2013 Évi V Törvény Ptk
§ [A szövetkezet létesítő okirata] A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. Az alapszabályt közjegyzői okiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
PTK Hetedik könyv: Öröklési jog
A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta. 2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata] A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet.
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény – elsősorban cégeket – érintő lényegesebb módosításai
- Állam és jog könyv - 1. oldal
- 2013. évi V. polgári törvény, 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet | Reklámjog • Reklámadó
- Lomtalanítás 2019 kaposvár
- Szolnok napja 2019
- Tézisek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felülvizsgálatához - Jogászvilág
- 2013 évi v törvény pt português
- Adásvételi szerződés minta 2019
- PTK Hetedik könyv: Öröklési jog
Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a függetlenség követelményeit az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaknál enyhébben határozza 3:288. § [Munkavállalói részvétel az igazgatótanácsban] Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságnál igazgatótanács működik, az igazgatótanácsnak és az üzemi tanácsnak kell megállapodnia a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásának módjáról. 3:289. § [Felelős társaságirányítási jelentés] A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága köteles az éves rendes közgyűlés elé terjeszteni a részvénytársaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, az adott tőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentést. A jelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát és az elfogadott jelentést a részvénytársaság honlapján közzé kell Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely e § rendelkezéseitől eltér. 3. Felügyelőbizottság, auditbizottság, könyvvizsgáló 3:290. § [A részvénytársaság felügyelőbizottsága] Nyilvánosan működő részvénytársaságnál – a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül – felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik.
2013 évi v törvény pt.vu
§ [Alapítvány létesítése végintézkedéssel] Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében eljáró személy jogosult a vagyon érdekében eljárni és köteles annak megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket 3:389. § [Alapítvány létesítése meghagyással] Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.
Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása 4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása] A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága] A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
értelmében az alaptörvény-ellenességet nem a Ptké. § (1) és (2) bekezdése, hanem kifejezetten szabályozási hiátus okozza, csak ennek a jogalkotó általi pótlásával tehető a szabályozás alaptörvény-konformmá {vö. 7/2020. 13. ) AB határozat, Indokolás [38]}, ezért az indítványokban hivatkozott alaptörvényi rendelkezések újabb alkotmányossági vizsgálatot nem alapoznak meg. [15] Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének az indítványokban állított sérelmére is figyelemmel az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy már az Abh1. -ben elvi éllel mutatott rá arra, hogy "nem kíván állást foglalni az indítvány által felvetett azon dogmatikai kérdésben, hogy jogutódlást (másképpen fogalmazva a kötelem fennmaradását) vagy novációt (a felek közötti korábbi szerződés megszűnését és új szerződés létrehozását) eredményez-e a szerződésátruházás, figyelemmel arra, hogy magának a novációnak a fogalma sem tisztázott a jogirodalomban és ebben a kérdésben a magánjogi jogtudomány is megosztott. A jogalkotó ugyanakkor ezt a dogmatikai kérdést eldöntötte, amikor erre a szerződéses konstrukcióra novációként tekint, amelyet az igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság megkeresésére adott jogi véleményében megerősített.
A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell 2:15.
2013 évi v törvény pt.wikipedia
3:168. § [Az üzletrész átruházásának közös szabályai] Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri 3:169. § [Az üzletrész átruházásának joghatásai] Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentéstől hatályos; az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.
Jótállás esetén nem kell bizonyítanunk, hogy hibásan teljesített a vállalkozás, elegendő, ha a hiba felismerését követően haladéktalanul jelezzük a kijavítási, kicserélési igényünket, vagy amennyiben ezekre már nincsen lehetőség árleszállítást kérhetünk, vagy akár elállhatunk a szerződéstől, ha már nem áll érdekünkben a teljesítés. Az egy évnél rövidebb jótállási időtartam ezen termékek esetén érvénytelen. A címben jelölt GKM rendelet a fogyasztó által érvényesített minőségi kifogások jegyzőkönyvbe foglalását, és a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a szavatossági igényérvényesítések megfelelő dokumentálásához.