Ezen különbségek nem lehetnek akkora nagyságúak, hogy a szerkezet erőjátékát, igénybevételeit érdemben, illetve kedvezőtlenül befolyásolják. A valós geometriai méretek ismeretében el kell dönteni, hogy az eltérések a biztonság javára szolgálnak-e, ellenkező esetben ismételt statikai számítás szükséges a módosított geometriával. 27 A statikai váz és a tényleges rúdtengelyvonalak fő méreteit tekintve AUTOCAD szerkesztéssel megállapítottam, hogy a tényleges méretek mindenütt kisebbek a statikai számításokhoz alkalmazott modellnél felvett méretektől, tehát a tényleges szerkezet alapszelvényeinek és kapcsolatainak megfelelősége további vizsgálatok nélkül is belátható. A számított szelvényméretekkel és kapcsolatokkal, a kiszer- kesztett geometriai méretekkel a kiviteli valamint a gyártmánytervek elkészíthetők. A csarnokszerkezet összeállítási és gyártmányterveit TEKLA STRUCTURES program segítségével készítettem el, a következő ábrákon tervtípusonként néhány jellemző tervlap látható. Összeállítási tervek 28 Gyártmánytervek 29 Dolgozatom zárásaként elkészítettem a szerkezet általános ismertetését, az egyes tartószerkezeti elemek részletes ismertetését, a szállításra, szerelésre, javításra, karbantartásra vonatkozó előírásokat valamint szerelési utasítást tartalmazó műszaki leírást.
Egy ívtartó beemelése után fontos, hogy a merevítőrendszer csomópontjaiba befutó szelemenek elhelyezésre kerüljenek még azelőtt, hogy az autódaruk elengedik az elemet. Azért csak ezen szelemenek kerülnek elhelyezésre, hogy az ívtartó minél kisebb terhet kapjon a feszítőmű beépítése és megfeszítése előtt. Az összes ívtartó elhelyezése után következhet a feszítőmű szerelése. Mivel a feszítőműnek a keretállások síkjára merőlegesen külön merevítőrendszere van, addig nem feszíthető meg, amíg ez a csarnok teljes hossza mentén el nem készült. A feszítőmű szerelését a csőszelvényű oszlopok és az "andráskereszt" sodronykötelekkel kell kezdeni. Ezután következhet a merevítőrendszer építése. Következő lépés a feszítőkábelek elhelyezése és megfeszítése. A tartószerkezet szerelésének utolsó lépése a többi szelemen beemelése és elhelyezése. Ennek végeztével összeállt a csarnok teherhordó szerkezete (7. Az épület kialakításának utolsó fázisában már a különböző építészeti – szakipari kialakításokon van a hangsúly.
Azonban egy adott huzalátmérőnél ennek felső határa van, például alumíniumnál kb. 18 m/perc 1, 2 mm átmérőjű huzalnál, 11 m/perc 1, 6 mm átmérőjű huzalnál. Ez azt jelenti, hogy nagyobb teljesítmény elérése esetén nagy átmérőjű (2, 0 illetve 3, 2 mm), valamint négyszög keresztmetszetű hegesztőanyagok (pl. 4, 0 x 0, 5) jöhetnek számításba. Mindkettő alkalmazása esetén közös a kis beolvadási mélység (ami optimális felrakóhegesztésnél) és jó résáthidaló képesség. A berendezés tekintetében mindkét eljárás nagy teljesítményű hegesztőgépet kíván meg. Hogy elérjük a kívánt áramerősséget és bekapcsolási időt, két áramforrást kapcsolunk párhuzamosan össze. Így például két TPS (TransPulsSynergic) 5000 – amely a TPS 9000 nevet kapta – adja a 900 A áramerősséget 60% bekapcsolási idő mellett 40 °C-os környezeti hőmérséklet esetén. A HEGESZTŐSZALAG ALKALMAZÁSÁNAK ELŐNYEI Bizonyos feltételek megléte esetén a szalag jobban előtolható, mint a vele azonos keresztmetszetű huzal. Ez akkor igaz, ha a szélesebb oldal mentén történik az előtolás.
Ezért meg kell határozni a (9) képlet szerinti "külpontossági tényezőt" is: (69) Az adatokat az V. Megjegyzés: mivel a kétféle tönkremenetel kombinációja itt nem fordulhat elő, ezért a csavarátmérőt – a korábbiakhoz hasonlóan – növelni nem kell. Az elvégzett próbaszámítások szerint S 235 minőségű hengerelt (IPE, HEA) szelvények esetén, ha a szelvény hajlító teherbírása teljesen ki van használva, legalább 8. 8 minőségű alapcsavar alkalmazása lenne szükséges. (Ezt a szabvány előírása szerint csak bebetonozott teherelosztó elem beépítésével lehet alkalmazni. ) Ha a kihasználtság mértéke kisebb, vagy az egyidejű nyomóerő értéke nagyobb, akkor gyengébb minőségű alapcsavar alkalmazható. Teljes kihasználtság esetén a talplemez szükséges vastagsága a szelvény övlemezének 3, 0–3, 5-szerese. Amennyiben η cj, 1 ηj2 ≈ 0, 7 a szükséges arány: 2, 5–3, 0-szoros. 7. TALPLEMEZ bp = 1, 25b Ezt a szelvény teherbírásából számítható értékkel egybevetve a szükséges lemezvastagság kifejezhető (feltételezzük, hogy a szelvény és a talplemez azonos anyagminőségű): Talplemez – merevítéssel Az elrendezés a 21. ábrán – szaggatott vonallal – látható.