Parenteralis széles spektrumú, célzott antibiotikum kezelés ellenére fennálló magas láz esetén szükséges a transrectalis UH végzése, amely ilyenkor az akut gyulladásban a fellazult oedemás állományon kívül abcessusokat igazolhat, amelyek műtéti kezelése szükséges lehet. A krónikus prostatitisre jellemzők az intraprostaticus meszesedések jelenléte, azonban ezek egyéb kórállapotok következményei is lehetnek. 16. 8. A herék és megbetegedéseinek képalkotása Az embrióban a herék a hasüregben fejlődnek, az indifferens gonádtelep a 3-5. héten jön létre a plica genitalisból. A 7. hétre ide vándorolnak az ősivarsejtek és kialakulnak a ductus seminiferrusok. 5 héten alakul ki a Wolf cső. A 9. héten a mesenchymából differenciálódnak a Leydig sejtek. 10-20. hét megtörténik az elsődleges nemi differenciálódás tesztoszteron hatásra. hónapban a herék leszállnak és magukkal húzzák a hashártyát ill. a proc. vaginalis peritoneit, melyből a tunica vaginalis testis alakul ki és ez a születés körül elveszti kapcsolatát a hasüreggel.
szia! tényleg nem ijesztgetni akarlak, de jól járjatok utána. Ha kell, inkább két orvossal is nézesse meg a sógornőd. Anyukámnak is cisztát találtak a veséjében, megnézték ultrahanggal meg minden. Majd a köv. évben ment megint, mert vissza kellett mennie kontrollra, mikor is kiderült, hogy nem ciszta, hanem rosszindulatú daganat. Már előző évben is az volt, csak azóta még nőtt egy keveset... de még így is időben kapták el, mert operálható volt hála Istennek. Mellesleg ez a fajta daganat szinte végig tünetmentes, viszont közben áttéteket képez, emiatt nagyon veszélyes. Anyumnak sem volt semmilyen tünete, csak egyszer nagyon fájt a dereka /emiatt ment el dokihoz, ahol kiderítették, hogy a ciszta miatt fáj... innentől írtam a sztorit/.
19. ábra Többszörös kőképződés a jobb vesében a) 3D reconstrukciós és b) coronalis natív képeken 16. 5. A veseerek megbetegedései A vesék artériás vérellátásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy az esetek több mint 40%-ban az a. renalis főtörzsön kívül jelen van accessorius vagy más néven poláris arteria. A számfeletti arteria általában az a. renalistól distalisan ered az aortából. A patkóvese és egyéb az anatómiai lokalizáción kívül elhelyezkedő dystopiás vesék csaknem mindig rendelkeznek polaris arteriákkal, ezek eredhetnek az aortától distalisan, az iliacalis erekből is. Az a. renalisokból ered az a. adrenalis inferioris, ritkán eredhet még az a. gonadalis, az a. adrenalis és az a. phrenica inferior is. Fontos, hogy az arteria renalis a pyelon magasságában egy ventralis és egy dorsalis ágra válik. A ventralis ág látja el az elülső és felső részét a veseparenchymának, míg a dorsalis értelemszerűen a hátsó-alsó fél vérellátásáért felel. A ventralis és dorsalis részek találkozásánál egy viszonylag avascularis terület (Brodel's line) jön létre, mely a percután nephrostomiák kialakításának elsődleges célpontja.
16. 9. A petefészkek és megbetegedéseik vizsgálata A női kismedence és a petefészkek vizsgálatának alapvető modalitása a transvaginalis UH. A tumoros elváltozások esetén a lokális terjedés és távoli metastasisok irányában a CT vizsgálat alapvető jellegű. Az MR vizsgálat fiatal vagy terhes nőknél is alkalmazható hasonló céllal és eredményességgel, mint a CT vizsgálat, ezen kívül a petefészek elváltozások differenciáldiagnosztikájában is nagy jelentőséggel bír. Kiemelt jelentősége van az endometriosis és a peritonealis implantáció kimutatásában is. A petefészek gyulladásos elváltozásainak diagnosztikája a klinikai adatok és laboratóriumi eltérések mellett az UH vizsgálaton alapszik. A gyulladt petefészek térfogata megnő, vascularisatioja fokozódik, környezetében és a kismedencében szabad folyadék jelenhet meg. Tuboovarialis abcessus esetén vastag falú letokolt folyadékgyülemet találunk a régióban. A sűrű folyadékban UH vizsgálattal rétegződés vagy gázképződés figyelhető meg. A petefészek daganatok sokszor larvált indulást mutatnak, a megbetegedés kezdetén panasz nincs.