Lekiabálni az őrtoronyról, hogy tűz van. Lekiabálni a pinczébe. valakit kiabálva elnyom, legyőz, kifog rajta. A számosabb párt emberei lekiabálták az ellenpártiakat. *LEKIABÁLÁS (le-kiabálás) ösz. Cselekvés, midőn lekiabálnak. *LEKIÁLT (le-kiált) ösz. Föntebb helyről alsóbbra kiált. Lekiáltani az első emeletről az utczára. KIÁLT. *LEKIÁLTÁS (le-kiáltás) ösz. Föntebb helyről alsóbbra kiáltás. *LEKLENCZ puszta Hont m. Leklencz-re, ~ěn, ~ről. *LEKÓKKAD (le-kókkad) ösz. Kókkadva lehajlik és elfonnyad, elhervad. Nagy hőségben lekókkadnak a gyönge növények. KÓKKAD. *LEKÓKKADÁS (le-kókkadás) ösz. Kókkadva lehajlás. *LEKÓKKAN (le-kókkan) lásd: LEKÓKKAD. *LÉKOL tájdivatos lékel helyett, l. ezt. *LEKONCZOL (le-konczol) ösz. Konczokra, darabokra levagdal, leszabdal, leöldös. *LEKONCZOLÁS (le-konczolás) ösz. Az öldöklésnek legvadabb neme, midőn valaki ellenfelét konczokra szabdalva öli meg. *LEKONYÍT (le-konyít) ösz. Valamit konyán, azaz görbedőleg aláhajt. A Lusta ló lekonyítja fülét. A nagy hőség lekonyítja a gyönge növényeket.
LANGALÓ. Itt a langa ámbár a német lang és latin longus fogalmát fejezi ki, mindazáltal a magyar nyelvből is értelmezhető, ha t. a lang v. láng (flamma) szónak azon alapértelmét tekintjük, mely szerént a lángnak természete fölfelé, magasra törekedni, nyúlni. Kemenesalján Lévay László szerént am. pőre, félmezítelen; mely értelemben szintén a (csupasz) láng értelme lappang. *LANGALLIK (lang-al-l-ik) k. langall-ott, htn. Lángol vagy láng módjára lobog. "Hajtsad, hajtsad mind addig, Míg a szoknya langallik. " Keresztúrfiszéki tánczvers. ). *LANGALLÓ (lang-al-l-ó, 'langallik' igétől) l. LANGALÓ. *LANGALÓ (láng-al-ó) fn. langalló-t. Így nevezik némely vidékeken, nevezetesen Kemenesalon, Csalóközben stb. a lángosféle süteményt; a székelyeknél pedig Kriza J. szerént a palacsintát. Végre Lőrincz Károly szerént am. érczpörkölő langkemencze. (Flammofen). LÁNGOS, fn. *LANGATÓ puszta Sopron m. langató-ra, ~n, ~ról. *LÁNGAZIK l. LÁNGOZIK. *LÁNGELME; LÁNGELMŰ l. LÁNGÉSZ; LÁNGESZŰ. *LÁNGÉSZ (láng-ész) ösz.
2) Valakit saját kezeivel fekvő helyzetbe tesz. Lefektetni a beteget, a kisdedet. 3) Akármily álló testet oldalára helyezve tesz le. Lefektetni a könyvet. A zsákokat lefektetni a szekérbe. 4) Harczban, viaskodásban legyőz, leejt. "Ráveti dárdáját hatalmas erővel, Itéli, hogy nagy bánt lefekteti evvel. " Zrinyi. *LEFEKÜSZIK (le-feküszik) l. LEFEKSZIK. *LEFEKVÉS (le-fekvés) ösz. Cselekvés, midőn valaki vagy valami lefekszik. *LEFELÉ (le-felé) ösz. Azon irányban, mely bizonyos magassági ponttól kiindulva ellenkező, vagyis alá tartó vonalban halad. A hegyről lefelé menni. A vizek fölülről lefelé folynak. Lefelé áll a kalapjának karimája. Lefelé tartja a fejét. *LEFĚLĚZ (le-fělěz) ösz. LEFÖLÖZ. *LEFEST (le-fest) ösz. Valamely testnek alakját látható szinü vonásokkal eléadja, s mintegy leveszi az eredetiről. valamit igen élénken eléad, s mintegy kép gyanánt elénkbe terjeszt. "Felteszi egy festő, hogy időtöltésre lefest ő Egy fegyverviselőt. " Gyöngyösi János. Mondják különösen személyes jellemzésről, mely valakit rosz oldalról mutat be.
*LASSÚDAN, LASSUDAN (lass-u-d-an) ih. Lassud módon, nem sietve, nem hirtelenkedve; csendesen, zaj nélkül. "Az ifjuság szeszélyes álma illan; S a gondpályán lassúdan hűl a vér. " Az Élet korai. (Kisf. K. ) V. LASSÚD. *LASSÚDIK, LASSUDIK (lass-ú-d-ik) k. lassúd-tam, ~tál, ~ott. Lassuvá leszen. Lassudik a szél, a víz folyása. *LASSÚKÁS, LASSUKÁS (lass-ú-ka-as) mn. lassúkás-t v. LASSÚD. *LASSÚL (lass-ú-l) önh. lassúlt. LASSÚDIK. *LASSÚSÁG, LASSUSÁG (lass-ú-ság) fn. lassuság-ot, harm. Lassu állapot, lassan működő tulajdonság. LASSÚ. *LASZCZÓ falu Sáros m. Laszczó-ra, ~n, ~ról. *LÁSZKA falu Sáros m. Lászká-ra, ~n, ~ról. *LASZKÁR faluk Nyitra és Turócz m. Laszkár-ra, ~on, ~ról. *LÁSZLÓ (1) férfi kn. László-t. Ladislaus, Wladiszláv. Szent László. Dobzse László. Lengyel László jó királyunk, az is nekünk ellenségünk. ) Kicsinyezve: Lacz, Laczi, Lacza, Laczkó. Szláv nyelvbeli jelentése: erős, dicső. *LÁSZLÓ (2) Alsó~, Felső~, faluk Sopron m. László-ra, ~n, ~ról. *LÁSZLÓFALU faluk Borsod és Turócz m. falu-ba, ~ban, ~ból.