A Munka Törvénykönyve 2001-es módosítása során ez egészült ki a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményével. Erkölcsi kategória Az együttműködés polgári jogi jogintézmény, mely a szerződéses kapcsolatokban a szerződéses szabadság egyfajta korlátjaként jelent meg. A polgári jogban az együttműködési kötelezettség része a jóhiszeműség és tisztesség római jogból eredeztethető jogelvének. A jóhiszeműség és tisztesség erkölcsi kategória, értelmezése az adott társadalmi helyzetben kialakult és érvényben lévő erkölcsi normákon alapul. A jóhiszeműség és tisztesség elvéből következik az az elvárás, hogy egyik fél a jogával úgy éljen, hogy azzal indokolatlan hátrányt ne okozzon a másiknak. Ez pedig csak a felek kölcsönös együttműködése révén érhető el. Bizalmi jogviszonyok Az Mt. indokolása kifejtette, hogy az együttműködési kötelezettség elvét különösen azon jogviszonyokban - mint például a munkaviszonyban - kell alkalmazni, amelyek tartalma valamilyen tevékenységre irányul, illetőleg amelyek tartósan állnak fenn.
figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás) a hatóság alkalmazhatja a további foglalkoztatás megtiltását, és továbbra is kiszabhat munkaügyi bírságot. Külön kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő. 3. Az elévülés a hatóság tudomásszerzésétől számított 1 év a szankciók alkalmazására, a korábbi 3 év helyett. (kivéve, ha a jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy ha a bíróság, illetve a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte – ez esetben az elkövetéstől számított 3 év elteltével is alkalmazható szankció. ) 4. Ha a foglalkoztató a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére. Ha a foglalkoztató ezen bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól maga állapítja meg.
Ezt a tájékoztatást legkésőbb munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkáltató a munkavállaló részére átadni. Ha a közöltekben változás következik be, akkor a munkáltató 15 változás hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót. Milyen időtartamra szólhat a munkaszerződés? Szólhat határozatlan és határozott időre is. Határozott idejű munkaszerződésnél az időtartamot hogyan lehet meghatározni? A szerződés megszűnését követően lehet-e újabb határozott idejű munkaviszonyt létesíteni? Az időtartamot meg lehet határozni naptári dátum megjelölésével, vagy más alkalmas módon (például: GYES lejárta, keresőképtelenség lejárta). A határozott időre létesített munkaviszony legfeljebb öt évre szólhat. Az ennél rövidebb időtartamú határozott idejű munkaviszony megszűnését követően lehet újabb határozott idejű munkaviszonyt létesíteni, de az ilyen munkaviszonyok együttes időtartama az öt évet nem haladhatja meg.
Első megközelítésben a kérdésre adott válaszunk igenlő, lehetséges a gazdasági társaság és tagjai közötti munkaviszony létesítése. A válasz egyaránt vonatkozik a jogi személynek minősülő, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra. A munkáltatói jogok gyakorlása A kétpólusúság követelményének a munkáltatói jogok gyakorlása terén is meg kell valósulnia. Mivel a gazdasági társaság nem természetes személy, a nevében történő eljárásra, képviseletére természetes személyt kell kijelölni. 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános, valamint az egyes társasági formákhoz kapcsolódó részletes szabályok a vezető tisztségviselőket hatalmazzák fel a társaság ügyvezetésére és képviseletére. (A Gt. 21. §-a alapján közkereseti társaságnál az ügyvezetésre jogosult tag, betéti társaságnál a beltag, illetve a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság vagy kivételesen a vezérigazgató képviseli a céget. )
az ellenőrzött bt-nek kb 100 kültagja van, akik betéteinek együttes összege 20. 000 Ft. A tanuk kihallgatásai alapján bizonyítást nyert, hogy valójában munkaviszonynak minősíthető a munkát végző személyek jogviszonya. Milliós nagyságrendű bírság kiszabása várható az érintett személyek nagy száma miatt). Az ellenőrzés során a foglalkoztató köteles bizonyítani, hogy a nála munkát végző személy megbízási, vállalkozási szerződés keretében illetve tagként, személyes közreműködőként vagy önkéntes munka keretében dolgozik. Amennyiben a foglalkoztató nem rendelkezik ilyen bizonyítékokkal, akkor jogsértés esetén büntetés kerül megállapításra. A munkaügyi felügyelő jogosítványai A munkaügyre, foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartása az első számú vezető feladata és felelőssége. Köteles gondoskodni azon feltételek megteremtéséről, melyek a jogszabályok betartásához szükségesek. A munkaügyi felügyelő az egész ország területén csak az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzést.
A munkaügyi ellenőrzés során kiszabott bírság, illetve a megállapított fizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. -ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.
A továbbiakban a két legfontosabb esetkört ismertetjük. 4. 1. A rendes felmondás esetei A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Az új Munka Törvénykönvv hatályba lépésének jelentős következménye, hogy a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató köteles felmondását megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló érdekében vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása nyomán – amiről keddi ülésén döntött a parlament – újabb három hónapon át alkalmazhatók az átmeneti rendelkezések. Visszahívható-e azonnali hatállyal a munkaviszonyban álló ügyvezető? Gyakran felmerül kérdésként, hogy a munkaviszony keretében dolgozó ügyvezető munkaviszonyára mennyiben és hogyan hat ki, ha őt a vállalkozás megfelelő szerve visszahívja. Egyes szakemberek szerint ilyenkor a munkaviszony megszűnik, míg mások szerint a munkaviszony megszüntetésénél a munka törvénykönyve szabályai nem kerülhetőek ki. Nézzük, mit mond erről a Kúria! 24/48 órás beosztásban dolgozó portások bérezése, szabadsága Hogyan kell kalkulálni a munkaidőkeretben, 24/48 órás beosztásban foglalkoztatott portások bérét, illetve a szabadságát? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt. Büntetőeljárás indult ellene, ezért felmondtak a dolgozónak A munkajogi szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltató pusztán a büntetőeljárás megindításának ténye alapján azonnali hatállyal számolja fel a jogviszonyt, mely munkajogi jogkövetkezmény az Alkotmánybíróság több határozata szerint nem sérti az ártatlanság vélelmét.