Mikszáthtól Trianonig (2. ) Mikszáth művét azonban nem csupán a "klerikális reakció" ellen használták föl, hanem alkalmas volt a régi Magyarország lejáratására is. A moszkvai Pravdában Borisz Polevoj írta e munkáról: "Ez az igaz és szellemes történet a realista mester ábrázolásában félelmetes vádirat a katolikus egyházfejedelmek ellen, akik a gonoszságot szolgálják, vádirat az elállatiasodott feudális urak, és a tetőtől talpig rothadt Osztrák-Magyar Monarchia ellen. " (1951. 08. 24. ) A mű 1810 és 1815 között játszódik, a Monarchia az 1867-es kiegyezés után jött létre. Érdekes párhuzam, hogy a kétszeres Sztálin-díjas orosz író és újságíró szintén nem törődött a történelmi hűséggel. Mit üzen tehát Mikszáth hamis vádiratában? A tetőtől talpig rothadt Magyarországon elállatiasodott feudális urak önkényeskedhetnek kedvük szerint! Mérget lehet venni rá, hiszen ünnepelt magyar író hitelesíti! Hát nem kell az ilyen országot mihamarább eltüntetni a térképről!? A trianoni békediktátum századik évfordulóján még aktuálisabb az írói tisztesség feszegetése!
Tehát a Gonosz Egyház, a Gonosz Papok a regényben így válnak duplán is bűnössé, Mikszáth szinte "előre sejti" Révai elvtárs leendő sorvezetőjét, hogy a papok életét erkölcsi mocsárként kell ábrázolni. A motívumhoz az egyik mintaadó nyilvánvalóan Petőfi egyik antiklerikális műve, az 1844-es Legenda, melyben az Úristen is megbontránkozva nézi a mennyből, hogy egy katolikus pap más ember feleségével tör házasságot. "(... )Hej, jó atyám, de nagy az én bajom! Kapaszkodjék csak föl az ablakon, S kit ott a pap ágyában látni fog, A menyecskének férje én vagyok. " Az úr nagy halkkal fölkapaszkodott, S nagy istentelenséget láthatott: Mert amint aztán leereszkedék, Igen furcsán csóválá meg fejét, Ily szavakban törvén ki sóhaja: "Biz e, fiam, kuruc-historia! Segítnék rajta édes-örömest; De már késő, mert minden megesett. Hanem vigasztalásul mondhatom, Hogy e papot pokolba juttatom, Bár eddig is már a pokol fele, Sőt több felénél, pappal van tele. " (Mellékes haszna a versnek, hogy a hamis kuruckultusz legyártásában is részt vevő Petőfi akaratlanul is tudomásunkra hozza, hogy az ő korában a nép még gonosztevő értelemben használta a "kuruc" kifejezést, teljes joggal... ) Petőfi barátja, a kálvinista Arany János pedig a szintén aljas János pap országában pénzhajhászással, uzsorával is vádolja a katolikus papokat, ami Mikszáth regényében is többszörösen visszaköszön, Szucsinka Medve doktornak felajánlott vesztegetési pénzétől a Buttlernek támogatást igérő püspök szimónia-esetéig.
Dőry báró házában kapnak szállást, s nem sejtik szállásadójuk milyen csapdát készített számukra. A báró lánya gyermeket vár Szucsinka plébánostól, s hogy szégyenben ne maradjon apja elhatározta, hogy férjet szerez neki. A választás Buttler Jánosra esett, s erőszakkal, hamis tanúk jelenlétében meg is történik az esküvő. Az eskető pap nem más, mint Szucsinka plébános volt. Buttler János és családja érvényteleníteni akarják ezt a házasságot, de az egyház és az udvar nem engedi. Ezért a család más megoldást keres a házasság érvénytelenítéséhez... Itt a vége a cselekmény részletezésének! SzereplőkSzerkesztés Benkő Péter – Buttler gróf Mikó István – Bernát Zsiga Bessenyei Ferenc – Dőry báró Kubik Anna – Mária, Dőry báró lánya Kállai Ferenc – Horváth Mihály Ivancsics Ilona – Horváth Piroska Szabó Sándor – Fáy, Buttler gyámja Náray Teri – Fáyné Páger Antal – Medve doktor Ráday Imre – Bernát (hangja: Benkő Gyula) Komlós Juci – Bernátné Balázsovits Lajos – Szucsinka plébános Schubert Éva – Miss.
Mikszáth Kálmán: Különös házasság (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951) - Regény Szerkesztő Grafikus Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1951 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 365 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Tizedik kiadás. Fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy amint következnek. Annyira biztosak és hívek az események egyes főadatai, hogy a neveket se tartom... Tovább Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy amint következnek. Annyira biztosak és hívek az események egyes főadatai, hogy a neveket se tartom szükségesnek megváltoztatni és semmi cirádát, semmi írói arabeszket nem teszek hozzá. Az, aki a naplójában följegyezte e történetét, sohase szokott hazudni másoknak se. Hát még saját magának minek hazudott volna?
Érdemes volna felújítani Erdőtelek közepén áll elhagyatottan, egyszerű kerítéssel körbevéve, díszeitől megfosztva a műemléki védettségű, eredetileg copf stílusban épült kastély a vadregényes arborétum területén. A kastélyt, feltehetőleg régebbi falak felhasználásával, Buttler János Lajos földesúr építtette, majd a fia, Buttler Gábor bővíttette ki a XVIII. század második felében. Az épület aránylag jó állapotban van, a kijavított tetőnek és néhány állagmegóvási munkának köszönhetően. A belső felújítás azonban finanszírozási okok miatt jelenleg áll. A tulajdonos, Erdőtelek Község Önkormányzata keresi az örökség megőrzésének és hasznosításának a lehetőségét. A szigorú műemléki előírások és a felújítási költségek emelkedése miatt a nemes szándék és a saját erő sem elégséges, várják a kormánydöntést a források megnyitására. Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének több jelenete a Buttler kastélyban játszódik. A könyv érdekfeszítő meséje alkalmassá tette a megfilmesítésre, először 1951-ben Keleti Márton rendezésében vitték filmre, a kor élvonalbeli színészeinek közreműködésével, igaz, a cselekményt erősen átírva a kor politikai szándékának megfelelően.