Olyan igazi B kategóriás pszicho-thriller volt ez:)) A műlegyekről meg máris sokkal többet tudok, mint amit valaha szerettem volna…nypiro P>! 2019. november 10., 19:05 Loreth Anne White: A csali 84% A könyv eléggé tetszett, mind az író írásmódja, mind a történet, bár az egy kicsit jobban. A mínusz egy csillag a "túlírás" miatt van. Sok helyet túl részletes, a krimis vonal túl kiszámítható. Nagyon hamar a tudtunkra adta ki a vadász. Így már csak azon kellett agyalni mikor és hogyan kapja el a vadat. Adott egy sorozatgyilkos aki eléggé horror módon kínozza meg az áldozatait. Pszichésen, majd testileg is. Az utolsó áldozatnak sikerül elmenekülnie. Az ő 12 évvel későbbi életét követhetjük nyomon. Egy ranch-en dolgozik mindenesként. Elsé sok szálon kezdődik a cselekmény, van egy éppen nyugdíjazás alatt álló rendőr 11 éves kislánnyal aki nemrég megözvegyült. A ranchtulajdonos aki a halálán van, majd hazajön a fia aki író. A ranchen turisták, horgászok vannak, spoiler. Innen kezdődik el a vadászat, amiről a vad sokáig nem is tud, azt hiszi a PSTD miatt van.
Csalavér koma szomorúan pödörgette kajlára a bajúszát, mikor vége lett a nagy vacsorának. - Sajnálom ezt a kis darazsat. De az az ügyetlen szabó volt az oka mindennek. Minek varrta hozzá a testéhez a gúnyát! - Vagy ha már odavarrta, legalább nagyobbra szabta volna, - törűlgette a száját Csalavérné asszony. - Bizony én még meg tudnék enni egy nyúlfiókot, meg egy fácánkakast, ha nagyon rám parancsolnál, apó. Ne sétáljunk egyet az erdőben ezen a szép holdvilágos estén? - Egy tapodtat se megyek, - nyujtózkodott lustán Csalavér koma. - Nagyon megúntam már a gyalogjárást. Nem úri embernek való foglalkozás az. A magunkfajta földes úr már legyet fogni is csak négylovas hintón jár. - Hát mióta vagyunk mi földes urak, apó? - kérdezte az apjához törlészkedve Csalarózsi. - Hát mióta Mackó bátyád ránk hagyta az uradalmát. Holnap már be is ülünk a mackóházi kastélyba. Erre olyant kacagott örömében a Csalavér-család, hogy hét határban kilelte tőle a hideg az erdei egereket. Hanem Cselefendi nem volt egész tisztában a dologgal.
Aztán meg csak urasabban is hangzott ez az új név, mint a régi. 5 Lám Darázs Balázs is leereszkedett a fűre s még örvendezett is neki, hogy ilyen előkelő úrral keveredett atyafiságba. Nem is állhatta meg, hogy meg ne kérdezze: honnan van ő köztük a rokonság? - Hehehe, kedves rokon, csak úgy szögrűl-végrűl, hehehe. Egyszer nagy szolgálatot tettem a kedves nagybátyádnak, no meg ő is nekem. Hát akkor rokonomnak vállaltam az egész familiát. A nagy szolgálat pedig az volt, hogy Csalavér mester egyszer, mikor nagyon sokáig tartott a bőjt, kinjában egész fészek darazsat megevett. Ha Darázs Balázs ezt tudta volna, nyilván nem mosolygott volna olyan tisztelettel, mikor Csalavér mester bemutogatta neki a családját: - Csalavérné asszony! - Cselefendi úrfi! - Csalarózsi kisasszony! Darázs Balázs nem tudott hova lenni örömében, hogy ilyen előkelő rokonságba keveredett. Körűl-körűl röpködte az úri familia minden tagját s úgy csillogtatta-villogtatta a szép ruháját, hogy Csalarózsikának egyszerre táncolhatnékja támadt.
Az okos város (smart city) elképesztően expanzív fogalommá lett, a jelentések szigorú rendjére épülő tudománynak pedig határozott viszonyt kell kialakítani a saját módszertani fundamentumainak egy részét cseppfolyósítani kezdő közbeszédhez. Egy jól irányzott dekonstrukciós erőfeszítés megnyithatja az utat ahhoz, hogy újra egyesíteni lehessen a különböző fogalomhasználati regisztereket. Ehhez a tanulmány elsőként rendszerezi, milyen kritikai mozzanatokat azonosított eddig a szakirodalom. Jelesül: centralizáció-pártiság, technológiai determinizmus, univerzalizmus, nagyváros-központúság, üzlet-vezéreltség. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalúsága, az okos város programok egyenlőtlenség-fokozó hatása, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintje, a sebezhetőség növekedése, az automatikusan adaptált megoldások miatt csökkenő lakossági aktivitás. A hiperkonstrukció újrarendezi az okos város irodalomban használt tipikus attributumokat, ám ezeket a 'jó város' e...
TARTALOMELSŐ RÉSZMÁSODIK RÉSZSzerencsés foghúzáól a telefon. A koma-bá igazlátók. Csalavér látogató úr levizsgá őzgerinc. Csengetyűs deák elveszti a fejét. Csalavér borbélyságra adja magát. Üvöltő herceg zongorázik. HARMADIK RÉSZ. Takaros kis llkereskedés a fülesbagolyhoz. Dínom-dánom ánom-bánom hetek. A tollas rógyeszű adószedő. Csalavér kútba esik. Csalavér végrendelete. Búvárok és csukák. csilicsali_csalavari_csalaver. pdfDownload File
2020. szeptember 4., 14:03 Loreth Anne White: A csali 84% A csali egy közepes pszicho-thriller, ami egész jól indult, aztán már nem volt annyira izgalmas a végére, túl kiszámíthatóvá vált. Az alap koncepció jó: a sorozatgyilkos, aki helyett mást ítéltek el, újra lecsap. Lehet ebben velem van a baj, de én jobban szerettem volna borzongani. :(mate55 P>! 2020. március 4., 16:03 Loreth Anne White: A csali 84% A sorozatgyilkos és a nemi erőszak mindig is remek eszköz volt a mozaik darabokkal való építkezéshez, a félelemkeltéshez vagy a váratlan fordulatokhoz, s nincs ez másként most sem Anne White könyvében. A poszttraumás stresszel küszködő Sarah kiszolgáltatott és rémült állapotát illusztrálva, a hétköznapi helyzetekből komponál vérfagyasztó pillanatokat, így segítve elő a vele való azonosulást. A feszültséget még tovább fokozza, hogy főhősnőjét szinte teljesen "elzárja a külvilágtól", még ha az nem is teljesen elérhetetlen a számára. Szinte átadja azt, amit érezhet, azt megfoghatatlan csendes pánikot, amikor tudjuk, hogy van "valaki", csak nem tudjuk hol és nem tudjuk, milyen közel.
- Az én nevem Darázs Balázs, - mutatkozott be tisztességtudóan a karcsú lovag. - Még pedig zimmegi-zümmögi Darázs Balázs. - No, ennyi erővel szurkáli-égeti Balázs Darázs is lehetne. - Darázs Balázs, szolgálatjára, - tisztelgett a vitéz úr illendően a kardjával. - Nem bánom én, ha Barázs Dalázs, ha Dalázs Barázs, csak ne hadonásszon az úr azzal a bolond szerszámmal. Inkább mondja meg: mi a mestersége? - A mackóházi hajdúk hadnagya vagyok, - hajtogatta karcsú derekát Darázs Balázs. - No, nagyra nőjjön az úr! Vagy izé, inkább ne nőjjön nagyra az úr, - pislogott Nyakigláb zavartan, - hát tán foglalni tetszett jönni az adó miatt? Szegény halászmester vagyok, alásan kérem, de olyan szegény, hogy egyebem sincs a rajtam valónál. De az se sokat ér, mert télennyáron egy gúnyában járok. S úgy összehúzta magát a nagy nyomorúság miatt Nyakigláb mester, mint egy vakvarjú. De bezzeg kinyujtotta magát, mikor azt mondta neki a hajdúk hadnagya: - Nem adóért jöttem én, hanem egy kis észt kérek kölcsön. - Azt adhatok.
Csak nem Mackó ur pottyant le a felhőkből ilyen váratlanúl? Cselefendi is körűlvillantotta a szemét a környéken és elkiáltotta magát: - Nini, ott kalimpál a fahegyben! - Kicsoda, te? - Hát a kalimpász-madár. A kalimpász-madár pedig nem más volt, mint mókuska, a mackó úr fürge kulcsárja. Ahogy neszét vette az örökösöknek, mindjárt fölszaladt a létrára, létráról a háztetőre, háztetőről a fenyőfa hegyébe. Ott hadonászott, nagyokat kacagva, az éléskamra kulcsával: - Az örege csupa csaló, apraja se jóravaló, valamennyi kötnivaló! - Elhallgatsz, kis gézengúz! - mordúlt rá Csalavér, - mert mindjárt fölmászok és megmérem a füledet. Azzal úgy tett, mintha neki akarna gyűrkőzni a mászásnak, de mókuskának esze ágában se volt megijedni. Inkább táncolni kezdett örömében. - No, csakhogy látok már fára mászó rókát is! Mindig hallottam hirét, hogy milyen nagy mester vagy te ebben! Csalavér koma behunyta a fülét, mert biz az csakugyan régen volt, mikor ő utoljára tornaversenyen járt. S akkor se a mászásban nyert első dijat, hanem a futásban.
Attól félt a csíkos vitéz, hogy ő rajta is kipróbálja a tudományát a tölgyfahegyi remete. - Adj tanácsot, érdemes tudós, hol keressem a gazdámat, nemes, nemzetes és vitézlő Mackó urat? Öt álló hónapja se híre, se hamva, egész Mackóháza gyászban van miatta. Huhogi felfujta az ábrázatát és azt válaszolta: - Mindjárt belenézek a jegyzeteimbe, azokban mindent meg lehet találni, ami van és ami nincsen. Össze-vissza kaparászta a fakérget és elhuhukolta magát: - Tudom már, mit csinál Mackó úr. - Hadd halljam, hadd halljam! - zümmögte a mackóházi hajdúk hadnagya. 4 - Mackó úr elveszett. Darázs Balázs összecsattintotta bámultában a sarkantyúját. - Soha ilyen bölcseséget! Hát hol lehetne megtalálni ő kegyelmét? Tudós Huhogi odapillantott a vadhajnalka-virágra, amely körülfutotta az öreg tölgyet. Az volt neki az órája. Most már éppen delet mutatott, mert kezdett összecsukódni. - Sajnálom, de tovább nem vesztegethetem az időt. Sietek ebédelni. De a Mackó úr megkeresése különben se tudósnak való foglalkozás.