a >> A Földhöz legközelebbi bolygó Földhöz legközelebbi bolygó: Mars vagy Vénusz. Olvassa el a bolygók Nap körüli pályájának leírását Naprendszer fényképpel, és megtudja, melyik van a legközelebb. A Vénusz és a Mars a Földhöz legközelebb eső bolygók Ezért létezésük ősidők óta ismert. A Vénusz a 2. helyen található a Naptól, a Mars pedig a 4. helyen. De most a Vörös Bolygóra koncentrálunk, mert ott találtunk életre utaló jeleket. Távolságok a Földhöz legközelebbi bolygótól A Föld és a Mars távolsága 78 340 000 km, köztünk és a Vénusz között pedig 41 400 000 km. A Vénusz 108 200 000 km-re van a Naptól, a Föld 149 600 000 km-re, a Mars pedig 227 940 000 km-re. Vagyis ha a szoba egyik sarkába teszünk egy csillagot, akkor a Vénusz két lépésre, a Plútó pedig 100 lépésre lesz tőle. Vénusz A bolygó az ellenkező irányba forog (a Vénusz retrográd), veszélyes légköre pedig elpusztítja a szondákat és minden életet. Szén-dioxidból és nitrogénből áll. A Föld és a Vénusz közel azonos méretűek. De úgy tűnik, hogy a második bolygó a jövőnk, ha a globális felmelegedésről szóló jóslatok valóra válnak.
Tartalomjegyzék Naprendszerünkben nyolc ismert bolygó kering a Nap körül. A Naphoz legközelebbi sorrendben vannak: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. Sok érdekes tény van a bolygókkal kapcsolatban, és ezek közül néhányat bemutatok. 1. A Föld egy teljes körforgása a tengelye körül 23 óra 56 perc 4 s. Ha bolygónk forgása 24 órán keresztül tartana, másnap a Nap már nem tudna ugyanott lenni, mint előző nap. 2. Az Uránusz az egyetlen egységes megjelenésű bolygó. Nincsenek kráterek, vonulatok vagy viharok. Légköre fagyott metándarabkákból áll. 3. Aurorák nem csak bolygónkon jönnek létre. A Neptunuszon, a Szaturnuszon, a Jupiteren és az Uránuszon is megtalálhatók. A bolygó légkörének és a napszél részecskéinek kombinációja következtében jön létre. A nagy mennyiségű fény megjelenésének köszönhetően színes és lenyűgöző hullámokat és szalagokat alkotnak. A Vénusz és a Mars mágneses tere gyenge, ezért ezeken a bolygókon kevés vagy egyáltalán nincs fénybőr. Másrészt az aurora soha nem fog kialakulni a Merkúron, mert nincs légköre.
A leglassabbnak tartott Vénusz-nap 243 földi napig tart, ami majdnem megegyezik a Vénuszon egy évével - 225 földi nap. Sokan a Föld testvérének hívják tömege és sugara miatt, amelyek értékei nagyon közel állnak a Föld mutatóihoz. A Vénusz sugara 6052 km (a Föld 0, 85%-a). Nincsenek műholdak, mint a Merkúr. A harmadik bolygó a Naptól és az egyetlen a rendszerünkben, ahol folyékony víz van a felszínen, amely nélkül nem fejlődhetne ki az élet a bolygón. Legalábbis az élet, ahogy mi ismerjük. A Föld sugara 6371 km, és a rendszerünk többi égitestével ellentétben felszínének több mint 70%-át víz borítja. A hely többi részét a kontinensek foglalják el. A Föld másik jellemzője a bolygó köpenye alatt megbúvó tektonikus lemezek. Ugyanakkor képesek mozogni, bár nagyon kis sebességgel, ami idővel változást okoz a tájban. A mentén haladó bolygó sebessége 29-30 km/lygónk az űrbőlA tengelye körüli egyetlen forgás csaknem 24 órát vesz igénybe, a teljes keringés 365 napig tart, ami sokkal hosszabb a legközelebbi szomszédos bolygókhoz képest.
A Mars nem a legközelebbi bolygó a Földhöz, de viszonylag rövid távolságra van, ami jó okot jelent a kutatására. Felszínének sajátos élénk narancssárga színe miatt nevezik vörös bolygónak. Ezt az árnyalatot a vas-oxidok adják, amelyek a talaj részét képezik. Tudományosan már bizonyított, hogy a bolygón jég formájában van víz egy talajréteg alatt. Egyesek azzal érvelnek, hogy az emberek képesek alkalmazkodni, ha megtanulják, hogyan állítanak elő oxigént a légkörben lévő szén-dioxidból. De a technológia és a technológia jelenlegi fejlettségi szintje még azt sem teszi lehetővé, hogy ezt a valóságba próbáljuk lefordí tanulmányozza az ember a Földhöz közeli bolygókat? A Vénuszt sűrű köd borítja, ami sejtéseket ad a víz létezéséről. A Föld legközelebbi "szomszédjának" felfedezésére küldött járművek egyike sem lehetett a felszínén. Mindegyikük égett a bolygó légkörében. De annak ellenére, hogy a Vénusz hőmérséklete meghaladja a 400 Celsius-fokot, a tudósok továbbra is kísérletet tesznek egy űrállomás közelébe küldésére, amely több információval szolgálhat.
A Jupiter egyfajta miniatűr naprendszert alkot. Ahhoz, hogy teljes értékű csillaggá váljon, a Jupiternek 80-szor tömegesebbé kellett váaturnuszA Szaturnusz a legtávolabbi az öt bolygó közül, amelyeket a távcső feltalálása előtt ismertek. A Jupiterhez hasonlóan a Szaturnusz is nagyrészt hidrogénből és héliumból áll. Térfogata 755-szöröse a Földének. Légkörében a szelek sebessége eléri az 500 métert másodpercenként. Ezek a gyors szelek a bolygó belsejéből felszálló hővel együtt sárga és arany csíkokat okoznak a légkörben. UránuszAz első teleszkóppal talált bolygót, az Uránuszt William Herschel csillagász fedezte fel 1781-ben. A hetedik bolygó olyan messze van a Naptól, hogy egy Nap körüli forgás 84 évig ptunA Naptól közel 4, 5 milliárd kilométerre a távoli Neptunusz forog. 165 évbe telik egy Nap körüli forradalom teljesítése. A Földtől való hatalmas távolsága miatt szabad szemmel láthatatlan. Érdekes módon szokatlan elliptikus pályája metszi a Plútó törpebolygó pályáját, ezért a Plútó a 248 évből körülbelül 20 évig a Neptunusz pályáján tartózkodik, amely alatt egy kört tesz meg a Nap körüútóAz apró, hideg és hihetetlenül távoli Plútót 1930-ban fedezték fel, és régóta a kilencedik bolygóként tartják számon.
Nehéz elképzelni a tér nagyságát. Elképzelhetetlenül hatalmas, és vannak találgatások, hogy egyszerűen végtelen. Miközben csak találgatnak arról, hogy mi történik a Galaxisunkon kívül, az emberiség elkezdi tanulmányozni az űrt a közelben lévő bolygókról. A tudomány és a technológia modern fejlődése lehetővé teszi, hogy egyik vagy másik módszer felfogja a Földhöz közeli bolygókat. Eleinte a legközelebbi űrobjektumra - a Holdra - irányították a legnagyobb figyelmet. Miután kellőképpen tanulmányozták, ideje megismerkedni a legkevésbé távoli bolygókkal. bolygó áll legközelebb a Földhöz? Figyelembe véve, hogy a bolygók nem állandóan egy helyen vannak, hanem mindegyik a saját pályáján mozog, az egyik bolygótól a másikig terjedő távolság folyamatosan változik. A Földhöz legközelebb azok tartoznak, amelyek pályája a szomszédságban van. A Föld legközelebbi "szomszédai" a második bolygó a Naptól - a Vénusz és a negyedik - a Mars. De ha figyelembe vesszük a számszerű mutatókat, akkor a Vénusz ennek ellenére közelebb van.
Elképzelhetetlenül hatalmas, és az a feltételezés, hogy egyszerűen végtelen. Eddig csak találgatva, hogy mi történik galaxisunkon kívül, az emberiség a közelben lévő bolygókról kezdi a világűr tanulmányozását. A tudomány és a technika modern fejlődése lehetővé teszi a Földhöz közeli bolygók ilyen vagy olyan módszerekkel történő megértését. Eleinte a legnagyobb figyelem a legközelebbi űrobjektumra - a Holdra - irányult. Kellő tanulmányozás után eljött az idő, hogy megismerkedjünk a Naprendszer legkevésbé távoli bolygó bolygó van a legközelebb a Földhöz? Figyelembe véve, hogy a bolygók nem állandóan egy helyen vannak, hanem mindegyik a saját pályáján mozog, az egyik bolygótól a másikig terjedő távolság folyamatosan változik. A Földhöz legközelebbi pályának azokat tekintjük, amelyek pályája a szomszédságban van. A Föld legközelebbi "szomszédai" a Naptól számított második bolygó - Vénusz, és a negyedik - Mars. De ha figyelembe vesszük a számszerű mutatókat, akkor a Vénusz még mindig közelebb van.
És nem is a Mars. Na ezt soha nem gondoltuk volna, pedig valahol teljesen logikus. Szinte halljuk, ahogy minden agysejtedet megfeszítve gondolkozol, hogy hol a trükk, hiszen már az általános iskola óta úgy tudod, hogy Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. Nem tudod rosszul, néhány csillagász szerint viszont ennek ellenére mégsem a Vénusz vagy a Mars van a legközelebb a Földhöz, hanem a Merkúr. Hogy még tovább súlyosbítsuk a helyzetet, eláruljuk, hogy a Vénusz a legközelebbi pontján 38 millió kilométerre van a Földtől, a Mars 55 millió, míg a Merkúr 77 millió kilométerre. Akkor mégis hogyan lehetséges ez? A megoldás a bolygók átlagos távolságában keresendő: az égitestek különböző sebességgel haladnak a pályájukon, így például a Vénusz néha egészen közel jön, aztán viszont hosszú időre jelentősen eltávolodik a Földtől. a Merkúr pályája viszont igencsak rövidke, így egyrészt sokkal gyorsabban kering a Nap körül (vagyis sokkal többször van földközelben), másrészt meg közel sincs akkora különbség a Földhöz mért legkisebb és legnagyobb távolsága között, mint más bolygók esetében.
Bolygónk idén január 3-án van napközelben, és július 7-én naptávolban. A Nap és a Föld útja. Mivel a két távolság között mintegy ötmillió kilométer különbség van, azt hihetnénk, hogy ennek komoly hatása van a földi évszakok kialakulására. Ennek ellenére bolygónkon az évszakok nem a napközeli vagy távoli helyzet, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége miatt váltakoznak. Mivel a forgástengely dőlésszöge a Nap körüli keringés síkjához viszonyítva emberi léptékkel mérve változatlannak tekinthető (kb. 23, 26 fok), a keringés során a Föld hol a déli, hol pedig az északi féltekét mutatja a Nap felé. Mint ahogy az ábrán is láthatjuk, ezzel magyarázható az is, hogy miért van nálunk akkor a leghidegebb, amikor valójában a legközelebb vagyunk a Naphoz. Ugyanis amikor nálunk tél van, épp a déli félteke néz a Nap felé, így ez a terület kap több besugárzást, míg a Naptól távolabb eső északi féltekére rövidebb ideig és alacsonyabb szögben érkeznek a napsugarak. Vagyis míg nálunk a téli napfordulókor a legrövidebb a nappal, a déli féltekén ekkor a leghosszabb.
A Naphoz a legközelebb a Merkúr találálható, ezt követi a Vénusz, a Föld, majd a Mars. Ez a négy bolygó alkotják a kőzetbolygók, más néven a Föld-típusú bolygók csoportját. Ezeket követik a Jupiter típusú óriásbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A Pluto a törpebolygók családjába tartozik. Nap és a bolygók között lévő távolság:Merkúr: 57, 9 millió kmVénusz: 108, 2 millió kmFöld: 149, 6 millió kmMars: 227, 9 millió kmJupiter: 778, 3 millió kmSzaturnusz: 1429 millió kmUránusz: 2869, 6 millió kmNeptunusz: 4496, 6 millió km