A gyártásközi ellenőrzéseknél a terméket addig nem lehet továbbadni a következő gyártási folyamatba, amíg a megkövetelt ellenőrzéseket, illetve jóváhagyásokat nem végezték el. Megjegyzendő, hogy sürgős esetben természetesen itt is előfordulhat kivétel, de - az előzőekhez hasonlóan - csak az azonosítás és a visszahívhatóság feltételeinek egyidejű biztosítása mellett. Az úgynevezett végellenőrzést a minőségügyi tervben meghatározottak szerint kell elvégezni, és a terméket addig nem szabad kiszállítani, amíg az előírt összes ellenőrzési tevékenységet el nem végezték, továbbá az ezzel kapcsolatos dokumentációt nem írta alá az erre jogosult személy. Ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések felügyelete A vállalatnál használt ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezéseket időközönként hitelesíttetni, kalibráltatni kell, annak érdekében, hogy a termék megfelelőségét adott esetben bizonyítani lehessen. Felhasználásuknál figyelembe kell venni az ismert mérési bizonytalanságot, és ennek a mérési bizonytalanságnak (tűréshatárnak) összhangban kell lennie az előírt mérési képességgel.
A gyártási összköltség alakulása a termék "tökéletességétıl" függıen A termékek elıállítási összköltsége tartalmazza a gyártási alapköltségeket, a termék elıállításához felhasznált közvetlen és általános anyag-, bér-, valamint különleges költségeket. E költségekhez adódnak hozzá a minıséggel kapcsolatos költségek, melyek a tervezés és a gyártás minıségbiztosítása során a minıség elérésébe fektetett költségek, mint pl. a hibák miatt fellépı veszteségek és a hibák megelızésével és értékelésével kapcsolatos költségek. E három görbe összege adja a gyártási összköltséget. A termék megcélzott, vagy elért kivitelezési minıségétıl függıen változik a fellépı hibákból adódó veszteség, a termék minıségi szintjének javulásával a hibaköltségek rohamosan csökkennek. A fenti ábra azt is mutatja, hogy a hibaköltségek csökkentése, az egyre tökéletesebb termék elérése érdekében egyre többet kell a megelızı és a vizsgálati tevékenységekre költeni. A "jó", selejtmentes termékek részarányának növekedési irányába - a minıségi szint növekedésével - a szükséges "beruházások" (hibamegelızı tevékenységek, vizsgálatok, ellenırzések), a minıségszabályozás költségei növekednek.
Ezen felül a termelést megelızı elemzı, tervezı tevékenységek költségeit, mint pl. a piackutatás költségeit, amelynek segítségével feltárják a felhasználók minıségi igényeit, illetve meghatározzák, hogy várhatóan hogyan reagálnak majd az új minıségre. Ide tartoznak még a gyártmány és a gyártási folyamatok tervezésével kapcsolatos és a gyártóeszközök elıállításához szükséges gyártástervezési költségek is, továbbá a tervezés szakaszában megvalósított elemzések, pl. QFD, FMEA, megbízhatósági elemzések költségei, a minıségügyi rendszer kialakításával, bevezetésével és mőködtetésével kapcsolatos költségek, rendszerfejlesztés és irányítás: a minıségügyi rendszer fejlesztésére, mőszaki irányítására fordított költségek, a minıségügyi információs rendszerrel, és vizsgálati eszközök tervezésével, fejlesztésével kapcsolatos költségek: a minıség mérésére és elemzésére használt berendezések tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos költségek. A berendezés költségét és az amortizációt nem tartalmazzák, minıségügyi adatok győjtése, elemzése, nyilvántartása, minıségügyi mérıeszközök és vizsgálóberendezések kalibrálása, hitelesítése, megelızı karbantartása, a folyamatszabályozás költségei: a gyártási folyamat rendszeres és eseti képességvizsgálatára és elemzésére fordított költségek.
A következı költségcsoport a már elkövetett hibák költségeit tartalmazza, amelyeknél utólagos költségregisztrálásra van mód. E költségcsoport a veszteségek kategóriájába sorolandó. Hibaköltségek: A már bekövetkezett hibák kijavítására és a garanciára fordított költségek tartoznak ebbe a csoportba. A hibaköltségek irányulhatnak a gyártónál vagy a felhasználónál jelentkezı hibák javítására, vagy a hibák által okozott kárral kapcsolatos kártalanításra. A hibaköltségek a hiba felmerülési, észlelési helyétıl függıen lehetnek belsı (üzemen belüli), ill. külsı (üzemen kívüli) hibákkal kapcsolatos költségek. Belsı hibaköltségek: A belsı 128 hibaköltségek olyan költségek, amelyek a termékek vagy szolgáltatások minıségi követelményeinek nem teljesítésébıl még a kiszállítás elıtt keletkeznek. selejt: o azon termékek, alkatrészek, nyersanyagok, amelyek nem elégítik ki a minıségi követelményeket és ennek következtében nem használhatók fel, o nem javítható termékekben megtestesülı költségek, illetve az újragyártás költségei, valamint a selejt megsemmisítési költsége.
A KAIZEN stratégia üzenete az, hogy egy nap sem telhet el anélkül, hogy valamiféle fejlesztés ne történjen valahol a vállalatban. A KAIZEN elv Japánban életmóddá vált, módszertani eszköztárát a következı ábrán látható KAIZEN esernyı szemlélteti: 11 A KAIZEN esernyı1 A TQC és a CWQC (az egész vállalatra kiterjedı minıség-szabályozás), fokozott alkalmazása segítette hozzá a japán cégeket a folyamatorienrált gondolkodás elsajátításához, illetve olyan stratégiák kidolgozásához, amelyek biztosítják a folyamatos javítást a gazdálkodó szervezet minden szintjén dolgozó összes ember bevonásával. A KAIZEN stratégia, üzenete: egyetlen nap se múljon el anélkül, hogy a vállalatnál bárhol ne történjen valamilyen javulás. (Ez nem azt jelenti, hogy minden nap újítási javaslatot kell beadni). Mélyen gyökerezik a japán mentalitásban az a felfogás, miszerint a tökéletesedés folyamata végtelen. Az öreg japán emberek gyakran mondogatják: "Ha valakit 3 napig nem látnak, akkor a barátainak alaposan szemügyre kell venniük ıt, hogy észrevegyék a rajta bekövetkezı változásokat. "
26 2. 2 A vezetıi szerepértelmezés tipológiája és a vezetési stílusok 2. 1Vezetıi szerepértelmezés A vezetıi magatartást leíró tipológiát az alábbi szempontrendszer alapján szokás megközelíteni: - a vezetıi stratégia jellege - a vezetés legitimációja - a vezetés-irányítás tárgya - a vezetı vállalkozó kedve - a vezetés stílusjegyei A vezetıi stratégia jellege szerint meg lehet különböztetni: - idealista vezetıt - akinek valóságképe idealizált, harmonikus, súrlódásmentes munkát képzel el, s ennek az ideálnak megfelelı munkát, lelkesedést, áldozatkészséget vár el. Ha beosztottai nem ennek az elvárásnak megfelelıen viselkednek, akkor tudatlanságra, tökéletlenségre következtet. - racionális vezetıt - aki a valóságos szervezeti viszonyokból indul ki, a célokkal azonosul, törekvéseiben racionális, tudatosan mérlegelı. Törekszik a dolgozókat motiváló tényezık megismerésére és ezek alkalmazására. Sikerorientált, racionális megoldásokat keres. Az érzelmeket tudatosan háttérbe szorítja. A változó valósághoz alkalmazkodni akar, alakítani akarja a jövıt.
Megfelelő alkalmazásától az is várható, hogy más szervezeti előnyökkel jár, mint például a jobb belső kommunikáció, a szervezet folyamatinak jobb megértése és felügyelete. A Magyar Szabvány MSZ EN ISO 9001:2015 (helyettesíti a régit: MSZ EN ISO9001:2009) A magyar nyelvű változatot a Magyar Szabványügyi Testület készítette. ISO 9001:2015 for Small Enterprises - What to do - (Value Added Content) 20 4. Követelmények 21 4. Követelmények Minőségirányítási rendszer alkalmazása stratégiai döntés egy szervezet számára, ami segíthet a szervezetnek általános teljesítménye fokozásában, és megbízható alapot biztosít a fenntartható fejlődés irányába tett kezdeményezéseknek. A nemzetközi szabványon alapuló minőségirányítási rendszer alkalmazásának lehetséges előnyei egy szervezet számára: a. annak a képessége, hogy folyamatosan olyan termékeket szállít és szolgáltatásokat nyújt, amelyek eleget tesznek a vevői és az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek; b. lehetőségek feltárásának elősegítése a vevői elégedettség növelésére; c. a környezetével és céljaival kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelése; d. meghatározott minőségirányítási rendszerkövetelményeknek való megfelelőség igazolásának képessége.
Tagjai: a BT elnöke/alelnöke, továbbá a CENELEC-tagszervezetek (nemzeti bizottságok) állandó küldöttei. Mőszaki bizottságok/albizottságok bizottságok/albizottságokéval (lásd ott). (TC/SC): feladatuk azonos CEN mőszaki Központi Titkárság (CS): feladata a CENELEC szervezeti irányítása, a fı szervezeti egységek üléseinek szervezése, kiszolgálása, a dokumentumok körözése/kezelése. Vezetıje a fıtitkár (Secretary General). ETSI – Európai Távközlési Szaványügyi Intézet (1988) - az EU-n és EFTA-n kívüli más, a távközlésben érdekelt ország is részt vehet társult vagy megfigyelı tagként a munkában Székhelye: Sophia Antipolis (Nizza mellett) A távközlés területén szükséges szabványosítási munkák ellátására 1988-ban jött létre, kissé más szervezeti alapokon, mint a CEN/CENELEC. Az ETSI-ben a nemzeti távközlési hatóságok az érdekelt szakmai szervezetek közvetlenül is tagok lehetnek, továbbá olyan országok érdekelt szervei is részt vehetnek társult vagy megfigyelı tagként a munkában, amelyek nem tagjai sem az EU-nak, sem az EFTA-nak.