Az ilyen jellegű számlákat kifizetés céljából a Bér- és Munkaügyi Iroda felé kérjük továbbítani. Adószámos magánszemély Kifizetőként nekünk az a feladatunk, hogy bevételeiből levonjuk a nyilatkozat szerinti költségeket és megállapítsuk, hogy mennyi adó- és járulék terheli a kifizetett összeget. Ha nem kapunk költségnyilatkozatot, akkor a 10% költséghányad levonásával kell a jövedelmet megállapítani. A költségnyilatkozat max. a bevétel 50%-a lehet. Az adószámos magánszemélyek tevékenységüket alkalomszerűen, eseti jelleggel végzik, amennyiben gazdasági tevékenységük rendszeres és üzletszerű, ahhoz már egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása szükséges. A számlákat kifizetés céljából a Bér- és Munkaügyi Iroda felé kérjük továbbítani. Egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy e. v. rövidítést) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. A kiállított számlát ez különbözteti meg az "adószámos magánszemély" által kibocsátott számlától.
antikvár könyvek esetén) értékesítése esetén pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma, amennyiben a számlát a cég pénzügyi képviselője (pl. könyvelő) állította ki egyszerűsített adattartalmú számla esetén – ellenérték adót is tartalmazó összege és a benne foglalt adó (21, 26%, 15, 25%, 4, 76%) tüntetendő fel (adóalap, adó nem! ), az áthárított adó összege, adómértéke (27%, 18%, 5%) nem tüntethető fel! FONTOS! Beérkező szállítói számlák esetén, amennyiben annak adótartalma a 100 ezer forintot eléri, vagy meghaladja, kiemelten ellenőrizni kell, hogy a számlán a számla kibocsájtója az Egyetem adószámát feltüntette-e. Az adószám hiánya esetén a számla nem fogadható be! A fentiekhez kapcsolódóan felmerülő egyéb kérdések esetén a GI Pénzügyi és Számviteli Irodájának adóügyekkel foglalkozó kollégái rendelkezésre állnak: Gazdag Rita - telefon: 62/544-866, e-mail: Grund Rita - telefon: 62/544-866, e-mail: Együttműködésüket köszönjük. Pénzügyi és Számviteli Iroda Adócsoport
Ez a fajta vásárlás bonyolult adminisztrációs terhet ró a vásárlással érintett egység ügyintézőjére, ezért javasoljuk az ilyen tartalmú ügyletek elkerülését.
Adóhatósági ellenőrzések világítottak rá arra problémára, miszerint az adószámos magánszemélyek a vállalkozói szerződéseik, illetve a megbízási ügyleteik során keletkezett bevételeik után gyakorta elmulasztják teljesíteni adókötelezettségüket. A következmény pedig sokba kerülhet. A magánszemély önálló tevékenységből származó bevételei, jövedelmei után különféle minőségben is teljesítheti adókötelezettségét. Megbízási vagy felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedeleméből egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként is adózhat. A jövedelmet ez utóbbi esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az összevont adóalapba kell beszámítani, adóterhe 15 százalék. Az összevont adóalapba tartozó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni, de fontos tisztában lenni azzal is, hogy annak megállapítására, levonására, megfizetésére ki a kötelezett. Az adóelőleget megállapítani és megfizetni az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek akkor kell, ha a bevétel nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől vagy a magyarországi szabályok szerint nem kifizető jogalanytól származik.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartási számát az alábbi linken lehet lekérdezni: Mezőgazdasági őstermelő A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, levonnia az őstermelőtől, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. Továbbá nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a 600. 000, - Ft-ot, a bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani. Minden egyes vásárlás alkalmával fel kell vezetni a vásárlás értékét a betétlapra. Az, hogy az érintett őstermelőnek a kifizetés időpontjában aktuális, halmozott bevétele éppen milyen nagyságrendet képvisel, ugyancsak a már említett értékesítési betétlapról derülne ki a kifizető számára is.
A szabályszerű adóelőleg-nyilatkozat és a valós adatok feltüntetése nemcsak a kifizető, hanem a magánszemély érdeke is. Ha ugyanis a nyilatkozaton feltüntetett költség több mint 5 százalékkal meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a magánszemélynek a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az adóbevallásában feltüntetni és személyi jövedelemadóként megfizetni. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot kell bevallania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként megfizetnie.
Az adóelőleget ilyenkor negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Nem kell azonban adóelőleget fizetni akkor, ha az adóköteles jövedelem olyan külföldi államból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől származik, az adóelőleget, fő szabály szerint, a kifizetőnek kell megállapítani és levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg. A kifizetőnek tehát – az szja-előleg levonásához és a szocho-kötelezettség teljesítéséhez – tisztában kell lennie azzal, hogy a kifizetést adószámos magánszemélynek vagy egyéni vállalkozónak teljesíti. Sokba kerülhet a mulasztás Ha a kifizetés nem a jogszabályi előírások alapján történt, az elmaradt kötelezettségek az önellenőrzés szabályai szerint rendezhetők a szankciók megfizetésével. A kifizetőnek a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie, értesítenie kell a magánszemélyt, továbbá az szja-törvény szerint 15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV-nak az adóazonosító szám feltüntetésével a "Bejelentés az adó- és járulékkülönbözet elszámolásáról" elnevezésű AJK jelű nyomtatványon az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról.
Ezért célszerű azt le is fénymásolnia a kifizetőnek, ezzel is dokumentálva, hogy az adóelőleg-megállapítási és -levonási kötelezettségének (vagy éppen ennek mellőzésével) a vonatkozó előírásoknak megfelelően tett eleget. Amennyiben e dokumentumokkal az őstermelő, a családi gazdálkodó nem rendelkezik, vagy nem hajlandó azt bemutatni, úgy a kifizetéskor adóelőleget kellene levonnia a kifizetőnek, ennek érdekében az ilyen számlákat kifizetés céljából a Bér- és Munkaügyi Iroda részére kérjük továbbítani. Mivel a levonási kötelezettség – főleg készpénzes vásárláskor – nehezen teljesíthető, a betétlapot bemutatni nem tudó őstermelőktől való vásárlás elkerülését javasoljuk. (A 1708-as bevallás M6-os lapjának 399. és 400. sorában fel kell tüntetni a kifizetést, illetve az adóelőleg-levonás elmaradása esetén annak indokát. ) Ha a mezőgazdasági őstermelő a kompenzációs felárat értékesítéskor el szeretné számolni, az ügylethez kapcsolódóan az egyetemi egység ügyintézőjének az általa előzőleg beszerzett "Felvásárlási jegy" nyomtatványt kellene kitöltenie.
A közüzemi költségek továbbszámlázása a változó jövedelemadó szabályok tükrében 2019. évtől az Szja tv. változása kapcsán új szabályként jelenik meg, hogy ingatlan bérbeadás esetén, a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének nem része az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérlő részére áthárított díja. E rendelkezésből adódóan nem minősül a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének a bérlő által megtérített közüzemi költségek összege. A változó jövedelemadó szabályoktól függetlenül, ha a bérbeadó (adószámos) magánszemély a bérleti díjról számlát állít ki, akkor a bérleti díj részeként áthárított rezsiköltségek ellenértéke 2019. évben is a bérleti díj áfaalapjába beletartozik, mivel az Áfa tv. adóalapra vonatkozó rendelkezései változatlanok maradtak. Ennek okán a bérleti díjhoz kapcsolódó közüzemi díjakat is ki kell számlázni a bérlő részére feltéve, ha a bérbeadó számlát állít ki a bérleti díj összegéről.