Otto Frank az Opekta Worksben kezdett dolgozni, a lakásuk a Merwedeplein téren volt. 1934 februárjában érkezett meg Edith a gyerekekkel Amszterdamba. Hontalanok lettek, mert a német törvények szerint megfosztották őket állampolgárságuktól. A két lány a Montessori-iskolába járt. Margot matematikai érdeklődésű, Anne pedig inkább humán beállítottságú volt, olvasott, írogatott, író szeretett volna lenni. 1938-ban Otto Frank társult Hermann van Pels hentessel, aki Németországból, Osnabrückből menekült el a családjával. 1939-től Edith édesanyja együtt élt a Frank családdal egészen haláláig, 1942 januárjáig. 1940 májusában a németek megszállták Hollandiát, így ott is elkezdődött a zsidók üldözése. Margot-nak és Annének, akik kitűnően tanultak és sok barátjuk volt, el kellett hagyniuk az iskolát a törvények miatt, kizárólag zsidó iskolába járhattak, így kerültek a Jewish Lyceumba. A zsidóknak, így nekik is sárga csillagot kellett viselniük. Anne 1942. június 12-én tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba.
A világtörténelem legismertebb naplóját Anne Frank vetette papírra, aki családjával 1942-től két évig bujkált a nácik elől egy holland raktárépület rejtett traktusában, míg 1944-ben el nem hurcolták. Anne Frank mindössze tizenöt évesen halt meg Bergen-Belsenben, néhány héttel azelőtt, hogy az angol csapatok felszabadították a tábort. Naplója éppen 75 éve jelent meg, és hamarosan a holokauszt és a második világháború egyik legfontosabb emlékirata lett; az évfordulóra emlékezik ma a Google Doodle is: A hátsó traktusban rejtőző nyolc ember közül egyedül Otto Frank élte túl a háborút. Lányai haláláról csupán hónapokkal később, Amszterdamban értesült. Miep Gies (egyik segítőjük a rejtőzködés alatt) akkor adta át neki Anne írásos hagyatékát. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem Otto Frank volt az, aki a napló kiadásának gondolatát elsőként felvetette. Barátok és ismerősök győzték meg, hogy így kell tennie, mert ez volt a lánya kívánsága. A napló eredeti címén (Het Achterhuis; A Hátsó ház/traktus) a holland Contact Kiadó gondozásában jelent meg először 1947. június 25-én.
Anne Frank édesanyja is itt halt megForrás: MTI/Fényes TamásA Zsidó Tanács tagjaként haladékot kapott a deportálás alól, a határidő azonban 1944-ben lejárt. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az a pillanat, amikor Arnold van den Bergh úgy döntött, hogy átadja a címeket, köztük a Frank családét is. Végül sem őt, sem családját nem deportálták. Arnold van den Bergh 1950-ben halt meg. A korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a névtelen feljegyzést A jegyzőt egy névtelen feljegyzés alapján vádolják a Frank család feladásával, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba a háború végén. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a zsidó tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek. A hollandiai zsidókat az SS közreműködésével deportálták (a kép illusztráció)Forrás: WW2 IN COLOR/ TOBIAS KURTZA hírportálnak nyilatkozó Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták ezt a feljegyzést.
REJTŐZKÖDVE Július első felében Anne és családja elrejtőztek egy lakásban, amelyben rajtuk kívül még négy holland zsidó, Hermann, Auguste és Peter van Pels, valamint Fritz Pfeffer bujkált. Két évig a Prinsengracht utca 263. szám alatti családi vállalkozás irodája mögött nyíló titkos emeleti szobákban éltek, amelyekre Anne a "hátsó traktus" néven utalt naplójában. Otto Frank barátai és kollégái, Johannes Kleiman, Victor Kugler, Jan Gies és Miep Gies segítettek a rejtekhely előkészítésében, és ételekkel és ruhákkal látták el a Frank családot saját életük kockáztatása árán. 1944. augusztus 4-én azonban a Gestapo (a német állami titkosrendőrség) egy névtelen holland bejelentő telefonhívása nyomán felfedezte a rejtekhelyet. LETARTÓZTATÁS ÉS DEPORTÁLÁS Ugyanezen a napon a Gestapo tisztje, Karl Silberbauer SS-őrmester és a vele együttműködő két holland rendőr letartóztatta a Frank családot, és augusztus 8-án Westerborkba küldte őket. Egy hónappal később, 1944 szeptemberében az SS és a rendőri hatóságok a Frank családot és a velük együtt rejtőzködő négy másik személyt egy Westerborkból Auschwitzba, a német megszállás alatt lévő Lengyelország területén található koncentrációs táborba induló vonatra rakták.