Ez azt jelenti, hogy a faktorálást végző cég nem vállalja át a behajtás kockázatát, azaz ha az adós nem fizet, a számla és ezáltal a követelés visszakerül hozzánk, mellyel összességében csökkenthetjük a jól fizető partnereink esetében a faktorálás díját, a rosszul fizető ügyfeleink számlái visszakerülnek hozzánk, azok behajtásáról magunknak kell gondoskodni. Jól hangzik? Összességében elmondható, hogy a faktoring jó megoldás lehet a pénzforgalom folyamatosságának és gyorsaságának biztosítására, azonban mielőtt emellett döntenénk fontos cégünk illetve ügyfélkörünk minden szempontból történő áttekintése, mivel egy elhamarkodott döntéssel a faktoring minden előnyét a hátrányára fordíthatjuk. A következő cikkekben kitérünk arra, hogy mit tehetünk akkor, ha mi kerülünk az adósi oldalra illetve külföldi adóssal szemben milyen lépésekre van lehetőség.
§ (1) bekezdés c) pontja alapján a kérelmet. b) Ha a kérelem tartalmából egyértelműen megállapítható az, hogy az adósnak a Cstv. 27. § (2c) bekezdése szerinti fizetési felszólítást nem küldték el, úgy mellőzhető a hiánypótlás elrendelése, és a Cstv. § (1) bekezdés f) pontja alapján a kérelem idézés kibocsátása nélkül elutasítható. Álláspontunk szerint az eljárásnak ebben a szakaszában nem vizsgálható, hogy a felszólítás első vagy második felszólítás-e, ha az adós a kérelem kézbesítése után erre hivatkozik (és hivatkozása alapos) akkor soron kívüli megszüntetésnek van helye vagy azért, mert "szabályszerű" felszólítás nem volt, vagy ezért, mert az adós vitatta az első felszólítás után a követelést, és második felszólítás hiányában a vitatás határidőben történt. (Ha az adós pusztán arra hivatkozik, hogy a követelést vitatta, nem hivatkozik kifejezetten -2- a két felszólítás hiányára, de az iratokból megállapítható, hogy a vitatás ezért nem késett el, mert az csak az un. "első felszólítás" volt, akkor e tény figyelembe vehető külön hivatkozás nélkül is, és az eljárás soron kívüli megszüntetésére vezethet, ha a vitatás valóban megtörtént. )
törvényt (a továbbiakban: Cstv. ), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv. ) érintő változásokat rögzíti. A kormányrendelet értelmében 2020. május 29. napjától a Cstv., valamint a Ctv. egyes rendelkezéseit az eddig megszokottaktól eltérően kell alkalmazni a veszélyhelyzet fennállásáig, ami közérthetően összefoglalva az alábbiakat jelenti. Felszámolási eljárás 400 000 forintot meghaladó tartozás esetén indítható, előtte plusz 75 napot várni kell a teljesítésreHa a követelés a felek közötti szerződésen vagy jogerős bírósági határozaton, fizetési meghagyáson alapul, akkor jelenleg 400 000 forintot meghaladó összegű tőkekövetelés esetén adható be az adós ellen felszámolás iránti kérelem. Amennyiben a hitelező a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmét az adóssal kötött szerződésre, vagyis a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára kívánja alapítani, úgy további szabály, hogy a hitelezőnek felszámolási kérelme benyújtása előtt a fizetési felszólításában meghatározott határidőn túl további 75 napot kell kötelezően az adós teljesítésére várni.
*** A társaságok fizetésképtelenségének bekövetkezésekor tehát az elsődleges cél a hitelezők követeléseinek részbeni, vagy teljes kielégítése, akkor is, ha a társaság az átmeneti fizetésképtelenséget követően folytatni tudja a tevékenységét. Hitelezőként tehát a követelésünk érvényesítésének egyik módja, ha az adós társaság ellen felszámolási eljárást indítunk, mivel számos alkalommal előfordul, hogy a társaságok ilyen esetben – el akarván kerülni a felszámolást – haladéktalanul kifizetik a tartozásukat. Fontos azonban, hogy a felszámolási eljárás kezdeményezése a törvényi feltételek betartásával történjen, ezért az a legcélszerűbb, ha egy követeléskezelési területen jártas ügyvéd segítségét kérjük.
§-ának (3) bekezdése szerinti megérkezésének időpontját igazoló okiratokra. § (2) bekezdése alapján ugyanis az adós részére megküldött számlának vagy fizetési felszólításnak kell a szerződésre vonatkozó legfontosabb adatokat – így azt, hogy mikor, milyen körülmények között megkötött szerződésből eredő, milyen összegű és lejáratú követelésről van szó – tartalmaznia. Figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a fizetésképtelenség megállapítása körében nem vizsgálható a követelés jogszerűsége vagy a vitatás megalapozottsága, az ehhez kapcsolódó iratok csatolása is szükségtelen. Az adós felszámolása ugyanis – kellő időben történt vitatás hiányában – alaptalan követelés esetén is elrendelhető, és nem rendelhető el a követelésnek még oly alaptalan vitatása esetén sem. A felszámolás elrendelésére irányuló kérelem tartalmát és a kérelemhez csatolandó bizonyítékok körét tehát nem a keresetlevél tartalmára és kellékeire vonatkozó Pp. 121. § alapján, hanem a Cstv. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - azt egybevetve a Cstv.
Hasonló tényállás mellett más ügyben a bíróság úgy érvelt, hogy ha a címzett hibájából marad el a kézbesítés, akkor a küldeményt mégis megérkezettnek kell tekinteni( BH 2011. 68) A tanácskozás résztvevői az alábbi összefoglalóval értetek egyet: - a számla ( első, számlát helyettesítő fizetési felszólítás) szerződési nyilatkozat, hatályosulásához a címzetthez való megérkezése szükséges - a számla (első felszólítás) megérkezésére nem irányadó a Cstv. §(3) bekezdése, az "átvételt megtagadta", "nem kereste" jelzéssel visszaküldött küldemény megérkezett, és egyéb módon is bizonyítható a megérkezés - a Cstv. szerinti (a vitatás lehetőségét kizáró) fizetési felszólítás szerződési nyilatkozat, hatályosulásához a címzetthez történő megérkezés szükséges. A fizetési felszólítást nem csak postán lehet elküldeni. A postán feladott küldemény akkor is megérkezett, ha a tértivevényen feltüntetettek szerint a címzett az "átvételt megtagadta", illetve a küldeményt "nem kereste". V. § (3) bekezdése – problémái a vitatás kézbesítése, hatályosulása Az adós vitatását tartalmazó nyilatkozat hitelezőhöz való megérkezésével, hatályosulásával kapcsolatban a Kúria közzé nem tett Gfv.