A színészek nagyon jók, nagyon szerethetők, a zenék népszerűek, fülbemászóak, a helyszínek mesések, hiszen többnyire luxusingatlanokban és impozáns szállodákban forgattak - mindezek összessége pedig gondoskodik arról, hogy ne a blőd műbalhékra és a rossz forgatókönyvre koncentráljon a néző, hanem Tessa és Hardin eszelős, őrült szerelmére. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
A történet mindazonáltal, a maga gyermekbetegségei ellenére is szerethető, méghozzá a tehetséges fiatal színészek, és a manapság oly sokat vitatott "mérgező kapcsolat" témaköre miatt. Hiszen honnan kezdve számít ártalmasnak valami? Hány veszekedés, hány könnycsepp, hány üvöltés az, ami már nem számít egészségesnek? És bántja-e azt az ember, akit őszintén szeret? Ami izgalmasabbá teszi a történetet, az az irodalmi vonal, ami átszövi az egyes részeket. Főhőseink ugyanis, szemben az "átlagos" tinifilmek karaktereivel, kedvelik Jane Austent, Bronte-t és Hemingwayt, mi több, előszeretettel idéznek kedvenceiktől és merengenek a tőlük olvasottakon. Ez egyedülálló színt visz a történetbe, ezért is bosszantó, hogy nem ügyeltek arra, hogy a konfliktusok kellőképpen eredetiek és hitelesek legyenek. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni. A mellékszereplők soraiban jó néhány ex-vámpír is feltűnik, velük szívderítő érzés volt "találkozni", kiváltképp, hogy ezúttal egy merőben más karakter bőrébe bújva láthattuk őket, mint ahogy korábban megszoktuk.
Mindketten tudják, hogy szükségük van a másikra, de amikor együtt vannak, pokoli veszekedésekbe, félreértésekbe, sértettségbe, féltékenységbe torkollik a kapcsolatuk. Imádják és bántják egymást, ha akarják, ha nem - bár a problémák elsődleges "balhé"-faktorát alapvetően Hardin szolgáltatja. Hogy mit tehetnének annak érdekében, hogy szerelmük (ami egyébként egyedülállóan szép lehetne) túlélje kettejük csatározását, egyikük sem tudja, csak azt, hogy ha így folytatják, szép lassan mindketten rámennek az egészre. A Miután-trilógia szerelmespárja, vagyis Hardin (Hero Fiennes Tiffin) és Tessa (Josephine Langford) hibátlan színészi játékot nyújtanak. Látszik, hogy a karaktereik a forgatások alatt összeértek, a vonzalmuk abszolút őszintének tűnik, a játékuk hiteles és szerethető csakúgy, mint a fontosabb mellékszereplőké, akiket a 4. részre szinte egytől-egyig lecseréltek. A rajongók sokáig nem értették, hogy erre a lépésre miért volt szükség, amikor a készítők bejelentették, hogy Kimberley, Christian Vance, Carol Young, Landon Gibson és Karen Scott karaktereit azért adták át másoknak, mert az eredeti színészek a COVID-19 járvány miatt nem tudtak a forgatás helyszínére, Bulgáriába utazni.
Ilyen volt a Vámpírnaplók vagy a Riverdale, az Alkonyat és a True Blood (a listát még hosszan lehetne folytatni), a rajongók pedig évadokon át szorítottak a kedvenceiknek, akiket, bár elválasztott egymástól az élet (és a forgatókönyvírók által JÓL megírt problematikus körülmények), csak egymás iránt éreztek olyan olthatatlan szerelmet, amiről a romantikus lelkű nézők oly szívesen ábrándoznak. Itt azonban a problémák nem elég erősek, ezáltal kiherélik a valódi érzelmi mélységeket, amiket valódi drámákkal el lehetett volna érni, ám ezáltal a magasságok is laposra sikerülnek. Ismét hangsúlyozom, nem a színészi játék, hanem a dramaturgia miatt. A stáb fodrászát a következő rész előtt mindenképp kirúgnám, mivel az egyébként angyali küllemű és finom vonású Josephine Langfordnak olyan rettenetes frufrut vágott (bár ragasztottnak tűnt), amitől szinte blőddé vált a karakter megjelenése, ami eddig imádnivaló volt. Ezzel a készítők a történet közben eltelt 5 hónapot akarták érzékeltetni, de ezt (vágó)képekben kellett volna megmutatniuk, nem ezzel a rettenetes frufruval, amin mindenki felröhögött a moziban.
A se veled, se nélküled típusú szerelem folytatódik, de csak egy pontig, ahol már nem lehet továbbfeszíteni a húrt. A Miután-franchise negyedik filmjében Tessa és Hardin válaszúthoz érkezik. A tiszta szívű lány továbbra is megpróbálja megmenteni a javíthatatlannak tűnő, saját démonjaival küzdő fiút, s ezáltal a kapcsolatukat, ám nemes küzdelme során egyre jobban tönkremegy. Barátai és családtagjai is látják a változást, a lassú pusztulást, amit a Hardinnal való őrült veszekedések és kiborulások okozta hullámvasút okoz Tessának, de úgy tűnik, nem tudják megmenteni őt. Egyetlen ember van ugyanis, aki segíthet a lányon, ez pedig nem más, mint ő maga. De vajon lesz-e elég ereje ahhoz, hogy megmentse önmagát, és a saját érdekében örökre hátat fordítson Hardinnak, élete egyetlen, igaz szerelmének? A történet ezúttal Londonból indul. Hardin az anyja esküvője után az angol fővárosban marad, és bár nem így tervezi, a körülmények és a régi "jó barátok" hatására egyre mélyebbre süllyed a sötétségbe, míg Tessa visszatér Seattle-be, ahol ő is megjárja a maga poklát.