Október elején a magyar pártvezetés elrendelte Rajk László kommunista vezető újratemetését, akit korábban koncepciós perben elítéltek és kivégeztek. Ez azonban kevésnek bizonyult a forradalom elkerüléséhez. Október 22-én a budapesti Műszaki Egyetem diáksága 16 pontos kiáltványt tett közzé. Legfontosabb követelésük a szovjet csapatok kivonása és szabad, többpárti választások kiírása voltak. Másnapra nagygyűlést hirdettek. A forradalom győzelme A gyűlést a megrettent pártvezetés nem merte betiltani. A tömeg október 23-án délután Budán a Műegyetemtől, Pesten a Petőfi-szobortól indult a Bem-térre, amivel szolidaritásukat akarták kifejezni a hetek óta tartó lengyelországi felkeléssel. Megjelentek a Rákosi-címertől megszabadított lyukas zászlók, melyek a forradalom jelképévé váltak. Az immáron több százezer tüntető egy része ezután a Parlamenthez vonult, ahol a lakosság rokonszenvét leginkább bíró kommunista vezető, Nagy Imre igyekezett lehűteni az indulatokat rögtönzött beszédével. Mások a Városligetnél ledöntötték Sztálin szobrát, a harmadik rész pedig a Rádióhoz ment, hogy ott beolvastassa a követeléseket.
A Görgei Artúr vezette magyar sereg kitért a támadás elől és visszavonult, hogy elkerülje a megsemmisülést. Az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány kénytelen volt Debrecenbe menekülni. Az összevont magyar sereg 1849 februárjában Kápolna mellett vereséget szenvedett Windisch-Grätz csapataitól. Pár nappal később Ferenc József a morvaországi Olmütz városában az egész birodalomra érvényes alkotmányt (alaptörvényt) hirdetett ki. Ezáltal az újra részekre bontandó Magyarország önállósága megszűnt volna. Bem sikerei és a tavaszi hadjárat 1849 tavaszán azonban megfordult a hadiszerencse. A lengyel származású Bem József tábornok néhány hét alatt kiűzte a császári csapatokat Erdélyből, és ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Debrecen két tűz közé kerül. A Görgei vezette fősereg pedig megtámadta Windisch-Grätz csapatait. A magyar sereg áprilisban sorozatos győzelmeket aratott (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom). A dicsőséges tavaszi hadjárat hatására a császári sereg elmenekült az országból, végül Budavárát is sikerült visszafoglalni.
A dualista állam nem biztosított teljes függetlenséget Magyarország számára, de reális kompromisszumnak bizonyult. A kiegyezés megkötése után Magyarország gazdasága nagymértékben fejlődött, és félévszázados béke köszöntött hazánkra, melynek az első világháború vetett véget. Kapcsolódó cikkekSzerkesztés 19. századHivatkozásokSzerkesztés↑ Adam Kozuchowski: The Afterlife of Austria-Hungary: The Image of the Habsburg Monarchy in Interwar Europe. Pitt Series in Russian and East European Studies -PAGE: 83, Publisher: University of Pittsburgh Press (2013), ISBN 9780822979173
Többnyire volt ugyan elegendő élelmiszeripari, ruházati és más használati árucikk, ezek minősége gyakran gyenge, választéka pedig csekély volt. A paraszti földeket ígérettel és fenyegetéssel sikerült államosítani. Családtagonként 1–1 hold föld magántulajdonban maradhatott úgynevezett háztáji gazdaságként. Az állami földekből termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jöttek létre. Szakszerű irányításuknak és a jelentős beruházásoknak köszönhetően nagymértékben javult a mezőgazdasági termelés minősége és mennyisége. Újra bőven volt tehát élelmiszer. A Kádár-kori társadalom jelentős része depresszióban vagy más lelki betegségben szenvedett. Az egy főre jutó öngyilkosságok és az alkoholfogyasztás terén világszinten elsők illetve másodikak voltunk. Ennek valószínű okai a városokba költöző parasztság gyökértelenné válása, a vallásosság csökkenése, a nemzeti és családi történelmi kudarcok, a korszak végén pedig az életszínvonal fenntartásáért végzett túlmunka voltak. Mindenkinek volt munkája, a munkaidő heti 5, 5 majd 5 napra csökkent.
A németek hamarosan nemcsak Észak-Afrikát vesztették el, hanem Olaszország déli része is a brit és amerikai csapatok kezére került. A szovjet fronton Sztálingrád sikertelen ostroma volt a fordulópont, amely után megindult a szovjet előrenyomulás nyugati irányba. A háború vége 1944 nyarán a szövetséges erők Eisenhower amerikai tábornok irányításával partra szálltak Normandiában, majd megindultak a német határ felé. A keleti front az év végén már Magyarországon és Lengyelországon húzódott keresztül. A frontok hamarosan elérték Németországot. Hitler öngyilkosságát követően a németek 1945. május 8-án feltétel nélkül letették a fegyvert. 1943-ban a szövetséges vezetők: Roosevelt, Churchill és Sztálin Teheránban találkoztak. Megegyeztek abban, hogy a következő évben új frontot nyitnak Németország ellen. Churchill szerette volna megakadályozni, hogy Kelet-és Közép-Európa szovjet megszállás alá kerüljön, ezért a Balkán-félszigetet javasolta színhelyül. Az USA azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a támadás Franciaországból induljon.
Az államszervezet működését három részre szokás osztani: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ágra. A törvényhozó hatalom az országgyűlés vagy más néven parlament, amely a törvényeket hozza. Ezek az ország működésének legfontosabb szabályai. Megszabják például, kinek mennyi adót kell fizetni, vagy milyen büntetés jár egy-egy bűncselekményért. A végrehajtó hatalom a kormányból (tagjai a miniszterek) és az utasításait végrehajtó hivatalokból, rendőrségből, katonaságból áll. Feladata a törvények végrehajtása és betartatása. Vajon hányan fizetnének adót, ha senki sem ellenőrizné annak befizetését? Visszatartana-e a törvény a bűncselekmény elkövetésétől, ha nem kellene attól tartani, hogy a büntetést tényleg ki is szabják és végre is hajtják? A bírói hatalmi ágat a bíróságok alkotják. Feladatuk az igazságszolgáltatás mellett a törvények értelmezése is vita esetén. A másik nagy változás a felelős kormány létrejötte volt. A király által megbízott hivatalnokoknak eddig is a magyar törvények szerint kellett volna kormányozniuk, gyakran mégsem így tettek.
időszámításunk szerinti 1801–1900 közötti évek Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19. század az 1801–1900 közötti éveket foglalja magába, a polgári demokratikus forradalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus. [megj. 1]A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között. Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte.