Íme néhány megvalósított ötlet az utóbbi évekből ( nem említem a hagyományos feldolgozási módokat, csomópontokat, legfőbb kérdéseket, inkább néhány továbbgondolt munkaformát): Bevezető órán: Itt a cél az olvasottak felelevenítése. Körben ülünk székeken, középen dobozka, ebből sorban mindenki húz egy cédulát. A cédulákon szereplők, tárgyak, helyszínek, cselekvések, események nevei. Feladat: ne mutasd meg társaidnak a cédulát! Amit rajta olvasol, az vagy te. Mutatkozz be annak a személynek tárgynak stb. nevében úgy, hogy a "nevedet" ne mondd ki! Így kezdd: Én vagyok az a személy/helyszín/tárgy stb., aki/amelyik… itt a regényben betöltött szereped következik. (Pl. ha az einstand szerepel a cédulán: Én vagyok az az igazságtalan cselekedet, amikor a nagyobbak/Pásztorok elveszik a kisebbektől az üveggolyókat. ) A többiek kitalálják a megfejtést. Az óra további részében lehet szoborcsoporttal vagy némajátékkal egy-egy jelenetet bemutatni, szintén rejtvényszerűen. A csapat-témát kiemelve (ehhez nem elég az irodalom-óraszám; blokkóraszerűen az osztályfőnökit, erkölcstant stb.
Csoportokban ötleteltek, szervezkedtek, írták a forgatókönyvet, majd a következő órán kirajzottunk a játszótérre, ott próbálva ki egymás játéksorozatát. Nagyszerű, kreatív megoldások születtek. Ezen felbátorodva többször választottam helyszínül ezt a kis játszóteret (néhány lépés az iskolánktól), többek között 5. -es fiúk játékos pünkösdikirály-választásához, drámajátékokhoz is. Ajánlom kipróbálni ezt a módot A Pál utcai fiúk feldolgozásához is! Bízzunk a gyerekek ötletességében! Az előkészítés során erre figyeljünk: Tudniuk kell, hogy milyen eszközök, "tereptárgyak" találhatók a helyszínen, ezeket igyekezzenek minél sokrétűbben alkalmazni. Egy-egy csoport 4-5 játéknál többet ne tervezzen, hagyjon a végrehajtásra és a többi csoportra is időt. Ügyeljenek, hogy ügyességet igénylő feladatokat igen, de balesetveszélyeset ne tervezzenek! Terveiket igyekezzenek titokban tartani a többiek előtt. A játéksor forgatókönyvét ellenőrzöm, jóváhagyásom után kivitelezhető. Elképzelhető játékok pl. : adott idő alatt ki tud több homokbombát gyártani vizes homokból; ugyanezekkel célbadobás (nem ember a cél!
Miután a vitát jegyzőkönyvbe kell foglalni, a vitát ezennel jegyzőkönyvbe foglalom: Elnök Barabás tag Richter tag A tagok Egylet A bal oldalon Szavazás megejtetik. A napirendnek nem lévén több pontja, elnök az ülést bezárja. Aláírva: Kolnay még most is fenntartom, hogy disznóság. elnök s. k. jegyző s. : Jó, legyen tied az utolsó! : De nincs! : De van! : De nincs! : De van! : Az elnöknek nincs joga gorombáskodni a szótöbbséggel. : Három szótöbbséggel kimondta az egylet, hogy Kolnay Pál elnök megrovásban részesül. Ez disznóság. : Név szerinti szavazás. : Kérek név szerinti szavazást. : Szavazzunk! : De nem fogadjuk el! : Elfogadjuk, elfogadjuk! : Kérem indítványom elfogadását. : Jó, legyen tied az utolsó. : De igen! : De nem! : De más! : Az nem más! : Az más! : Én csak arra hivatkozom, hogy most az egyszer bocsásson meg nekem az egylet, legalább azért, mert tegnap olyan jól harcoltam, mint egy vad oroszlán, és én voltam a hadsegéd, és én a legnagyobb veszélyben kirohantam a sáncra, és lenyomott a földre az ellenség, és szenvedtem a birodalomért, hát most mért szenvedjek még külön is, mert nem rágtam meg a gittet?
Megérkezett Geréb és könyörgött Bokának, hogy fogadják vissza, de Boka nem engedte vissza a fiút, aki sírva elment. Miután egész délután gyakorlatoztak, kimondták, hogy aki a másnapi háborúból hiányzik, az szószegő. A gyakorlat után a gittegylet sürgős közgyűlést hívott össze, mert az elnök elfelejtette rágni a gitttet, ami kiszáradt. Ezt akarták kitárgyalni, de megérkezett Geréb apja, aki tudni akarta, hogy a fia valóban áruló-e vagy sem. A kis Nemecsek, aki a láztól már nem is volt magáná, l azt mondta, hogy Geréb nem áruló. Geréb apja boldogan tért haza, Boka pedig hazakísérte Nemecseket, aki már alig állt a lábán, és hallucinált a láztól. VII. rész Másnap latin órán Rácz tanár úr is észrevette, hogy a fiúk majd kibújnak a bőrükből. Az egész iskola lázban égett, sokan részt akartak venni a csatában, jelentkeztek, harcolni, kémkedni vagy csak nézőnek, de Boka nem engedett maguk közé idegent. Mentek a grundra gyakorlatozni. Geréb levelet küldött a cselédjükkel, hogy kihallgatta a Füvészkertben a vörösingeseket és megtudta, hogy azok csak másnap támadnak, és elküldte Nemcseknek az új könyvét, amit apjától kapott, mert kiderült róla, hogy mégsem áruló.
A grund ugyanakkor jogi szempontból nem közterület, hanem egy magántulajdonban álló ingatlan, ami kerítéssel van körbezárva, és amit tulajdonosa fatelepként, kivágott farönkök tárolására és feldolgozására használ. A Pál utcai fiúk a területen illegálisan, azaz nem jogszerűen tartózkodnak, hiszen játszóterük használata vonatkozásában nem rendelkeznek a telektulajdonos engedélyével. Sajátos körülmény, hogy míg a vörösingesek törzshelye egy mesterségesen kialakított természetközeli közeg, addig a Pál utcai fiúk grundján kivágott fák vannak rendezett halmokba rakva. A kivágott fák a természetbe való "kitermelő" beavatkozásra és az abból "kapitalista módon" történő haszonszerzésre utalnak. A vörösingesek agresszív, szerzésen és elvételen világához a fatelep jobban illik, míg a Pál utcai fiúkhoz inkább való lenne a békés sziget. A mű központi mozzanata a grundért vívott harc: a Pál utcai fiúk részéről a terület megtartása, a vörösingesek részéről pedig annak erőszakos úton történő megszerzése.
Az ifjúsági regény alkalmas az ifjúság szórakoztatására és okulására. Írója jól ismeri a gyerekek és a serdültebb ifjúság érzelmi és gondolatvilágát. Azonosul a gyermekkel, de közben véleményt is formál arról, hogy a gyermekhősök döntései helyesek-e vagy hibásak. Ezért műve nevelő hatású. A jó ifjúsági regény olvasója úgy érzi, hogy "nem tudja letenni" a könyvet. Átéli azt, amit olvas. Együtt szenved és örül a mű főszereplőjével. A mű megismerése nyomán úgy érzi, hogy a regény része lett életének. Két tábor áll szemben és küzd egymással: a Pál utcaiak és a füvészkertiek. Azért harcolnak egymással, hogy legyen hol játszaniuk. Mind pesti gyerekek, és Pesten kevés a labdázásra és gyermekjátékokra alkalmas hely. Az olvasó a Pál utcaiakkal érez. Az író az ő szempontjukból mutatja be az eseményeket. 1. A PÁL UTCAIAK A Pál utcaiak és a füvészkertiek harca a jók és a rosszak küzdelme, de nem a hibátlanoké és a javíthatatlanoké. A regény megmutatja, hogy a Pál utcaiak között van irigykedés, civakodás.
Zsirardi: világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az akkoriban neves bécsi színész hozta divatba. 4. KvízKözlekedési eszközök a Pál utcai fiúkban:LóvasútHangos kürtszóval "robogó" ló vontatta eszköz. A villamos őse. Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát. magyar városok közül 1860-ban - Pestet megelőzve - Lippán létesült lóvasút. A városi közlekedésben a lóvasutat a villamos közúti vasút szorította ki. Az utolsó hazai városi lóvasút 1928 április 10-ig üzemelt a Margit-szigeten. Földalatti:Budapest első metróvonala. 1896-os megnyitásával ez volt az európai kontinens első földalatti vasútvonala. Vonalát kézzel ásták ki, majd temették vissza. 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József (ur. 1867-1916) a budapesti Földalatti Vasutat, a világ második föld alatt húzódó vasútvonalát. A Földalatti Vasúthoz összesen 11 megállóhely tartozott, melyek közül egy, a Fővárosi Állatkertnél található állomás ma már nem lénibusz:Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze.
A fiúk Nemecseket kapitánnyá választják. A vörösingesek közgyűlést tartanak a szigeten, ahol a csapattagok Áts Feri helyett az idősebbik Pásztort választják meg vezetőnek. A szigetre érkező füvészkert őre közli a fiúkkal, hogy el kell hagyniuk a szigetet, mert túlságosan hangosak, a hidat pedig lezárják. A lázas, félrebeszélő Nemecsek végül meghal. A grundra visszatérő Boka megtudja Janótól, hogy a grundot felszámolják és beépítik, az építkezés már másnap elkezdődik. A mű főszereplőinek kapcsolati rendszere és dinamikája: A mű a Pál utcai fiúk és a vörösingesek közötti gyermekháborúról szól. Kezdetben az agresszív vörösingesek vannak fölényben: néhány vörösinges elvesz néhány Pál utcai fiútól játékgolyókat, Áts Feri a grundról ellopja a Pál utcai fiúk zászlóját, a Pál utcai fiúkhoz tartozó Geréb a vörösingesekhez pártol, továbbá a vörösingesek a szigetüket képesek hatékonyan megvédeni, az oda merészkedő Pál utcai fiúkat üldözőbe veszik vagy megbüntetik. Idővel azonban változik a helyzet: Geréb megbánja tettét, és a Pál utcai fiúkhoz szeretne ismét csatlakozni, a fiúk készülnek az összecsapásra, haditervet készítenek, majd meg is nyerik végül a csatát.