Magyar Utazók Afrikában: Afrika - Magyar Utazók, Felfedezők
- AFRIKA-UTAZÓK ÉS ISMERTETŐK | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
- Lakat T. Károly méltatása - MSÚSZ - Megtalálja a bejelentkezéssel kapcsolatos összes információt
- Kodály zoltán népdalgyűjtés
- Most volt az eddigi legmelegebb éjszaka a Lomnici-csúcson | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
- Dr. Bendefy-Benda László: Magyar utazók Afrikában I-II. (Magyar Etiópiai Expedíció Országos Bizottsága, 1934) - antikvarium.hu
- Mom park fotózás 2018 de
- Magyar utazók Afrikában - Krizsán László - Régikönyvek webáruház
- Sass Flóra
- Használt női futócipő bolt
- Gáz átfolyós vízmelegítő
- Dr. Bendefy-Benda László: Magyar utazók Afrikában I-II. (Magyar Etiópiai Expedíció Országos Bizottsága, 1934) - antikvarium.hu
- Sass Flóra
- Magyar utazok afrikaban
- Bendefy-Benda László: Magyar utazók Afrikában. I-II. kötet
- Magyar utazók Afrikában · Krizsán László · Könyv · Moly
- Krizsán László: Magyar László nyomában
- Felfedezők és utazók | Sulinet Tudásbázis
1890 Quiquerez és de Segonzac francia hadnagyok elefántcsont szerzése és a Libéria meg Baszam-gyarmat közötti vitás határ megalapítása végett az Elefántcsont-part belső vidékére vonulnak. Útközben az expedició a San Pedro folyón hajótörést szenved; Quiquerez hadnagy pedig az egyik hir szerint a folyóba fúlt, más jelentés szerint pedig búskórságba esvén, agyonlőtte magát. Segonzac ellenben visszatér Baszamba. [1892. okt. havában ama hir keringett Párizsban, hogy Segonzac meggyilkolta volna Quiquerez hadnagyot. Angol ügynökök legalább így beszélik a dolgot. A francia hadügyminiszter Segonzac ellen vizsgálatot inditott, mely még nincsen befejezve. ] 1890 Macdonald kapitány megvizsgálja a Kebbi folyónak (a Benu mellékfolyójának) irányát és felfedezi a Tuburi lápot. 1890 Brosselard és Faidherbe (kapitány) a Felső Szenegál völgyi vasútépítés céljából DK-re a Felső-Niger mellékéig nyomulnak, de Samory főnöktől (Waszuli urától) visszaűzetnek. Archinard francia ezredes ezért bosszúhadjáratot indit Samory ellen, kinek fővárosát (Kankan-t) elfoglalja és francia őrséggel megrakja.
A korábban tárgyilagos és mérsékelt ítéletekre törekvő bírósági tanácsok minden bűnt ekképp büntettek, súlyosabb vétség esetén pedig nemcsak az elkövetőt, hanem családját is rabszolgasággal sújtották. Óriási tömeget taszítottak rabságba a babonák, a rosszindulatú vádaskodások, a határidőre meg nem fizetett adósságok, nem is szólva a rabszolgaszerző háborúkról. E belső társadalmi rabszolgaáru-termelés következtében olyan helyzet alakult ki, hogy "a nemzetnek csaknem fele a másik fele résznek mint rabszolga adatik el" – írta Magyar László. Az átvevőhelyen az embereket a hajósgazdák gondosan átválogattak, és csak a legerősebbeket vették át. A többit, gyakran 80-90 százalékukat egyszerűen szélnek eresztették. A fegyver, szerszámok és élelem nélkül maradt "felesleges" rabszolgák, akik sokszor egymás nyelvét sem értették, hiszen számos törzsből szedték össze őket, megrohanták a környék falvait, s raboltak, öltek, fosztogattak. Azok a távoli területek, ahol a rabszolgákat összefogdosták, azért pusztultak el, mert elvesztették a munkáskezeket, a koncentrált kereskedelmi központok környékét pedig éppen a "felesleges" rabszolgák rabolták ki.
