Az adatlapok angol nyelven bárki számára hozzáférhetőek a honlapon, ahol területi elhelyezkedés és kód szerinti kereséssel is megtalálható a kívánt Natura 2000 terület. Jogszabályi háttér A Natura 2000 területek hazai szabályozásának kereteit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt. ) 41/A. §-a tartalmazza. Eszerint a Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé, valamint meghatározza az e területekre alkalmazandó szabályokat. A Tvt. rendelkezéseinek megfelelően a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8. ) kormányrendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) állapítja meg. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listáját pedig a 14/2010. (V. 11. ) KvVM rendelet sorolja fel. A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek listáit (1.
Časť územia patrí pod riaditeľstvo Dél Bükk (Južné bukové hory) a časť pod riaditeľstvo Répashutai erdészet. Kisgyőri Halom-vár – Csincse-völgy A bükki erdőségben, Tapolca és Kisgyőr között emelkedik egy 258 méter magas hegycsúcs, amelynek még ma is Leányvár a neve. Alatta a Cseh-völgy, szemben vele a Cseh-bérc látható. Három alegységből álló terület jellegzetes bükkaljai hegylábperemi élőhelyek és fajok gyűjtőhelye. A délies kitettségű sztyeppréteken, felhagyott ill. extenzíven művelt gyümölcsösökben (pl. Halomvár, Meredek-oldal) értékes sztyeppfajok maradtak meg. Növény és állatvilága: Az alföldi elterjedésű sziki kocsord (Peucedanum officinale) többezres állománya kuriózumnak számít. A Csincse- ill. a Cseh-völgy hűvös mikroklímájának köszönhetően a magassásos ill. égeres állományokban montán jellegű növény- /pl. nyúlánk sás(Carex elongata), szibériai nőszirom (Iris sibirica)/ és állatfajok (pl. piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)) megőrzése biztosítható. Jellemzőbb élőhelyei a szubkontinetális peripannon cserjések, meszes alapú féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik, szubpannon sztyeppék, síkságok, és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai, de találkozhatunk itt enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdőkkel, valamint pannon-gyertyános tölgyesekkel is.
Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani, kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek. A kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek magyarországi helyzete Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészül a pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található, amely a 15 tagú unió területén nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok, ún. "pannonikumok" esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek az adott élőhelytípus illetve faj országos állományának vonatkozásában, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. Ilyen, a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok.