Az energiaszankciók hatása ugyanis egyelőre az olaj- és a gázárak jelentős megugrása volt, amely az Ukrajnát megtámadó Oroszországnak és az Ukrajnát fegyverekkel ellátó Egyesült Államoknak is extraprofitot jelent. Márpedig aki haszonélvezője a háborúnak, aligha érdekelt annak gyors befejezésében. A növekvő lakossági energiaárak, az Európa-szerte megélhetési gondokról és bezáró üzemekről szóló hírek miatt nem igényel hosszabb magyarázatot, miért hátrányosak Európának az általa tervezett és részben bevezetett energiaszankciók. Ma Európában mindenki szankciós felárat fizet az áramra, a gázra és a szénre is. Épeszű ember – úgymond elvből – nem zárkózik el helyettesítési lehetőség nélkül a számára nélkülözhetetlen erőforrásoktól. Márpedig az Európai Unió éppen ezt tette: azonos áron elérhető, alternatív energiaforrások nélkül fenyegette meg Oroszországot azzal, hogy nem vesz tőle energiahordozókat. Érdemes azon elgondolkodni, hogy a nagy volumenű energiakereskedelem az oroszok és a Nyugat között épp a hidegháború alatt alakult ki.
A szigetek közös neve japán szigetvilág. Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra. Ezért a lakható területeken, főleg a partvidéken a népsűrűség az egekig szökött. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon. A felkelő nap országa a Cirkumpacifikus-hegységrendszer szeizmikusan aktív területén, négy tektonikus lemez határvidékén fekszik. Emiatt gyakoriak a földrengések és a vulkánkitörések. A földrengések gyakran okoznak gyilkos cunamikat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg). VízrajzSzerkesztés Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak. ÉghajlatSzerkesztés Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik.
Jelentős befolyása volt a császár és udvara, a hadurak, valamint a vallási vezetők felett is, de a keresztény daimjók és területeik felett fokozatosan meggyengült az uralma. Elkezdték korlátozni a kereskedelmet, misszionáriusokat és más keresztényeket végeztek ki, megkezdődött a katolikusok üldözése, végül 1639-től a külföldiekkel való kereskedést szinte teljesen betiltották. Japán ezzel több mint két évszázadra elszigetelte magát a külvilágtól. Az élet legtöbb területét korlátozták. Ennek ellenére a belföldi kereskedelem virágzott, megnőtt a mezőgazdasági termelés, fejlődtek a városok. Szentélyeket, templomokat, kastélyokat és erődöket építettek. Fellendült a kulturális élet is, terjedt az irodalom, a filozófia, a kabuki színjátszás és az ukijo-e fametszetek készítése. A 18. századtól a fejlődésnek azonban gátat vetettek a magas adók, az évenkénti természeti katasztrófák és az éhínségek, emellett a kormányzat pénzügyi helyzete is romlott. Az elszigeteltségnek 1854-ben szakadt vége, amikor Matthew C. Perry sorhajókapitány vezetésével amerikai hadihajók érkeztek Japánba.
Japán (japánul: 日本, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből[6] az öt legnagyobb Honsú, Hokkaidó, Kjúsú, Sikoku és Okinava, melyek az ország területének 97%-át adják. [7] Az ország 47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 13 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal. [8][9] A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A népesség 98, 5%-a japán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él. JapánNippon-koku, Nihon-koku日本国Nemzeti himnusz: Kimi ga jo (Őfelsége, a császár uralkodása) Fővárosa Tokióé. sz. 35° 41′, k. h. 139° 46′Legnagyobb város TokióÁllamforma parlamentáris monarchiaVezetőkCsászár NaruhitoKoronaherceg FumihitoMiniszterelnök Kisida FumioA Képviselőház elnöke Hoszoda HirojukiA Tanácsosok Házának elnöke Ocudzsi HidehiszaHivatalos nyelv nincs, [1] de facto: japánBeszélt nyelvek japán, koreai, kínai, angolTagságNépességNépszámlálás szerint125 440 000 fő (2022)[2] +/csült125 300 000 fő (2021[3])Rangsorban11.
A Központi Bányászati Múzeum ebben a hónapban csak hétvégén nyitja ki kapuit a nagyközönség számára, péntektől vasárnapig 10-től 17 óráig. A Tűztorony a hét minden napján 10-től 17-ig, a Macskakő Gyermekmúzeum keddtől vasárnapig 10-től 17 óráig látogatható októberben. Címlapkép: Getty Images