Egy fontos alkotmányjogi leágazás: állampolgárság, valamint a választási alapelvek és a választójog.............................................................................. 159 6. A külföldi szavazás módja............................................................................. 162 7. Változások a magyarországi szabályozásban 2010-től az állampolgársági jog és a választójog tekintetében...................................... 163 8. Tapasztalatok a 2014. évi választások fényében............................................. 168 9. Záró gondolatok.......................................................................................... 170 Politikai közösség, politikai felelősség, politikai stratégia. A külhoni magyarok szavazójogával kapcsolatos közéleti vitát keretbe foglaló politikai diskurzusok elemzése (Pál Gábor)........................................... 171 1. Bevezetés...................................................................................................... 171 2.
A. Annex. Braun, Nadja – Gratschew, Maria: Introduction. In: Voting from Abroad, i. 2006-ban az első fordulóban 8112 fő regisztrált, aztán 6849 fő jelent meg a külképviseleteken. Ez azt jelenti, hogy 84, 43 százalékos volt a választási részvétel a külképviseleti névjegyzékben szereplők körében. A második fordulóban ez a szavazási kedv csökkent – eredetileg 5944 állampolgár regisztráltatta magát, de csak 4335 fő ment el valóban szavazni, azaz a részvételi arány ebben a csoportban 72, 93 százalékra csökkent. 2010-ben összesen 8807 fő jelentette be voksolási szándékát az első választási forduló, 2885 fő a második forduló előtt is. Ennél valamivel kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel. 2014-ben már nagyobb volt a választási kedv az első egyfordulós választások során. 2014-ben összesen 28 161 külföldön tartózkodó állampolgár regisztráltatta magát, közülük 24 119 fő jelent meg a külképviseleti urnáknál. Ez 85, 65 százalékos részvételi arányt jelentett. Ezeket az adatokat lásd: 55 2013-ban teljesen új rendszer született, legalábbis azon állampolgárok vonatkozásában, akik Magyarországon nem rendelkeznek bejegyzett lakóhellyel, és eddig semmilyen intézményesített formában nem tudták befolyásolni a magyarországi politikai életet.
Az album több millió példányban… Százezren jelentkeztek abba a műsorba, melynek szervezői azt ígérik, hogy 2022-ben négy kiválasztott játékost juttatnak el a bolygóra, ahonnan életüket figyelemmel lehet majd kísérni. A jelentése szerint a földi élettől elszakadni vágyók között akadnak diákok, … 1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezé 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála… Feltehetőleg öngyilkosságot követett el a Channel Zero belga zenekar mindössze negyvenöt éves dobosa - halálhírét a banda tagjai hozták nyilvánosságra tegnap este. A banda egyik alapítója halálának okát nem hozták nyilvánosságra, sőt, kifejezetten kerülik a bennfentesek a… A zenész augusztus 9-én lett rosszul, kórházba azonban nem szállították. Orvosa a történteket fáradtsággal, túlterheltséggel, és túlzott stresszhelyzettel magyarázta. Már a rosszullétét követő első pár órában megszületett egy bejegyzés a Twitteren, mely a…
51 Mindez azonban már nem változtatott azon, hogy sokakban kialakult a vélemény: Mikola István leleplező "elszólása" volt őszinte, a Fideszről pedig kiderült: a külhoni magyarság választójogát pusztán szavazatszerzési céllal támogatja, és jogkiterjesztési szándékát taktikai megfontolásokból hol hangoztatja, hol eltagadja. Hasonlóan a 2004. évi népszavazás nyomán kialakult hangulathoz, a 2006. évi kampány ezen epizódja sem járult hozzá ahhoz, hogy a jogkiterjesztésről higgadt, konszenzusorientált és a politikai közgondolkodásban egyre élesebben elkülönülő "táborok" számára is kölcsönösen megnyugtató diskurzus alakuljon ki. évi választási kampányt nem terhelték a kérdés körüli viták. A kedvezményes honosítás lehetőségeinek kibővítését célzó 2010. évi XLIV. törvény parlamenti tárgyalása során azonban már a bizottsági szakaszban felmerült a kérdés. Bár a benyújtott törvényjavaslat nem érintette a választójogot, az Alkotmányügyi bizottság május 18-19-i ülésein52 Gyüre Csaba (Jobbik) többször határozottan kiállt a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának megadása mellett.
Idézi a Népszabadság Online, "A Fideszben felmerült a 'vadbarmok' kizárása a voksolásról" címmel. A Gulyás Gergely és Cser-Palkovics András által benyújtott módosító javaslat a választójog gyakorlásához szükséges belátási képesség "pszichés állapot", "szellemi fogyatkozás" vagy "szenvedélybetegség" miatti csökkenését vagy hiányát említette a választójogból való (bírósági) kizárás lehetséges okaként. Idézi a Népszabadság Online "Mégis megfoszthatnák a 'vadbarmokat' a választójogtól? " címmel. április 25. A külhoni magyarok szavazójogával kapcsolatban kifogásokat megfogalmazó, a javaslatot alapvetően ellenző erők diszkurzív koalíciója természetesen egészen más előfeltevések, elvek és értelmezési sémák jelentésfeltételei közt alakította és fejtette ki a politikai közösségre mint állampolgári közösségre vonatkozó álláspontját. Ez az álláspont, illetve az ezt részletező érvelés majd minden tekintetben a proponáló oldal érveinek szöges ellentétét jelentette. Az opponáló oldalt képviselő megszólalók semmiféle szoros megfelelést nem állapítottak meg "nemzetiség" és "állampolgárság" viszonylatában, semmiféle szükségszerűséget vagy elvi kényszerítő erőt nem tételeztek fel a (kulturálisnyelvi) nemzet és a politikai döntéseket önmagára nézve meghozó politikai közösség határainak egybeesésére nézve.
Az MSZP két, a Fidesz és az SZDSZ egy-egy képviselője sajtónyilatkozatuk szerint tévedésből nyomtak "nem" gombot. (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, 2002. ) E korszerű, több országban már alkalmazott megoldás lényege az lett volna, hogy a választópolgár a külképviseletekre telepített terminálokon keresztül szavaz, és a voks tartalma egyenesen az OVB budapesti központjába fut be. 107 81. és 2003. 08. 283. ) A Fidesz viszont kérlelhetetlen álláspontot képviselt. A frakció vezérszónoka, Salamon László a számítógépet "a jövő eszközének" látva kijelentette: "…nem értek meg annak feltételei, hogy Magyarországon egy olyan súlyú ügy intézésében, mint amilyenek a választások, intézményes és hivatalos eszközzé váljon […] Olyan ügyről, olyan területről van szó, ahol nincs helye a kísérletezésnek, nincs helye olyan megoldásnak, amely az akaratnyilvánítás gyakorlása és számbavétele szempontjából nem a lehető legtökéletesebb mértékben megbízható. " (ON 2003. 77. ) Azonban ugyanígy nem tartotta megbízhatónak a külképviseletek dolgozóit sem: "…egy jogállami igényeknek megfelelő választás nem bonyolítható le úgy, hogy a szavazás levezénylését olyan személyek végezzék, akik egzisztenciálisan, a személyi sorsukat, karrierjüket illetően a kormánytól függő helyzetben vannak […] Itt gyakorlatilag a külügyminiszter – aki mellesleg ez idő szerint a Magyar Szocialista Párt elnöke – személyétől függő emberek lennének a bizottságba delegálva. "
A nyilvánvaló növekvő népszerűsége összefügg azzal a ténnyel, hogy az intenzív migráció következtében egyre több ember rövidebb vagy hosszabb ideig a hazáján kívül él és dolgozik. A modern civilizációs és technikai vívmányok, köztük mindenekelőtt a jól szervezett posta és az egész világot behálózó internet pedig nagymértékben erősítik azt a trendet, amely igyekszik megkönnyíteni a választásokon való részvételt azoknak, akik nem élnek hazájuk területén. Ugyanakkor ezen megoldások elterjedése és már-már tömegessé válása hordoz magában veszélyeket is, illetve problematikus folyamatokat indíthat el. Mindez különösen a levél útján történő szavazásra, az elektronikus voksolásra és a meghatalmazottak igénybevételére vonatkozik. Más megoldások nem ennyire problematikusak, viszont többnyire drágák, azért azok az államok, amelyek most reformálják meg a választási rendszerüket, inkább az "olcsóbb" változatokat preferálják. E megoldások legfőbb elvi problémája ugyanakkor az, hogy nem mindig garantálják megfelelő módon a választások titkosságának a betartását, legalábbis a családi és baráti körön belül.
Szlovákiában egyedül a külföldről (postai úton) beérkező szavazatok száma derül ki a statisztikai hivatal honlapjáról, amely mindkét kategóriát (szlovák lakóhellyel rendelkező/nem rendelkező szavazók) összesítve tartalmazza. Tekintve, hogy az egész ország egyetlen választókerületet alkot (legalábbis a mandátumkiosztás szempontjából), nincs jelentősége annak, hogy a külföldön leadott szavazatok hol kerülnek beszámításra. (Bár a választási honlapok nem közlik, hogy a külföldi voksok milyen arányban oszlanak meg a két kategória között, másodlagos forrásokból találtunk adatokat a 2010. évi és a 2012. évi választásokra vonatkozóan. ) A fentiekből az is következik, hogy a külföldről szavazók politikai attitűdjei sem ismerhetők meg. Lengyelország esetén némileg szokatlannak tűnhet, hogy – szemben a cseh vagy a magyar megoldással – a lengyel lakóhellyel rendelkező választók szavazatai is egy törvény által kijelölt választókerületben (Varsó I. ) kerülnek beszámításra – ugyanott, ahol a lakóhely nélküliek voksa is.
A kormánypártok a későbbiekben nem is szóltak a kérdésről, az ügyben ellenzéki monológok hangzottak el. Így nem derült ki, hogy az MSZP – Salamon László és Nagy Gábor Tamás interpretációjának megfelelően már 1996-ban – valóban elmozdult-e korábbi elutasító álláspontjáról. A jogkiterjesztéshez szükséges kétharmados többség "számtanilag" biztosítható lett volna az SZDSZ húsz parlamenti képviselője nélkül, ellenzéki szavazatokkal is. Azonban ha a szocialisták 2002-re a külhoni magyar állampolgárok választójogának elkötelezett hívévé váltak volna is, természetes, hogy e kérdést nem tekinthették a néhány hónapja megalakult koalíciós kormány szakítópróbájának. Salamon László a szocialisták taktikai ihletésű pozíciójával szemben is érvelni próbált. A jogkiterjesztést először az uniós csatlakozással hozta összefüggésbe: "…tudhatták volna vagy tudhatják, hogy mi a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának az elvi alapján állunk. Ha önök ide hozzák a választójog eme passzusának az újrafogalmazását, akkor ne várják el tőlünk, hogy mi a magunk elveinek érvényesítéséért nem állunk ki.