Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején magasodik az Erzsébet-kilátó. A népszerű kiránduló hely 527 méteres tengerszint feletti magasságon található, de akár kisebb túrával is elérhető. A 100 lépcső megmászásának jutalma a gyönyörű panoráma Budapestre, a Hármashatár-hegyre és a Pilisre. A múlt héten írtam, hogy 2020 június 13-tól ismét közlekedik a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, amelynek minden állomásáról rövidebb-hosszabb sétával eljuthatunk a 110 éves kilátóhoz. Erzsébet-kilátó története A János-hegy már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt. A legenda szerint tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is látni lehetett. Mások szerint Pozsonyig húzódott a látótér, ezért is nevezték el Pozsonyi-hegynek az 1847-es parcellázásoknál. Leghíresebb látogatója Erzsébet királyné volt. 1882-ben többször is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára, ahol egy fából épült, alacsony kilátóból élvezhette a páratlan panorámát. Emléke előtt tisztelegve 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer koronát ajánlott fel egy új, kőből épített kilátó építéséhez.
Így jött hát létre a Vörös-pocsolya, amely a vaddisznók kedvelt dagonyázó helye. Készítettem pár képet a fák között megbúvó sáros tavacskáról, aztán folytattam az utam Nagykovácsi felé. Nagyjából itt érhettem a legmagasabbra a hegyháton, itt kicsit hullámvasutazott az utam a tetők között, aztán egyre meredekebben lelejtett Nagykovácsiba. Az erdőhatárról szép volt a kilátás a völgyben fekvő településre, aztán az aszfaltozott utcákon leereszkedtem a központba. Nem néztem korábban utána, mikor indul a 63-as busz Hűvösvölgy felé, de pont elcsíptem egyet a főutcán! Ezzel aztán legurultam negyed óra alatt Hűvösvölgybe, ahonnan egy 56-os tuja már visszavitt a Morzsiig. Sötétedésre már otthon is voltam. Ugrás a következő túrára Ha tetszett a poszt, látogasd meg a blog facebook oldalát is!
Így született meg végül az a tortaforma, amit ma is láthatunk. A haraszti és borosjenői mészkőből épült neoromán, 26 méter magas, 16 és fél méter alapátmérőjű kilátót végül 1910. szeptember 8-án, ünnepélyes keretek között avatták fel. Névadója Erzsébet királyné, Sissi lett, aki egykor a magasból szétnézve - egész biztos - lelke mélyéről fogalmazott, és akinek szavait akkor is elhinném, ha ebben a felhős időben kóstoltam volna bele először ebbe a tortába! "Csodálom az embereket - mondta körbepillantva -, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel. Még több fotót az Erzsébet-kilátóról ITT találtok, még több budapesti mesét pedig tetszett a cikk, ajánld másoknak is!
Száz év. Az egyszerű, kerek szám mögött hihetetlenül kanyargós múlt rejlik, legalább annyira, mint amilyen kacskaringósak azok a lépcsők, amelyek felvezetnek Budapest legszebb pontjára, a város tetejére. Rengeteg nehézség, akadály, tragédia, emberi gyarlóság és emberi nagyság kísérte végig a kilátó históriáját, amely az idén e szép évfordulóhoz érkezett. A Hegyvidéki Önkormányzat méltó módon kíván megemlékezni a születésnapról, szeptember 10. és 12. között gazdag programsorozat vár mindenkit, aki a mi öreg, kedves építményünkkel közösen szeretne ünnepelni. Négyoldalas összeállításunkban felidézzük az Erzsébet-kilátó és környéke történetét, valamint elolvashatják a Kilátó-fesztivál részletes programját. Az Erzsébet-kilátó a főváros legmagasabb pontján, 529 méterrel a tengerszint felett, a János-hegy csúcsán fekszik – ezt földrajzi értelemben kell érteni, mert a ténylegesen legmagasabb pont a Széchenyi-hegyi tévétorony teteje. A János-hegy a legkésőbb rögzült budapesti helynévnek számít, még a XX.
Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot! A szomszéd kerületek legolvasottabb hírei Helyi közösségek a Facebookon
1926-ban, hazánkban elsőként, állandó díszkivilágítást kapott a torony. Ennek sikerén fellelkesülve világították ki később a Halászbástyát, és az Országházat is. Megközelíthetősége A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút "János-hegy" vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21A jelzésű busz "Normafa" nevű felső végállomásától gyalogosan közelíthető meg szerk. : Cseke Ibolya forrás: net This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you Read More
A második ütemben a Pilisi Parkerdő megújítja a Libegő és a kilátó között vezető sétautat és a 110 fokos lépcsőt, továbbá kiépítik a díszvilágítást, és felújítják az erdőőr házát. E munkák jelenleg is folynak, az átadást szeptemberre 17-re tervezik, a teljes költség 85 millió forintot tesz ki. Később helyreállítják az egykori éttermet is, a közelben álló rácsos antenna-torony sajnos ott marad. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is el lehetett látni a tetejéről. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült, ma az északnyugati vonulat neve Pozsonyi-hegy. A János nevet vagy egy korábbi Szent János szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta. Ha elkészül a kilátó, ismét aktuális lesz a népszerű Eisemann-dal: János, legyen, fenn a János-hegyen. Bár a Libegő nyári hétköznapokon is csak délután 5-ig közlekedik, autóbusz pedig több mint tíz éve nem jár oda... (Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Már csak (füst)felhő maradt, és beborította az egész környéket. Az esős, párás időben végtelen csend csimpaszkodott a szintek kőkorlátain. A tejfehér környezetben a kilátó egy funkciójától megfosztott torony lett. Bár korábban már láttam milyen príma dolog a domborzati térképet nézegetni, és felfedezni, mi merre található, de ezt a látványt mégis kivételesebbnek, érdekesebben találtam. Ugyan jó kilátásaim épp' nem voltak, de nem bántam, mert annál nagyobb figyelmet kapott végre a kilátó! Zugliget már az 1800-as évek végén is kedvelt kirándulóhely volt. S bár a himbálózó karosszékek kényelmére még jó pár évet várni kellett, mégis megérte egy kis hegymászás után a régi, fából készített vadászlesről szemlélni az akkor még gyéren beépített környéket. A monda szerint a névadó Hunyadi János volt, kinek egy szép görög lány, Márta mentette meg itt az életét. 1902-ben, mikor a Nemzetközi Szállodások Budapesten tartották éves kongresszusukat, Glück Frigyes, a turizmus fellendítése végett, leleményesen felvetette, hogy – többek között – a város legmagasabb pontjára, a János-hegy tetejére immár egy komolyabb kilátó dukálna.
Az első kapavágások után gyorsan ment a munka, az ország egyik első vasbeton szerkezetű épületeként elkészült kilátót két évvel később, 1910. szeptember 8-án avatta fel a főváros akkori polgármestere, Bárczy István. Az építőanyag szállítását külön erre a célra épített kisvonattal oldották meg, s ideiglenes vízvezetéket is kellett építeni, mert a csúcson akkoriban még nem voltak közművek. Az elkészült kilátó környezetét is rendezték lassan, az 1926-ban elkészült díszkivilágítás az első állandó díszfény volt az országban. A kör alapú, hazai mészkőből épített 23, 5 méter magas torony állapota a II. világháború után fokozatosan leromlott, ám a Libegő 1970-es átadása után lassacskán újra az érdeklődés középpontjába került. Először azzal, hogy a szocializmusban a tetejére illesztett hatalmas vörös csillag súlya miatt 1981-ben a megroppant legfelső szint állapota az épület lezárását tette szükségessé. 1987-ben aztán a Vidám Színpad vette kezelésbe a királyné kilátóját, 1992-ben felújították, majd 2005-ben ismét teljes pompájában, statikailag is megerősítve tündökölhetett.
Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt –... Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek... Hegyvidék Galéria Budapest A Hegyvidék Galéria Kulturális színtérként helyet ad tárlatokat kísérő rendezvényeknek, tárlatvezetéseknek, beszélgetéseknek, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, valamint más művészeti és irodalmi programoknak, művészettörténeti előadásoknak, irodalmi esteknek, könyvbemutatóknak,... Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával.