Sopron A Hűség Városa - Emlékérme-Kibocsátás A Hűség Napján – 100 Éve Sopron A Leghűségesebb Város

"Apáink forró vére folyt ez istenadta rögre, de szolgasorba nem hajolt s magyar maradt örökre. Mert rendületlen volt a kard, A bástya és a lélek, Sopron csatáz, Sopron kitart, és véle győz az élet! " [Somogyváry Gyula: Soproni dal] A kormány 2001-es rendelete alapján a "hűség napjává" nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14-16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött. Azóta nevezik Sopront a hűség városának. 1921. december 14-16-án, Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Az 1919-ben szeptember 10-én Saint Germain-ben a győztes nagyhatalmak Ausztriával békeszerződést írtak alá, jutalmul, hogy Ausztria hajlandó volt elállni attól, hogy Németországgal egyesüljön a szövetségesek ellen. Megígérték, hogy Magyarország nyugati területének három (Moson, Sopron és Vas) megyéjéből 50 nagyközséget és 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városokat kapják meg cserébe.

Movie
Program
Sopron a hűség és szabadság városa - Sopron Holding Zrt.

Movie

Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet - Qubit
Sopron a hűség városa film
Sopron a hűség városa 2
Lineáris csapágy működése

A városban a német kulturális intézményeket, politikai tevékenységüket és úgy általában fizikai jelenlétüket próbálták háttérbe szorítani, de intenzív magyarosítási kísérletek országosan is elindultak (pl. : leventemozgalom, vitézek névmagyarosítás ügye), és olykor a városvezetés is felhasznált adminisztratív eszközöket arra, hogy gyengítse a soproni németség pozícióit. Erre példa, hogy 1936-ban Thurner Mihály polgármester meghiúsította a többségében német lakosú Bánfalvának a közigazgatási egyesítését Sopronnal, de a magyarságtudat terjesztésében az 1919-ben a városba költözött selmeci akadémia hallgatóinak is jutott szerep. Német nyelvű választási plakát: "Nyisd ki! Az édesanyád az! " és a válasz: "Nyisd ki! Még nem raboltunk eleget. " Ödenburg Sopron német gjöttek a selmeciekA Selmecbányán 1762-ben alapított akadémia polgárságát az I. világháború végét követő időszakban bekövetkező csehszlovák hatalomátvétel és a terjedő szlovák nacionalizmus arra sarkallta, hogy elhagyják addigi otthonukat.

Program

Az alkotók a korabeli forrásokból merítve készítettek illusztrációkat, melyekben színészek és hagyományőrzők közreműködtek. A film az 1919–1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. Az alkotók számos olyan dokumentumot, kéziratot használtak fel a forgatókönyv írásakor, amik korábban egyáltalán nem vagy csupán a kutatók körében voltak ismertek. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is. A film korabeli források alapján egy selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit. "Ez a bensőséges narratíva és személyes történetvezetés ugyanakkor nemcsak megidézi a tárgyalt korszakot s annak emberét, de megszólít minket is.

Sopronba költözésüknek az eseményekben való részvételük és annak pozitív kicsengése adta meg a legitimitást. Ennek ellenére az újonnan érkező hallgatók nehezen tudtak integrálódni a város társadalmába. Selmeci hagyományaik, közösségi rítusaik, amelyeket új otthonukban is gyakoroltak, olykor a helyiek nemtetszésébe ütköztek, ahogy erre a témának szentelt tanulmányában Ablonczy Balázs történész is rámutatott: "A város és a főiskola együttélése nem mindig volt zavartalan: a ponzichterek nehezen barátkoztak meg a polgárpukkasztó diákszokások némelyikével, a vidám vagy éppen féktelen tivornyákkal. " A poncichterek, vagyis a soproni szőlősgazda svábok és úgy általában a helyi lakosok nem csak a diákság furcsa szokásai révén kerülhettek konfliktusba a főiskolásokkal. Az egyetem már kezdettől fogva a magyar identitás szószólója, látványos képviselője volt, de miután az 1930-as években, a már említett politikai környezetben a németek nemzethűségének kérdése egyre inkább előtérbe került, és az Anschluss után csak fokozódott, a főiskola a többnemzetiségű városban a magyarság egyik bástyájaként kezdte definiálni önmagát.

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt, mint azt a város címere is jelképezi. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel. A városháza az 1896-os millenniumra épült, a vele szemben álló Stornó ház páratlan gyűjteménye révén a város egyik leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelyéül szolgált. A Szentháromság-szobor a magyar barokk szobrászat kiemelkedő alkotása, és a neogótikus Orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik.

Sopron a hűség és szabadság városa - Sopron Holding Zrt.

A szám nélküli Burgenland megnevezést végül az 1922-ben megválasztott első tartományi gyűlés tette hivatalossá. Sopron és mintegy 257 km2-es területű környékének megtartása a trianoni határkijelölés legnagyobb sikere volt, amely az akkori magyar közvélemény számára a siker érzését jelentette a nemzeti katasztrófa éveiben. A mai államterületen 1910-ben Sopron volt az egyetlen német többségű "nagyváros" – bár 19. század elején még Budapest mellett a dunántúli városok is jelentős német lakossággal bírtak (Beksics 1883, 44–45. ) – így az 1921-es népszavazás azt tette lehetővé, hogy a dualizmus időszakában megindult elmagyarosodás sikeresen befejeződhessen – szemben például az 1920-ban határon túlra került, korábban szintén német többségű Pozsonnyal és Temesvárral, amelyekben az impériumváltás következtében a magyarosodás megtört, és mára szlovák, illetve román többségű nagyvárosokká váltak. Magyarországon – habár a "Hűség 100 Sopron" programsorozat eseményei több hónapon keresztül zajlottak – a fő ünnepség a soproni népszavazás napjának 100. évfordulójának napjára, 2021. december 14-re esett, amelynek estéjén Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a Fő téren.

A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31, 46 gramm. A 3000 forintos névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 38, 5 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 7000 darab készíthető. Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a "Sopron, a leghűségesebb város" ezüst emlékérme - a rendelkezésre álló készlet függvényében - a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2021. december 14-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7. ) és webáruházában ( /).