Bírói Engedélyes Kényszerintézkedés
A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést! KivonatszerkesztésIntézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról - Törvények és országgyűlési határozatok
- A büntetőeljárás - 8.8.2.2. A személyi szabadságot érintő ek elrendelése - MeRSZ
- Letartóztatás/Bűnügyi felügyelet - Dr. Pinczés Ferenc ügyvéd
- Kényszerintézkedések általában – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról - Törvények és országgyűlési határozatok
Vádemelés után az elrendelt bűnügyi felügyletet a bíróság 6 havonta köteles felülvizsgálni. A Be. lehetőséget biztosít arra az esetre, ha a terhelt életkörülményeiben lényeges változás következik be, hogy az előírt magatartási szabályoktól ideiglenesen vagy tartósan eltérjen. Amennyiben a terhelt a magatartási szabályokat megszegi vagy idézés ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg rendbírsággal sújtható, ismételt megszegés esetén más magatartási szabályok megállapításának van helye, akár a terheltet őrizetbe is vehetik, végső soron letartóztatása is elrendelhető. Konzultáció A konzultáció során lehetősége van teljeskörű személyre szabott tájékoztatást kapni jogi lehetőségeiről, választ kap arra kérdésére is, hogy "mi az amiben egy ügyvéd segítségére lehet". A személyes találkozót követően tudja mérlegelni azt, hogy igénybe kívánja venni szakképzett ügyvéd segítségét.
XLVI. FEJEZET TÁVOLTARTÁS ÉS BŰNÜGYI FELÜGYELET Távoltartás 280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. (2) Távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel - közvetlenül vagy közvetve - ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy). (3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.
A büntetőeljárás - 8.8.2.2. A személyi szabadságot érintő ek elrendelése - MeRSZ
(2) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. 258. § A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye bizonyítékként a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a büntetőeljárás megindítására jogosult szerv a hozzá való érkezéstől számított három munkanapon belül dönt a titkos információgyűjtés alapján a büntetőeljárás megindításáról vagy annak a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról. A bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználása 259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet, b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.
§ (1) E törvény rendelkezései szerint az eljárás ügyiratainak részét képezik a) a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett bizonyítási eszközök, így különösen a technikai eszközzel rögzített adatok, és b) a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély. (2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, illetve az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok zárt kezelését is elrendelheti. 250. § (1) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök, különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az alkalmazás befejezéséig kizárólag a) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja, b) az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve c) az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár.
Letartóztatás/Bűnügyi felügyelet - Dr. Pinczés Ferenc ügyvéd
(3) A vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság rendeli el a) a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény vagy egyéb zárt küldemény, b) a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény, illetve c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalását. (4) Ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, illetve megtilthatja a közlés vagy küldemény elküldését. Ilyen esetben a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát haladéktalanul be kell szerezni. Ha a lefoglalás elrendelésére jogosult a lefoglalást nem rendeli el, a lefoglalt bizonyítási eszközt vagy küldeményt az érintettnek vissza kell adni, illetve az elküldésre vonatkozó tilalmat fel kell oldani.
Kényszerintézkedések általában – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében
Kényszerintézkedések általában A kényszerintézkedések körében az eljárási törvény különbséget tesz egyrészről a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, másrészről a vagyont érintő kényszerintézkedések (kutatás, motozás, lefoglalás, elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele) között. Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés a hatályos szabályozás alapján az őrizet, a távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás ésaz előzetes kényszergyógykezelés. A bírói engedélyes kényszerintézkedések A távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére kizárólagosan bíróság jogosult (ezek az ún. bírói engedélyes kényszerintézkedések). Ezen kényszerintézkedések elrendelésének, meghosszabbításának és fenntartásának csak akkor van helye, ha a büntetőeljárás szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik és a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható vagy vele szemben vádat emeltek, ésa személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés céljának eléréséhez ez szükséges, és az elérni kívánt cél más módon nem biztosítható.
295. § (1) A bíróság a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet meghosszabbítása vagy fenntartása esetén hivatalból enyhébb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél így is elérhető. (2) A bíróság az ügyészség indítványára a terhelt számára hátrányosabb magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél eléréséhez ez szükséges. XLVII. FEJEZET A LETARTÓZTATÁS 296. § A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. A letartóztatás tartama 297. § (1) A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. (2) A letartóztatást a bíróság a letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
Keresett kifejezésTartalomjegyzék-elemekKiadványok A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése Amint az a felsorolt kényszerintézkedések összefoglaló elnevezéséből (bírói engedélyes) is kitűnik, elrendelésükre a vádemelés előtt is csak a bíróság lesz jogosult. A vádemelést megelőzően az ügyészség indítványára dönt a nyomozási bíró. A BÜNTETŐELJÁRÁS Impresszum Rövidítések jegyzéke Előszó chevron_right1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja 1. 1. A modern büntetőeljárási jog kialakulása 1. 2. A büntetőeljárás feladata és célja 1. 3. A büntetőeljárás szakaszai 1. 4. A büntetőeljárás jogi természete chevron_right2. Büntetőeljárási rendszerek chevron_right2. Az akkuzatórius eljárási rendszer 2. A kontradiktórius eljárás 2. Az esküdtszék szerepe 2. Az inkvizitórius rendszer 2. A vegyes eljárási rendszer chevron_right2. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hierarchikus, illetve koordinatív modellje 2. A hierarchikus igazságszolgáltatási rendszer 2.
- Bírói engedélyes kényszerintézkedés
- Kényszerintézkedések általában – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében
- Matematika kisérettségi feladatsor 2022
- Ytong horonymaró fej fúrógépbe
- Recepciós állás miskolc
- Mazda 3 acélfelni red
- Tőkehalmájolaj - 120 Kapszula - eMAG.hu
- Olcso almas suti recept