"A fekete szégyenkőre, állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792. február 20-áról maradt fenn. "A kiskunhalasi szégyenkő egy letűnt korszak büntetés-végrehajtási eszköze. Turisztikai látványosság is. A mészkőből készült szobrok a római katolikus templom főhomlokzatán találhatók. A felállítás éve: 1770. A szobrokat és a készenálló templomot 1770-ben áldotta meg Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére Keresztúri Erdélyi József csongrádi főesperes, félegyházi plébános. A szobor tulajdonosa a Római Katolikus Egyház. A szobor tulajdonosa a Római Katolikus Egyháilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20. ) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Gimnáziumi évei alatt Kiskunhalason és Nagykőrösön tanult. 1853-tól teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től - a török nyelv elsajátítása céljából - Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott.
parasztverselő. Gyenizse Antal Gózon István és mások mellett városunk egyik ismert parasztverselőskunhalas az Alföld egyik jellegzetes, a XV. századtól mezővárosként funkcionáló települése, amely a Duna–Tisza közti homokhátságon fekszik a Kiskunságban. A város hagyományai között a néptánc-mozgalomnak nem jutott számottevő szerep a múltban. A Halas Táncegyüttes, mely 1988-ban alakult, ezt a hiányt próbálta pótolni. Tagjai diákok, főiskolai hallgatók, egyéb munkakörben dolgozó fiatalok, akik népünk tánchagyományainak megőrzését, azok eredeti viseletben való megjelenítését tűzték ki célul Kiskunhalason immár több, mint 25 éve. A Halas Táncegyüttes repertoárja az egész Kárpát-medence tánchagyományát felölelve hiteles képet igyekszik adni a magyarság népművészetéről. A táncegyüttes zenei kíséretét Szabó Zoltán és zenekara látja el, melynek tagjai a legtöbb magyar tájegység zenéjét kitűnően ismerik. Az együttes és a zenekar gyakori résztvevői voltak belföldi és külföldi fesztiváloknak (Székesfehérvár, Lenti, Körmend, Veszprém, Szombathely, Bonyhád), külföldi meghívások (Lengyelország, Svájc, Görögország, Belgium, Franciaország, Lettország, Litvánia, Németország, Kanada, Tajvan, Bosznia) ahol kiemelkedő sikereket értek el.
A Halas Villamos Rt vezető mérnöke. Kiskunhalason számos vezető beosztást töltött be. 1909-ben és 1941-44 között nagy értékű műszereket, berendezéseket adott a gimnáziumnak. 1945 után földjeit, üzleteit elvették, vagyona egy részét államosították. 1952-től fizikát tanított a gimnáidrich Lajos (1885-1962) gépészmérnök. 1952-től fizikát tanított a gimnáziumban. Gózon István (Kiskunhalas, 1821 – Kiskunhalas, 1912) gazdálkodó, parasztverselő. Elszegényedett családból származott, iskolázatlan volt. 1848-ban a kiskun szabad lovascsapatban szolgált. Az 1860-as években Bodogláron csárdás, majd pandúr lett, később az Iparszőlőkben gazdálkodott. Idős korában kezdett el verseket írni. Írásai a paraszti és a pusztai életről szóltak. A legtermékenyebb parasztverselő, akinek számtalan verse és írása maradt fenn. A kiskunhalasi Grósz Ferenc (1900-1962) építészmérnökként dolgozott a városban. Részt vett a Schneider-villák és a Csipkeház tervezésében is. 1944-ben deportálták, de visszatért. Dobó Kálmán főmérnökkel sokat fáradozott a város fejlesztésén.
A középiskolások, érettségizők oltása egyébként korábban többször szóba került, Orbán Viktor miniszterelnök már januárban arról beszélt, megfontolják, hogy az érettségizőket és tanáraikat előre hozzák-e az oltási rendben. A diákok esetében erre végül nem került sor. Gulyás Gergely még április 8-án arról beszélt, hogy az érettségizők megkaphatják a vizsgák előtt az oltást, júniusra mindenkit be tudnak oltani, végül azonban a 16-18 évesek Pfizer-vakcinával való oltását áthelyezték a május 10-től kezdődő hétre, hogy az írásbeli érettségi vizsgákat ne zavarják meg. Az Oktatási Hivatal április 28-i közlése szerint azok a végzős középiskolások, akik koronavírus-fertőzöttként vagy kontakt-személyként nem tudnak elmenni a május 3-án kezdődő írásbelikre, leghamarabb csak 2021 októberében érettségizhetnek le. Ezzel elsősorban azok járhattak volna rosszul, akik szeptemberben már elkezdenék az egyetemet, főiskolát, ugyanis érettségi bizonyítvány nélkül senki nem juthat be a felsőoktatásba. Május 18-án az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban már arról tájékoztatott, mivel néhány tanuló önhibáján kívül – például koronavírus-fertőzés vagy karantén miatt – nem tudott megjelenni a vizsgákon, aki az önhibán kívüli okot igazolni tudja, még a mostani vizsgaidőszakban szóbeli vizsgával pótolhatja az elmaradt írásbelit, így a felsőoktatási felvételi szempontjából érvényes vizsgaeredménye lesz.
A kiállítást részben az Emitel által új technika bevezetésével felszabaduló régi berendezésekből, részben a régi munkatársak megőrzött emlékeiből, de nagyobb részt a Posta és Távközlési Múzeumi Alapítvány anyagából és annak segítségével hozták létre. Megtalálható a legrégibb típusú, érmével (tantusszal) működő akusztikus nyilvános távbeszélő készüléktől kezdve a nyilvános utcai készülékeken át több típusú készülék, valamint a múlt század végi modern telefonközpont is. Az Emitel Telegaléria kiállítás által – néhány eszköz kipróbálásával -ténylegesen kézzelfoghatóvá válik a történelem egy darabja. Városunkban tekinthető meg a megye egyetlen, a távközlés fejlődését bemutató kiállítása, az EMITEL Telegaléria. Az Emitel Telegaléria kiállítás által – néhány eszköz kipróbálásával -ténylegesen kézzelfoghatóvá válik a történelem egy egyesület célja az Erdélyi Helikon írói irodalmi örökségének ápolása, népszerűsítése főleg a tanulóifjúság körében. Továbbá a határon túli magyar irodalom ügyének felvállalása.