A Közgazdaságtan Alapjai

A másik a pénzpiac egyensúlytalanságát megjelenítő infláció. Itt is az a helyzet, hogy az ellentétes egyensúlytalanság, a defláció is zavarokat okozhat, de ez is ritkábban jellemző. A munkapiac egyensúlytalansága – a munkanélküliség 8. A munkapiac alapkategóriái A munkapiacon a forgalmazott áru a "munka", ami nem tévesztendő össze a munka korábban megismert, lényegében filozófiai fogalmával. K. Marx helyesen különböztette meg ezt a speciális áruféleséget a termelés szubjektív oldalát alkotó munkafolyamatoktól, amikor munkaerőnek nevezte. 382 Valóban, itt arról van szó, hogy a társadalom bizonyos tagjai, szabadságuk teljes birtokában – ám ezen kívül semmi más jövedelmező birtokkal nem rendelkezve – bérbe kívánják adni munkavégző képességüket. Aki ezt a speciális árut bérbe veszi, az a vállalkozó. Aki bérbe adja az a (bér)munkás. Több európai nyelvben is elterjedt, hogy a munkaerőt bérlő vállalkozókat munkaadóknak, a munkavégző képességüket bérbe bocsátókat pedig munkavállalóknak nevezik.

Facebook

Facebook

A közgazdaságtan alapjai o
A közgazdaságtan alapjai pdf
A közgazdaságtan alapjai 5
A közgazdaságtan alapjai tv
A közgazdaságtan alapjai 2020

Nem mindegy, hogy az állam melyik funkciójával milyen mértékig van jelen a gazdaságban. Ez a koordinációs mechanizmusok kérdésével áll szoros összefüggésben. Az állam alapvető feladata a sokféle érdektől tagolt civil társadalom koordinálása. Domináns szerepe a modern társadalmakban csak a piaci és a bürokratikus koordinációk közül valamelyiknek lehet, bár egyik sem szoríthatja ki teljesen a másikat, akármelyik dominál is, a másik szükségszerűen kiegészíti. A piaci koordinációban az állam jellegzetes funkciója a közhatalmi, Adam Smith szavaival: "az éjjeli őr" szerepe. A civil társadalom gazdálkodó szubjektumai (elsősorban a háztartások és a vállalatok) a társadalmi munkamegosztás keretében keresett és kínált javaikat és szolgáltatásaikat a piacon cserélik ki, ahol a reálfolyamatokat minden esetben pénzfolyamatok ellentételezik, mely utóbbiak egyben a fő információs folyamatokat is jelentik, azaz a kapcsolataik teljesen monetarizáltak. A szereplők (amennyiben az állam 220 is megjelenik közöttük, mint piaci résztvevő – eladó vagy vevő – úgy ő is) egymással mellérendeltségi viszonyban vannak.

Ez kevés! – mondják például a "tudományos feministák", számon kérve az SNA-n a háztartási munkák verejtékes eredményeit. Ez sok! – mondják például a környezetvédők, akik azt sérelmezik, hogy az SNA eredményként könyveli el a környezetszennyező termelést, és még hozzáadja plusz eredményként a környezeti károk elhárításának költségeit is. A preventív (megelőző) környezetvédelem így gazdasági eredménytelenségként jelenik meg. Az Európai Közösség alapelveiben és fő vonásaiban elfogadja az SNA-t, de saját tagországai számára e rendszer felülvizsgált változatát, az Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszerét (European System of Accounts) röviden ESA-t vezette be. Az SNA – eredeti formájában – a 360 számlákon megjelenő teljesítményeket vette figyelembe és alapmutatói a hazai jellegű GDP és a nemzeti jellegű GNP voltak. Ez az EU számára nem volt elfogadható, hiszen a közösség belső határain szabadon átáramló javak nem nyomon követhetőek, így a GDP-ből nem vezethető le a GNP. Ezért az elszámolás alapjául nem a jószág-, hanem a jövedelemáramlást választották, amely a banki számlák statisztikájával elég jól nyomon követhető.

A makrokörforgás számviteli modelljei A fentiekben bemutatott modelleket ábrázolhatjuk a kettős könyvelés módszereivel is. Ez a módszer a folyó tételek számlája (részleteit a számvitel tárgyalja) számlamérlegekkel mutatja ki a gazdasági egységek jövedelem (és vagyon) változásait. A folyó tételek számlája olyan kétoldalú kimutatás, amely valamely gazdasági egységnek egy meghatározott időszak alatt végbement jövedelemműveleteket ábrázolja. A jövedelemváltozás természetesen két egység számláin jelenik meg, hiszen ami az egyiknél vásárlás (vagyonnövekmény) az a másiknál eladás (vagyoncsökkenés). Ez a kettős könyvelés lényege. A könyvelés szabályai szerint a bevételek a számla jobb oldalán K (Követel), a kiadások a számla bal oldalán T (Tartozik) jelennek meg. A jövedelem el nem fogyasztott része vagyonként halmozódik fel. Ennek kimutatására szolgálnak a vagyonmérlegek, amelyek baloldalán jelennek meg a vagyonváltozások A (Aktíva), a jobb oldalon pedig e változások forrásai P (Passzíva). Fektessünk fel folyószámlákat a négy szereplő számára, amelyen a bevételek és a kiadások szerepelnek.

A helyzet nem hatékony sem a társadalom számára, de a monopólium számára sem, aki szívesen megszerezné nem csak a holtteher veszteséget, de a fogyasztóknál maradó fogyasztói többletet is. A hatékonyságvesztés kiküszöbölésének eszköze az árdiszkrimináció. Ennek a monopolista stratégiának az az alapja, hogy potenciális vásárlók egy csoportjának a terméket a csoport legalacsonyabb rezervációs árán lehet eladni. Az alacsonyabb ár természetesen nem lenne racionális, egy magasabb ár pedig kizárná a vásárlók közül a csoport egy részét. $ D p Fogyasztói többlet Monopolista profit Fogyasztói többlet Holtteher veszteség D=AR MR 65. ábra Árdiszkrimináció Definíció Az eladó árdiszkriminációt alkalmaz, ha potenciális vásárlóit egymástól kommunikációsan elszigetelt csoportokba szervezi, és az egyes csoportoknak az adott csoport legalacsonyabb rezervációs árán kínálja az árut. 312 A kommunikációs elszigeteltség egyszerűen azt jelenti, hogy a különböző csoportokhoz tartozók nem tudnak, vagy ami közgazdaságtanilag majdnem ugyanaz, csak igen költségesen tudnak egymással kommunikálni.