A hivatalos okiratokban a magyar névsorrend nem alkalmazható (legtöbbször azonban az elnév és az utónév egyértelmen jelölve van), hivatalos levelezésben pedig nem tanácsos. Az utóbbiban élhetünk azzal a megoldással, hogy a családnév után vesszt teszünk, majd a vessz után írjuk a keresztnevet. A legtöbb válaszadó azt állítja, hogy magyar nyelvi környezetben a magyar sorrend szerint, német nyelvi környezetben a német sorrend szerint használja a nevét. Egyetlen édesanya nyilatkozott úgy, hogy gyermekei Magyarországon is a német sorrend szerint mutatkoznak be, hiszen k német állampolgárok. 66 5. Kiejtés és helyesírás. – A kérdívek válaszai szerint a németországi magyarság nagy része az adott nyelvi környezet szerint használja neveit, így annak megfelelen is ejti ki azokat. Ismeretségi körömben több üzenetrögzít kimen üzenete kétnyelv. A magyar nyelv részben a magyar kiejtés szerint, míg a német nyelv részben a német nyelvnek megfelelen hangzanak a nevek. Amint erre az írásom els fejezetében utaltam, a magyar kiejtés a német anyanyelv hallgató számára nem a magyar hangsornak megfelel betképet "hívja el".
A nyelvhasználati kérdívekben összesen 27 második generációs szült számoltam össze, akik a névadóknak kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. A kérdívet megválaszoló második generációs szülk közül többen is második generációssal kötött házasságban élnek, így történhetett, hogy mindössze 30 harmadik generációs gyermek nevérl kaptam információt. Mivel az els felmérésben a szülk generációk szerinti megoszlását nem vizsgáltam, s mivel a nyelvhasználati felmérésben a 2. nemzedék tagjai a nevet adók csekély részét teszik ki, indokoltnak tartom, hogy a generációk szerinti további felosztástól mind a névadók, mind a nevet kapók vonatkozásában eltekintsek. A kérdívekben megjelen 3. nemzedék tagjai a 18-19 év alatti korcsoportba tartoznak, s neveik típusainak aránya megfelel a 3. pontban bemutatott aránynak. Az életkori megoszlás. – A jelen felmérés korpuszának életkor szerinti megoszlása a következ: 0–3 évesek: 89 f, 3–6 évesek: 96 f, 6–14 évesek: 111 f, 14–18/19 évesek: 23 f, 19 évesnél idsebbek: 58 f. A névtani kérdíveken 7 gyermek esetében nem adták meg a szülk az életkort.
Ennek ellenére a százalékos eredmények hasonlók. Végül összevetem a németországi magyar diaszpóra névadási szokásait az anyaországbeliekkel. RAÁTZ JUDIT tanulmányában (2005: 12) olvashatjuk, hogy Magyarországon a keresztnévkincs alakulását és változását az egyéni névízlés határozza meg. Az utóbbi fél évszázad, de leginkább az 1980-as évek végétl kezdve a keresztnévadásban két jól látható irány rajzolódik ki: 1. az idegen keresztnevek egyre gyakoribb és változatosabb formáinak adása, valamint 2. a hagyományos és régi magyar keresztnevek felélesztése. Mint a 2. táblázatából is látszik, a magyarországi névadási szokások érvényesek a németországi magyarságra is. Megegyeznek arányaikban is, annak ellenére, hogy az itt vizsgált neveket viselk több mint fele nem csak magyar származású. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a nyelvi és kulturális ismeretek fenntartása, ápolása mellett identitásuk ekként való megrzésére is törekednek majd a magyar diaszpóra jövend felntt generációi. Hivatkozott irodalom ILLÉS-MOLNÁR MÁRTA 2009.
A magyarországi névadási divat Németországban "érvényét vesztette", a német divattal pedig nem tudtak vagy nem akartak azonosulni a nevet adó szülk. A 20 éven belül érkezk (és a diaszpóra 2. generációjába tartozó szülk) már engedékenyebbek a névválasztásban. k a "szabad Európa" polgárai, és sokan közülük (felteheten többen, mint az ún. "emigránsok") vegyes házasságban élnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy mindazoknak, akik a kérdéseket megválaszolták, magyar identitásuk (is) van (az "is" partikulát a kérdívet megválaszoló második generációs szülk miatt szükségesnek érzem), így a jelen felmérés névanyaga valószínleg nagyobb arányban tartalmaz magyar vagy magyaros hangzású neveket, mint amilyen arányban ez a teljes németországi magyar diaszpóra névadására jellemz. A felmérés módszere és a korpusz 2. Vizsgálatom anyaga két forrásból származik. 2008 decemberében a világhálón indítottam útjára egy névtani kérdívet. Arra voltam kíváncsi, milyen neveket viselnek a németországi magyarság legfiatalabb tagjai (vö.
Feudális anarchia és huszitizmus Sopron környékén (1440–1465) c. tanulmányában. Egy rövid részlet a tanulmányból: "A Fertőrákos és Meggyes közti Macskád-Katzendorf területén volt egy feltűnő szikla, amely a magyar Macskakő, ill. a német Katzenstein nevet viselte. Ilyen nevű szikla máshol is volt, olyan is, amelyre várat építettek. 10(19) A Fertőrákos és Meggyes közti szikla neve csak a rajta épült vár és ennek lakói nevében fordul elő. A vár neve magyarul 1452: Machkakw (olvasd: Macskakő SoprOkl. 1/3, 357 stb. ); németül 1443: das haws Katzenstein, haws zu Katzenstein; 1450: burggrauen zum Katzenstein; 1451: der phleger cze dem Kchaczcenstain; 1464: Cocznstein, Kaczenstuen (I. h. 233, 236, 289, 343; 1/5, 127; II/4, 240); lakói 1442: Kaczenstainer (I. II/3, 364 stb. ). Itt tehát egy szikláról van szó, és ennek a magyar sziklanévnek a német tükörfordítása: Katzenstein. Mollay tanulmányában bizonyítja, hogy (a vegyes, magyar és német ajkú területen, Sopron környékén) a névadás magyar eredetű lehetett, és a német fordította ezt a nevet magyarból.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára
A(z) "ÉTELEK NEVEK" kifejezésre nincs találat! Javaslatok az új kereséshez:keresd ragok nélkül csak a szótövet, összetett szó esetén bontsd szét a kifejezést, ellenőrizd a keresési irányt! © 2009 Minden jog fentartva!
Egy anyuka hozzáteszi azt is, hogy "így az igazságos". A német családnév ellenére több gyereknél is magyar a keresztnév írásképe a hivatalos okiratokban. Azt, hogy a gyermekek két kultúrához tartoznak, néhányan azzal is kifejezésre kívánják juttatni, hogy gyermekeiknek két keresztnevet adnak, melyek közül az egyik magyar, a másik német. Néhány jellegzetes név a korpuszból: Andreas – János, Christoph – Tibor, Jan – Márton, Lilly – Katalin, Linas – Lajos, Markus – Zoltán, Márton – Felician, Matthias – László, Melanie – Mária, Michael – István, Piroschka – Bettina, Sophie – Dalma, Thomas – István, Valentin – Bálint. Nemzetközi és egyéb (nem magyar) nevek. – A nem magyar eredet vagy nem magyaros nevek adását, így a nemzetközi nevekét is sokszor indokolják a szülk azzal, hogy megpróbáltak olyan neveket adni gyermekeiknek, amelyek mind Magyarországon, mind Németországban ismertek: "Igyekeztünk olyan nevet választani, amely jó itthon is, otthon is" vagy "Olyan nemzetközi nevet választottunk, amely a magyarban is gyakori".