Mert azok minden tévelygéseket és istentelenségeket bevettek, mellyekre tsak alkalmatos az emberi lélek. - Augustinus, aki megtérése előtt manichaeus vólt megvallja, hogy a manichaeusok köztt nem mindenek vóltak illyen zabolátlan erköltsű emberek. Hanem tsak azok, kiket catharistáknak neveznek. Azonban a manichaeusi név olly gyalázatosnak tartattatott, hogy akit annak neveztek, az azt mint legútálatosabb nevet úgy vette. Azért nem tsuda, hogy mind a világi, mind az eggyházi emberek ezen eretnekségnek minden erővel ellenébe tették magokat. A sokak közzül nevezetesek, Heliodorus presbyter, Titus Bostrenfis, Fabius Marius Victorinus, Basilius Magnus, Didymus Alexandrinus és mások. Legnevezetesebben pedig maga Augustinus. A tsászárok is kemény rendeléseket tettek ellenek. És noha Diocletianus, Maximianus, pogány tsászárok és a keresztyéneknek kegyetlen ellenségeik lettek legyen is, mindazáltal a manichaeusokat, mint legútálatosabbakat, úgy nézték. Azért is ellenek kemény parantsolatokat adtak ki.
konstantinápolyi zsinaton553-ban. De nincs kézzelfogható bizonyíték, hogy bármelyik zsinat is foglalkozott volna a kérdéssel; mindkét zsinat a Krisztus természetével kapcsolatos vitákra koncentrált. Ez a tévképzet Shirley MacLaine színésznőtől, egyben New Age-szerzőtől ered. Népszerű könyveiben tévesen interpretálja a zsinatok munkáját, ráadásul a félreértést tovább mélyíti azzal, hogy összekeveri a két zsinatot. … Összegezve az ősi forrásokból kiolvasott információkat, a következő folyamat rajzolódik ki előttünk: Létezett Egyiptomban egy ezoterikus doktrína, amelynek része volt a reinkarnáció, a lélek halhatatlansága, és az a tanítás, miszerint a lélek alászáll a kötöttségek formájaként reprezentált anyagba. A tanítást nem vetették papírra, élőszóban adták tovább, és minden bizonnyal Püthagorasz is elbeszélés útján került az ismeretek birtokába. Ezt követően Püthagorasszal a Kr. e. VI. században Görögországba került a tanítás. Éppen időben, hogy szellemi táplálékul szolgáljon az inspirációra éhes, születőfélben levő filozófiának.
Édesapja páratlan szellemi vezetőnek bizonyult. Nem csupán a keresztény irodalommal ismertette meg a fiát, hanem a pogány klasszikusokkal is. Ennek köszönhető, hogy az egyházatyák sorában messze Origenész rendelkezett a legnagyobb műveltséggel. 202-ben Septimius Severus császár keresztényüldözése során az apja vértanúhalált halt (Kelemen ugyanekkor menekült el Alexandriából), és Origenészre, mint legidősebb fiúra hárult a feladat, hogy gondoskodjon az apa nélkül maradt népes családról. Szerencsére akadt egy gazdag keresztény asszony, aki apártfogójává vált, és segítségével befejezhette a tanulmányait, így grammateuszként, vagyis a görög irodalom mestereként kezdett el tevékenykedni. Az ifjú Origenész a platonikus Ammóniosz Szakkasz keze alatt is tanult. Ammóniosz Szakkasz ünnepelt újplatonikus filozófus volt, Plótinosz egyik tanára. A kutatók feltételezik, hogy Origenész Kelemen előadásait is hallgatta, aki Origenész ifjúi évei alatt Alexandriában élt és oktatott. Jóllehet Origenész a fennmaradt műveiben sosem említi név szerint Kelement.
(Sőtér István - A magyar irodalom története - 1964) Egyértelmű, hogy a Római Katolikus Egyház a magyarok vesztét akarta és akarja jelenleg is. Ne felejtse el senki, hogy a Jezsuita Rend ma is aktív, nyíltan működik párhuzamosan a szabadkőművességgel. Hasonló munkát végez az Opus Dei is. A Mindentlátó Szem (1 dolláros bankjegy),, A jezsuiták legkorszerűbb fegyvere az oktatás volt: átvették az európai humanizmus, sőt a protestáns iskolázás (Melanchton, Sturm) bevált eredményeit, s ezeket egységes rendszerbe dolgozva eredményes tanításukkal hamarosan megnyerték a nemesség és a módosabb polgárság támogatását. Az iskolákban megszervezett Mária-kongregációk révén nagy befolyásra tettek szert a társadalom különböző rétegeiben. " (Sőtér István - A magyar irodalom története - 1964) Ahogy a múltban számos jezsuita pap ott hagyta a rendet és megszegte a titoktartási esküjét, úgy gróf Paul von Hoensbroech (1852-1923) is ezt teszi:,, Mindenekelőtt azzal vádolja a jesuita rendet: hogy az elnyomja, sőt bizonyos fokig megsemmisíti, az egyes ember jellemét, mi más szavakkal annyit jelent: a jesuita többé nem szabad lény, hanem gép, sodronyra húzott báb, mely úgy s akkor mozog, ha meghúzzák a rajta csüngő zsinórt.
Melyik is az első evangélium? A Nag Hammadi-i szövegek talán legizgalmasabb darabja a titokzatos Tamás evangéliuma. Nagyon rövid - kritikai kiadása mindössze alig tizenkét oldal - iromány, de az összes dokumentum közül ez kapta a legtöbb figyelmet. Ezt részben annak köszönheti, hogy bár sosem kapott helyet az Újszövetségkönyvei között, minden bizonnyal régebbi a kánoni evangéliumoknál. A Tamás-evangélium korát nehéz meghatározni. A kutatók többsége az alapján, hogy gnosztikus irat, a Kr. u. II. századközepére datálja. De ez az érvelés csak annak a feltételezésnek a tükrében helytálló, hogy a gnoszticizmus a II. századot megelőzően még nem létezett. Viszont ha a Tamás-evangélium ennél régebben született, akkor a kutatóknak korábbi időre, az I. századba kell csúsztatniuk a gnoszticizmus keletkezését. S minden okunk megvan azt hinni, hogy az evangélium már a II. századot megelőzően is létezett. A legjelentősebb érv, ami emellett szól, maga az evangéliumformája. Nincs benne történeti elbeszélés, és hiányzik belőle a narratív felvezetés és befejezés.
… Mint a többi egyházatya, Kelemen is elutasította a "hamis gnózist", ami - mint hangoztatta - rossz fényt vet az igaz gnózisra. Teológiai értelemben a legkritikusabb pont az volt, miszerint a gnosztikusok tagadták, hogy a Jézus által szerető Atyaként leírt Isten azonos az Ószövetség Istenével. Kelemen a gnosztikusok nemi életét is elítélte (vagy túl csapodárnak, vagy túl rigorózusnak tűntek a szemében), amiért azok megvetették a testet. Továbbá amiatt is kifogást emelt a gnosztikusok ellen, mert azok elutasították a Timóteusnak írt páli leveleket. (A mai kutatók annyiban egyetértenek a gnosztikusokkal, hogy ezeket a leveleket tévesen tulajdonították Pálnak. ) A teológiai és morális viták hátterében volt még valami, ami tovább szította a feszültséget keresztények és gnosztikusok között. Egy sokkal inkább fundamentális, elkülönülésre alapot adó ok. Korábban már céloztam rá - és Kelemennél is felmerült -, hogy a keresztények a hitet fontosabbnak tartották a tudásnál. Ez az az esszenciális erejű különbség, ami végül az ortodox kereszténység és a gnoszticizmus szétválásához vezetett.
Armenia pedig az összes turáni népek ősfészke. Az örmény királyságot Kr. e. 2300 körül Hájg honfoglaló fejedelem alapította. Végigvezet a könyv Örményország történetén, küzdelmes harcain... Megtudjuk belőle, hogy Abgár edesszai örmény király a világ első keresztény uralkodója és azt, hogy Világosító Szent Gergely herceg Tiridát király idejében - szerinte mindkettő, parthus, vagyis ősmagyar származású - Kr. u. 293-ban az egész örmény népet a keresztény vallásra térítette és így Örményország lett az első keresztény állam. " (Ellenzék, LXIV. évfolyam, 53. szám - 1943) A Nagy-Örményország Története című örmény krónika (Chorenei Mózes - Kr. 5. század) bemutatja V. Abgár király leveleit, amelyek közül egyet az adiabenei királynak, Nerszének, egyet pedig a rokonának, a pártus királynak küldött:,, Ábgár levele Ártáseszhez. - Ábgár, az örmények királya, üdvözli fivérét, a perzsák királyát. Tudom, hogy már hallottál Jézus Krisztus, az Isten fiáról, kit a zsidók felfeszítettek, ki halottaiból feltámadván tanítványait elküldé az egész világra, hogy mindenkit megtanítsanak.