Így tehát az olcsó és hatékony mosógépek használata csökkentette a mosodai szolgáltatások igénybevételét, a magánautó felváltotta a tömegközlekedést, a videó és a kábeltévé a mozit, stb. A formális és a háztartás-gazdaságon kívül létezik egy harmadik terület is, amelynek rövid tárgyalása a háztartások külső viszonyrendszerének bemutatása szempontjából elengedhetetlen: az árnyékgazdaság (más néven rejtett vagy feketegazdaság). A termelőtevékenységek ezen harmadik típusa nagyon közel áll a formális rendszerhez, gyakorlatilag annak hézagaiban működik. Olyan gazdasági tevékenységeket foglal magában, amelyek a formális gazdaságban is jelen vannak és gyakran ugyanazok a személyek is végzik. Ebben a szférában olyan gazdasági tevékenységek történnek, amelyek illegalitásuk folytán rejtettek az állami hatóságok előtt (adóelkerülés, engedély nélküli szakipari munka, stb. GERSHUNY – aki egyébként a gazdasági fejlődést nem egyirányú folyamatnak tekintette – az általa definiált három gazdaság termelése között hat, az 12. ábrán ábrázolt – lehetséges átmenetet vázolt fel (1988, 198.
2 A háztartás mozgástere – a cselekvési alternatívák A háztartások társadalmilag beágyazott rendszerek, amelyek sajátossága a nyitottság. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háztartás cselekvési alternatívákkal nem csupán a háztartási rendszeren belül rendelkezik: az erőforrásoknak a gazdasági-társadalmi környezettel történő cserefolyamatain keresztül további lehetőségek nyílnak meg a számára. A háztartások erőforrásaival és eszközeivel való autonóm rendelkezés nem csupán egy nagyszerű lehetőség, hanem kötelesség is egyben. Ebben az értelemben a háztartás cselekvési alternatíváival kapcsolatban megfogalmazható az a társadalmilag racionálisnak tűnő elvárás, hogy olyan módon bánjon a háztartás a rendelkezésre álló erőforrásokkal, hogy azok legalább valamilyen szintű hasznosságot okozzanak, de kárt semmiképpen sem. Ez az első megközelítésben csak teoretikusan megjelenő probléma korunk fejlett ipari társadalmaiban válik igazán aktuálissá. Ebben az esetben ugyanis a gazdag országok háztartásai (és természetesen a vállalati szféra) olyan jelentős mennyiségű vagyont halmoznak fel, hogy alig marad arra idő, hogy azokat funkcionálisan használni is tudják (pl.
EGNER (1952) a weberi koncepcióból kiindulva a háztartásokat olyan egységeknek tekinti, amelyek alapvetőek egy társadalmi keretek között élő embercsoport közös szükségletkielégítésének biztosítása szempontjából (idézi von SCHWEITZER, 1972). Ez a definíció azonban véleményem szerint immár teljes mértékben nem áll helyt, mivel nem tartalmazza az egyszemélyes háztartást – amely napjainkban egyre jelentősebb társadalmi jelenség. TSCHAMMER-OSTEN (1979, 27. ) azon első gondolkodók egyike, aki a háztartást rendszerelméleti alapon közelítette meg. Nézetei szerint a háztartás egy valós, dinamikus rendszer, amely tudatos tevékenységet végez és a környezetével szemben relatíve nyitott. 17. oldal Tagadja egyben azt a mikroökonómiai felfogást, amely a háztartást csupán a piaci rendszer egyik elemének tekinti és azt hangsúlyozza, hogy a háztartás maga is egy rendszer, amely különböző elemekből tevődik össze. A szerző egyéni gazdaságnak, ill. üzemnek nevez minden olyan társadalmi formációt, amelyet több ember alakított különböző célok elérése érdekében, és amelyek tevékenységét széleskörű eszközrendszer segíti.
1 Konceptualizáció A viselkedés- és alkalmazkodási minták tipizálásának megvalósításához fontos, hogy a családi gazdaságok és az azok alapjául szolgáló háztartások gazdálkodásának és életének alapkereteit megismerjük. Ezen okok miatt vizsgálatom tárgya az egyes individuumok világa, ahogyan az a részletek összefüggéseinek egyéni specifikus érzékelésén keresztül megjelenik. Célom a kollektív, azaz családi illetve csoportspecifikus magatartásminták bemutatása volt, amely egyben lehetőséget nyújt arra, hogy visszacsatolást végezzek a konkrét döntési helyzetekben tanúsított magatartásra vonatkozóan. Az egyes gazdaságok fejlődésének karakterisztikája és rétegzettsége – és végeredményben az adott régióban végbemenő mezőgazdasági szerkezetváltás – a pluriaktív munkatevékenység jelenségének mélyebb feltárásán keresztül válik érthetővé. A többirányú munkavégzés tükrözi a különböző aktivitások differenciált és permanens módon változó funkcióit, mind az egyes háztartástagokat, mind az egész háztartást illetően.
háztartás-gazdaságtani megközelítésmód (household production approach) az uralkodó irányzat, amely a hangsúlyt az árakra és a technológiára helyezi. Ez az elemzésmód képes feltárni a háztartások néhány "elkészíteni vagy megvásárolni" típusú döntésének a lényegét, de másfajta háztartási termelőtevékenységek – mint pl. az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy a biztosítás – is jobban elemezhetők a tranzakciós költségek elvén nyugvó elmélet szemszögéből. 4 A definíció jelentős eleme az ún. harmadik személy, vagyis olyan termék vagy szolgáltatás előállítása tartozik ide, amit háztartáson kívüli, harmadik személy is elvégezhetne. Ennek megfelelően házimunkának csak azt tekintjük, ami az előállított háztartási termékek és szolgáltatások révén közvetlen hasznosságot termel, és nem soroljuk ide a pihenést vagy a szórakozást. 5 HILL értelmezésében pl. a borotválkozás is a háztartási termelés körébe tartozik, mivel az – a "harmadik személy kritérium"-ot alkalmazva – egy borbély által is elvégezhető.
Beszámoló az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottsága 2021. március 19-i konferenciájáról A Munkabizottság "Újra fókuszban a belső vállalati kommunikáció" címmel tartotta ez évi első konferenciáját, online formában. A találkozó tematikusan három nagy egységre tagolódott. Az első részben Dr. Bakacsi Gyula professzor, az MTA GTB elnöke tartott a Munkabizottság elnökének felkérésére tájékoztatást az MTA, majd a GTB vezetésében történt változásokról, megoldandó kérdésekről, perspektívákról és konkrét feladatokról. Az általános érdeklődéssel kísért tájékoztatás Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta professzornak, a Munkabizottság elnökének tájékoztatójával folytatódott, aki a Munkabizottságot érintő aktualitásokat ismertette. Beszámolt a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság új vezetéséről és bővüléséről, amely Bizottságban ő képviseli a GTB testületét. A szakmai előadások sorát Borgulya Ágnes, egyetemi magántanár (PTE) nyitotta meg, aki azzal indokolta a belső vállalati kommunikáció témának újra megvitatását, hogy – elemezve a vezető angol szakirodalom utóbbi tíz évét – jelentős tartalmi eltolódás figyelhető meg a belső vállalati kommunikáció kutatásában.