Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
Mindkét lakáshoz járt Sugárútra néző ablak. Ahogy elhagyjuk a piano nobile-t, vagyis az első szintet, a harmadik emeletre már kerültek kisebb és némileg olcsóbb lakások, szintenként 3, de csak a két szélső négyszintes épületben. Az utcaszinten, az üzletek portálja előtt a mai napig megvannak az öntöttvas oszlopok, amelyek a földszinti falak kiváltásra szolgáltak, az óriási kirakatüvegek miatt. a 40-42-es szám üresen álló üzleteiÜzlet volt is bőven, a Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint a 32-ben ólomáru raktár és lapkiadó, de valószínűleg a mostani Lengyel Intézet helyén, a földszinten kávéház volt, amit a regiszter először Építő Vállalkozó Kávéházként, aztán Café Radial, majd Weith Ferdinánd kávézója, végül 1910-ben Francais-ként említ. A 34-ben 1928-ban egy automobil szaküzletet jegyeznek. A 36-os szám is érdekes, részben azért, mert 1890-ben ide van bejelentve Andrássy Gyula min. főmérnök, akiről hajlamos vagyok elhinni, hogy megegyezik a Sugárút atyjával. A többit lásd a bejegyzés végén a lakónévjegyzékben.
A második szakaszon, a Köröndig két- és háromemeletes paloták sorakoznak. Az utolsó szakaszt pedig a Bajza utca osztja két részre: a Körönd felé zártsorú beépítést kaptak az épületek, míg a Városliget felé már szabadon álló, kertes villákat terveztek. Az Oktogon 1897 körül (forrás: Fortepan/képszám: 24118) A Kodály körönd az 1890-es években (forrás: Fortepan/képszám: 82458) Ekkoriban még nem volt igazán hatásos az út lezárása a Városliget felőli részen. A Hősök tere helyén egy kút állt, ami fölé 1884-ben Ybl tervei alapján megépítették a Gloriette nevű építményt. A 2, 5 méter magas, hatszögletű, korláttal kerített teraszra két oldaláról vezetett fel lépcső, közepén pedig egy 24 méter magas zászlótartásra alkalmas rúd kapott helyet. Az építményt a Millenniumi emlékmű építése miatt a Széchenyi-hegyre helyezték át. A Hősök tere helyén álló Ybl-féle Gloriette az 1890-es elején (forrás: Fortepan/képszám: 82464) Az Andrássy út és a Dózsa György út (akkor Aréna út) torkolata, háttérben az Edelsheim–Gyulai-villával.
Az ikerlakóházak a 34-36 és a 40-42 szám. Bejáratuk szorosan egymás mellett nyílik és a kis kerítéssel lezárható kapualj illetve egy hosszú, keskeny előtér után téglalap alaprajzú lépcsőházat rejtenek, amelyből régen minden szinten egy lakás nyílt. A második tervváltozaton az itteni lakások a következő helyiségekből állnak: két szoba néz az Andrássy útra, közöttük egy cabinet, van még egy alkóvszerű szoba (háló) és egy másik, amely az udvarra néző folyosóról kap fényt, egy előszoba, egy cselédszoba, konyha és egy éléskamra. A cseléd hátul, az udvar végében megépített csigalépcsőn közlekedett és a konyhán keresztül lépett be a lakásba. Kétkarú lépcső van, öntöttvas korlát fa fogantyúval, a cementlap pedig minden ház belsejében más, ez lehet koncepció, de könnyen lehet, hogy az elkészülésük eltérő dátumai miatt van. A 34-esben találtam eredeti ablaküveget és ott liftet is építettek, valószínűleg az IKV-s időkben. A lift miatt meg kellett nyitni a folyosót is, ami pl. a 36-os szám alatt mindenhol zárt, igaz, ott gyalog lehet csak feljutni a harmadikra.
A Jókai térhez közeli rész bejárata ezen még a Sugárút felől van, ott ahol ma egy étterem, de a másodikon már a Jókai tér felől, ahol a valóságban is. A tömböt a Haggenmacher család építtette. Róluk már volt szó az Oktogon túloldalán álló 52-es számú palota kapcsán, s ott azt is leírtam, hogy a svájci származású Haggenmacher fivérek, Henrik és Károly eredetileg a malomiparban jeleskedtek, aztán elkezdtek komolyan foglalkozni a sörfőzéssel és részben az ifjabb Henrik házasodása révén aztán ebben is megvetették lábukat, sőt az évek során ingatlanvagyonukat is sikerült szépen felduzzasztani. A címjegyzék szerint 1885-86-ban már a családfő, id. Haggenmacher Henrik nevén van az Andrássy út 32-től 44-ig mindegyik épület, kivéve a 34-et, aminek tulajdonosa fia, az ifjabb Henrik és neje, Aich Emma. Nem tűnik túlzásnak az ingatlanvásárlás nagy tételben, ha tudjuk, hogy a család fejének tíz gyermeke született, így biztosította mindegyiknek a jövőt. Óriási bérpalotáik voltak még a Szent István körúton vessünk még egy pillantást az épületre, mely öt traktusból áll, a Nagymező és a Jókai utca sarkán és középen vannak a négyemeletes épületrészek, ezek közrefognak látszólag kettő, de valójában kétszer kettő háromemeletes lakóházat.
Az Oktogon irányába húzódó szárny például egységesen másfajta nyílásszárókkal rendelkezik a másik hat házhoz képest. 1/3 Forrás: Fortepan, Adományozó: FŐFOTÓ A délnyugati rész közepén, a fő és oldalsó rizalit között helyezkedik el az Andrássy út 34. számú ház. Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata képviselő-testületének 2022. május 26-án tartott ülésének jegyzőkönyve szerint erre az ingatlanra vonatkozóan elfogadtak egy az Andrássy 34 Loft Kft. által kezdeményezett és a T1 Studio által tervezett telepítési tanulmánytervet. Ezen összefoglaló szerint az ingatlan tetőterét már korábban felújították azzal a célkitűzéssel, hogy egyúttal a homlokzatot is megújítják, ami végül sajnos elmaradt. A tervezők kiemelték, hogy új lakások kialaítása úgy érhető el, ha a jelenlegi tetőmegalakítás megváltozik, mely az udvari viszonyokat is átalakítja majd. A két rizalit közötti tömb másik épülete, azaz az Andrássy út 36 évekkel ezelőtt már átalakult. "Ennek eredményeképp az ikerépület-pár belső egysége felbomlott.
A fölfedezések eme sorozata a sétálót néhány hétig igen kellemesen fogja foglalkoztatni. "(Karczképek az ország városából)Jobb oldalt, az egykori Divatcsarnok helyén még üres telek árrás: Siklóssy L: Hogyan épült fel Budapest. Fotó: Fortepan, 1960 körülAz épületegyüttes története az egykori Sugárút, a mai Andrássy út építésének legelső szakaszára nyúlik vissza. A pesti Sugárút ötlete a kiegyezés miniszterelnöke, Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Andrássy álma egy európai színvonalú nagyváros létrehozása volt, amelynek első lépéseként az akkor még zsúfolt, piszkos és főleg földszintes házakból álló Terézvárost egy széles, a párizsi Champs Élysées-hez hasonló sugárúttal kívánta középen átvágni. Az új, "a Terézvárosnak légjárást adni hivatott nagy útvonal" összeköti a Belvárost és a Lipótvárost a Városligettel. Ezáltal csökken az amúgy is szűk és koszos Király utca forgalma és Andrássy reményei szerint az új útvonal további építkezéseket is elindíthat. 1868-at írtunk, a terv ellenzői felesleges pénzköltésnek ítélték a sétaút létrehozását, mondván, hogy sokkal fontosabb feladatok is akadnak a városban, lásd a Duna szabályozása, kikötők vagy közraktárak építése.
A Stílusterápia Kft. (továbbiakban: Adatkezelő) online értékesítési tevékenységével kapcsolatban kezeli a regisztrált felhasználók személyes adatait, kizárólag a megrendelések teljesítésének céljából, és a teljesítéssel kapcsolatos kötelezettsége (számlázás) teljesítése érdekében. Csak olyan személyes adatot kezel, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, és a cél elérésére alkalmas. A személyes adatokat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezeli. Az Adatkezelő minden elvárható módon védi a regisztrált felhasználóknak a webáruházban kezelt személyes adatait. Az adatkezelő címe: 1061. Budapest, Andrássy út 32. Az adatkezelő elérhetősége: 06 30 389 5715 Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-67330/2013 Az adatkezelés jogalapja: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 5. § (1) bekezdés a) Az érintett hozzájárulása. Hozzájárulás az adatkezeléshez: A felasználó regisztrációnál kifejezetten hozzájárulását adja az általa önkéntesen megadott személyes adatainak kezeléséhez.