az elnök halála után az immáron egyesült amerikai nép a szeszélyes és megosztó egykori First Lady ellen fordul.
S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is. Johanna Lindsey - Angyali diadal Angela Sherringtonnak élete hajnalától tapasztalnia kell, hogy az élet nem fenékig tejfel. Csecsemőként lesz anyátlan, s arra cseperedik fel, hogy részeges apja mellett nehéz munkát végezzen bérelt földjükön a betevő falatért Alabamában, az amerikai polgárháború zűrzavaros esztendeiben. Még az sem feltétlen előny számára, hogy kivételes teremtés: gyönyörű szép és talpraesett. Szabad prédának tekintik a környék ficsúrjai, és a dühös vadmacska szerepébe kényszerítik. Holott a lelke mélyén romantikus, nagy titok lappang: szerelmes a földesúr délceg fiába. Csakhogy azt egy világ választja el tőle. Sherrington papa halála után azonban a földesúr, a dúsgazdag mágnás, Jacob Maitland váratlanul bőkezűséggel felkarolja, házába fogadja, családja tiltakozásával és a közvélemény ostorozásával egyaránt dacolva.