ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. 3. 1988. évi I. törvény 42. § (3) bekezdése alapján:A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. 4. 1/1986. (II. 21. ) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint:Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Fentiek alapján kérem, a telken belüli csapadékvíz-elvezetést ingatlanán alakítsa ki és amennyiben a közút kezelőjének erre vonatkozó hozzájárulásával nem rendelkezik, úgy az ingatlanán keletkező csapadékvíz úttestre, árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe történő kivezetését szüntesse meg!
Jogszerűen tehát marad az utca. Mert tévedések elkerülése végett: nem tilos kivezetni a csapadékvizet az utcára, csak nem károsíthatjuk az utat vagy a járdát, és nem ronthatunk a használhatóságán. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogkövető módon rögtön csapadékvíz-elvezető árokba vagy gyűjtőcsőbe kell juttatnunk a vizet. Már ha lenne mibe. Mert Budakeszin a csapadékvíz-elvezetés kiépítettsége mindössze 15%-os. Igen, jól olvastad: tizenöt százalékos. És a többi közmű 99-100 százalékos adataiból látszik, hogy ezek az arányok a régi várostörzsre, tehát a Barackos-Darányi-Meggyes és makkosmáriai belterületbe vonás előtti területre vonatkoznak. Csakhogy érthetőbb legyen: Budakeszi utcáinak 85%-ában, mintegy 100 kilométeren semmilyen csapadékvíz-elvezetés nincsen. Sem nyílt árok, sem zárt rendszer. A víz csak úgy folyik valahol, ahol éppen tud. Ettől kátyúsodnak az útjaink, és ezért töredeznek a járdáink. Márpedig a csapadék-vízelvezetés biztosítása, és ezzel a közterületi kártételek megelőzése törvény szerint kötelező önkormányzati feladat.
A házunkat körülvevő talajnak is szüksége van nedvességre, így az elvezetés helyett annak helyben tartása több előnnyel is jár (a kiszáradó talaj pl. zsugorodik, ami a épület süllyedést okozhat ill. a minket körülvevő növényeknek is létszükséglete az esővíz. ) A tetőről vagy burkolt felületről - a csőrendszerrel - összegyűjtött esővizet gyakran nem tudjuk külön erre a célra épített (a föld alatt futó) esővíz csatornába engedni, ezért helyben kell visszajuttatni a talajba, amit szikkasztásnak nevezünk. Szikkasztás az is ha az esővizet egyszerűen a talajra engedjük, de a föld alatti, moduláris szikkasztó rendszerünk sokkal gyorsabban, hatékonyabban juttat vissza a talajba szinte bármennyi, rövid idő alatt lehullott esővizet.
Füstölgő csatornák Az illegális bekötések felderítését füstpróbával oldják meg a szakemberek. Egy füstgéppel befújnak a csatornarendszerbe, és a füstköd azokon az ereszcsatornákon jelenik meg, melyeket szabálytalanul rákötöttek a hálózatra. Pápán is ezzel a módszerrel igyekeznek kiszűrni a renitenskedőket. Címkép: Füstöléses eljárással vizsgálja a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. a szennyvízcsatorna rendszert. Pápa Városi Televízió felvétele. A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt. A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton.
Tájékoztató Környezetünk és a benne lévő egyik legféltettebb természeti kincsünk a víz megóvása érdekében különös gondossággal, szakszerűen kell üzemeltetnünk szennyvízelvezető hálózatainkat és az ahhoz kapcsolódó szennyvíztisztító létesítményeket. A szennyvízelvezető rendszer biztonságos üzemeltetése közös érdekünk, ezért tisztelettel kérjük, az alábbiak elolvasásával és betartásával Ön is támogassa munká a csapadékvíz-bebocsátásokról tudni kell Azon a területeken ahol a csatorna-szolgáltatást az Északdunántúli Vízművek Zrt. látja el, a szennyvízelvezetés és tisztítás elválasztott rendszerű szennyvízelvezető művel valósul meg, kapacitásából és technológiájából adódóan kizárólag háztartási és előtisztított ipari szennyvíz befogadására, elvezetésére és megtisztítására alkalmas. A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése ezeken a szolgáltatási terülteken csak a szennyvízhálózattól teljes mértékben elkülönítve végezhető. Tájékoztatónk további részében a csapadékvíz elválasztott rendszerű csatornahálózat szennyvízelvezető műveibe vezetésének hatásairól és következményeiről szeretnénk rövid összefoglalót adni.