Biblia - Biblia /Revideált új fordítás, nagy méretű, keménytáblás | 9789635582440 Dimenzió 148 mm x 203 mm x 31 mm Revideált új fordítás (RÚF 2014) Kék színben Klasszikus formátum és kivitel, letisztult, korszerű formában. Könyvtárral felérő könyv, amely megváltoztatta, és mind a mai napig megváltoztatja a világot. A Biblia nemcsak az emberiség történetét foglalja össze a teremtéstől az új teremtésig ívelő hatalmas elbeszélésben, de megtalálhatjuk benne a válaszokat a legfontosabb kérdéseinkre is: Miért élünk? Honnan jövünk? Hová tartunk? Van-e élet a halál után? A Biblia két részből áll. Az első rész az Ószövetség, amelyből megismerhetjük Istent. Ő teremtette a világot, és benne szeretett teremtményét, az embert, aki lázadásával és hűtlenségével folyton próbára tette Isten szeretetét. Ez a szeretet azonban végül mindig, mindennél erősebbnek bizonyult. A második rész az Újszövetség, amelyben az evangéliumok először Isten Fiáról, Jézus Krisztusról tudósítanak: életéről, haláláról és feltámadásáról.
A katolikus fordító kerüli a "testvér" szót, a görög eredetiben szereplő kifejezés ugyanis nemcsak testvért, hanem unokatestvért és rokont is jelenthet. Eszerint Mária szűz volt, és az is maradt. Az ortodox értelmezésben a testvérek József előző házasságából való, nem Máriától született gyermekei. A test-lélek-szellem megnevezés is dilemmát okoz. A kisegyházak "szent szellemről" beszélnek Szentlélek helyett. Kérdés lehet, hogy szükség van-e javításra, ha a forrásszövegekkel kapcsolatos régészeti felfedezések történnek. "Mérvadó dolgok ritkán kerülnek elő - mondja Tarjányi. - Sirák fiának könyve például nem szerepel a protestáns kánonban, mert nem volt meg héberül. De mit ad Isten, nemrég megtalálták a héber szöveget. Ennek ellenére nem került be se a zsidó, se a protestáns kánonba. " A kumráni szövegek vagy Izajás könyvének szövegváltozatai semmiféle lényeges, új részletet nem tartalmaznak, így legfeljebb a kritikai kiadás jegyzetanyagában végzik. "A nagy mérlegeléseken már túl vagyunk.
Mit ért például egy eszkimó abból, hogy Isten báránya? A zsidó vallásban alapelv, hogy a Tóra minden szava és minden betűje fontos, mert még a betűk formája is az isteni prófécia manifesztációja. Éppen ezért maga a tóramásolás is komoly téttel zajlott, külön hivatásnak számított, nemhogy a fordítás. A szertartások során felolvasott héber szöveget azonban már a korai időkben is kevesen értették, ezért mondatonként arámul magyarázták, persze csak szóban. Ezt a szövegmagyarázatot (amely inkább tolmácsolás, mint fordítás) írták le a Talmudban. Azt, hogy magát a Bibliát le szabad-e fordítani, a Septuaginta 72 bölcsének azonos fordításai igazolták számukra. A legkorábbi népnyelvű fordítások szír, kopt, örmény nyelven készültek, illetve Wulfila püspök gót nyelvű teljes Bibliájáról is tudunk, amely a 300-as évek közepén íródott. A 14. században angol és német kiadások bukkantak fel. Igazi lendületet a könyvnyomtatás és a reformáció adott a népnyelvű fordítások elterjedéséhez. "Ez alapvető fordulatot jelentett, kétfelé vált a keresztények szöveghez való álláspontja: egyik oldalon csak a Biblia maradt, a sola Scriptura elve, azaz hogy mindent arra építünk.
Az, hogy Jézus 'Isten fia' (Mk 1, 1), a kéziratok egy részében szerepel, a többiben nem. Így talán soha nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy ezen a helyen ez a szövegrész eredeti-e, vagy sem. Nincsenek olyan felfedezések, amelyek a már stabil gyakorlatot megrengetnék. Apróságokra pedig ott a kritikai kiadás, azt évente javítják. " Ne legyen budapesties! Nem lehet persze a zsidó, a katolikus és a protestáns értelmezések kizárólagosságáról beszélni, hiszen a Biblia, illetve az ahhoz tartozó szöveghalmaz sok más vallásnak, kisegyháznak adja valamilyen formában a kiindulópontját. Az ortodox szentíráshasználatnak is külön hagyománya van, amelyben az írás megismerése istentiszteleti aktus, és csak az egyházon belüli interpretációt fogadják el. "szövetségnek természetszerűen a Septuaginta ógörög szövegét tekintik, ám az apokaliptikus művek ebből kimaradnak. Újszövetségük az úgynevezett "bizánci szövegváltozat", amelynek más szerepe, felolvasási módja van a liturgiában, mint a többi kereszténynél.
Az Újszövetség keletkezésével párhuzamosan latin nyelvű fordítások és lejegyzések is születtek, ezek együttesét Vetus Latina néven ismerjük. A latin nyelv elsődlegessé válásával a teljes Biblia latin fordítása is megszületett: Kr. u. az 5. században Szent Jeromos alkotta meg a Vulgatát, I. Damasus római püspök (366-384) rendeletére. Az ószövetségi könyveket a Septuaginta és a héber összevetésével készítette, így megteremtve azt a "hiteles" Bibliát, amely a 12-13. századra a legelterjedtebb szövegvariáns lett, míg végül a római katolikus egyház az 1546. évi tridenti zsinaton hivatalos Biblia-szöveggé nevezte ki. Eszkimó bárányok A szent szövegek fordításával kapcsolatos legnagyobb probléma persze az, hogy egyáltalán hozzányúlhatok-e a szöveghez; lefordíthatok-e valamit, amit az Isten sugalmazott, hiszen a fordítás sosem adhatja vissza az eredeti tökéletes jelentéstartalmát. Ráadásul a Biblia mint virtuális szövegkorpusz óriási utat járt be: nemcsak nyelvek, kultúrák, de korok között is szükséges a fordítás.
[15] 1998-ban bánáti bolgár nyelven közölte Jáni Vasilčin óbesenyői plébános-esperes az Újszövetséget. [16] A bánáti bolgár közösség kizárólag katolikusokból áll. A szlovén nyelv változatán a vend nyelven is már a 18–19. század óta léteznek fordítások. 2011-ben Lukács evangéliumának fordítása jelent meg patois nyelven, amely Jamaica szigetén beszélt kreol nyelv. A fordítók 2012 végére szeretnék befejezni a Biblia teljes fordítását, amit a hívek is aktívan támogatnak. [17] JegyzetekSzerkesztés↑ kis kezdőbetűvel, egybe: Magyar helyesírási szótár, 56. oldal ↑ ↑ Deutsche Bibelgesellschaft: Die vollständige Bibel gibt es jetzt in 719 Sprachen, (németül) ↑ Joseph Smith fordítás ↑ Holl Béla: Adalékok a Káldi Biblia történetéhez. Magyar Könyvszemle, 72. (1956) 52–58. o. ; Holl Béla: Ki fordította a Káldi-Bibliát? Vigilia, 21. (1956) 558–560. ; Lukács László: Újabb adatok Káldi bibliafordításának történetéhez. In Káldi György Társaság Civitas Dei évkönyve 1. 1956. 7–24. ; Holovics Flórián: Ki fordította a Káldi-féle bibliát.
A katolikus kiadás 1626-ban készült el Káldi György munkájaként, ám elterjedtségében sokáig meg sem közelítette a protestáns fordítást, hiszen a katolikus nézet nem szívelte, hogy papi értelmezés nélkül adják az átlagolvasó kezébe a Szentírást. Ráadásul egészen az 1962-es második vatikáni zsinatig a latin és magyar nyelvű igehirdetés, kétnyelvű liturgia volt kötelező. Mintegy háromszáz évig ez a két fordítás volt a magyar keresztény hitélet alapja. A Biblia revideálása, újrafordítása, korszerűsítése a 19. században lépett fel igényként. Protestánsok és katolikusok "A Biblia kutatásában folyamatosan vannak újrafelfedezések, szövegét egyre jobban értjük - mondja Pecsuk. - Húsz-harminc évente érdemes újravizsgálni. A másik ok, hogy nemzedékenként jelentős változások történhetnek egy élő nyelvben. Nekünk pedig nem egy archaikus szövegre van szükségünk, hanem olyan fordításra, amely érthető mai nyelven. " Az újrafordítások és revideálások minden felekezetnél az érthetőség jegyében zajlanak, a cél az olvasóközönség elérése.
Az Apostolok Cselekedeteiben, az apostoli levelekben és a Jelenések könyvében Jézus első tanítványai vallanak arról, hogy a feltámadott Úr Jézus Krisztus hogyan vezette és vezeti ma is egyházát a hit útján. Eredeti ára: 5 300 Ft 4 290 Ft + ÁFA 4 505 Ft Internetes ár (fizetendő) 5 048 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
Irodalomtörténeti Közlemények, 66. (1962) 223–231. ; Gyürki László: A bibliafordító Szántó (Arator) István és Káldi György. Vasi Szemle, 55. (2001) 523–530. o. ↑ A magyar bibliafordítás története. [2016. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 13. ) ↑ A 2011-es revideált Károli Biblia ↑ A Magyar Bibliatársulat állásfoglalása. [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Bibliafordítás és a bibliafordítások. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Sveto Pismo Novoga Zakona, Knjiga naklade Sv. Martina (St. Martinsverlag), Željezno 1979. ↑ Psalmi, Beč 1981. ↑ Biblija za gradišćanske Hrvate - vjerski prijevodi Štefana Geošića () ↑ Kolnhofer Vince: A gradistyei horvátok és a magyar-osztrák határkijelölés. [2014. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 17. ) ↑ Ján Vasilčin: A bánsági bolgárokról () ↑ Szükség van-e a jamaicai bibliafordításra? () ForrásokSzerkesztés Bibliai Szakirodalom. [2009. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. )