Mig 21 Magyarországon — Mig-21-Sztori: Majd Negyven Év Magyarországon – 2. Rész

↑ A Bharat-Rakshak oldala az FL-ről.. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Az RSZK MiG honlapján.. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. augusztus 4. ) МиГ-21-93 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul) ↑ Az IAI LAHAV Division Archiválva 2008. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben ismertetője. ↑ Ugolok nyeba cikk a programról. ↑ Az Air Vectors típusismertetőjében szerepelnek ezek a dátumok. ↑ Ez a radar a Lavi-projektben került kifejlesztésre. Teljesítményét kissé lerontja a 21-es orrkúpjának kialakítása, viszont az IAI szélcsatornájában egy teljesen új orrkúpot szerkesztettek. EL/M-2032 típusú radar Archiválva 2008. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben ↑ A román felségjelzés azért érdekes, mert ez az altípus nem állt hadrendben a Román Légierőben. A fejlesztésre kiválasztott gép feltehetően Izrael egyik zsákmányolt példánya volt, amit valószínűleg a Román Légierő megvásárolt. [1] ↑ AirForces Monthly, 2008. december, 53. oldal.

Térkép
Online
Árakkal

Térkép

J–7IIA: 1983-ban szállt fel először J–7IIH (vagy J–7H): 1985 márciusában repült először. A DUASZ alul van. J–7IIM: az F–7M szerint korszerűsített J–7II. Sosem valósult meg. J–7MP: az F–7MP szerint korszerűsített J–7II. Sosem valósult meg. J–7III (később J–7C): 1984 márciusában szállt fel. J–7IIIA (később J–7IV, majd J–7D): modernizált J–7III. 1988-ban kezdték fejleszteni, 1995-ben állt hadrendbe, 1999-ig gyártották. Kb. 30 db készült el. Integrálták a PL–7 rakétát is, amit Kínában nem rendszeresítettek. Készült F–7D jelű exportváltozata is, de nem adtak el belőle semelyik országnak. J–7E: Fejlesztése 1980-as évek második felétől, első repülés 1990-ben. A berepülési program 1992-ben fejeződött be, hadrendbe 1995-ben állt. Jelentősen módosult a szárny, kettős deltaszárnya lett. 2002-ben fejezték be a gyártását. J–7EB: fegyver nélküli változat, az Augusztus 1. műrepülő csapat használta. F–7MG: 1996-ban mutatták be a zsuhai repülőgép kiállításon. Banglades vásárolt belőlük F–7BG jelzéssel.

Mindezt hang nélkül - ha jól müködött a rendszer. A gép fedélzeti radarral rendelkezett, de csak két radarvezérlésü vagy infrafejes légiharcrakétát lehetett függeszteni. Szükség esetén ezek helyére 32 db 57 milliméteres nem irányított rakétával lehetett földi vagy légi célokat támadni II. világháborús elven müködő optikai célzókészülék segítségével. Gépágyúfegyverzete nem volt. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején két irányzat érvényesült a vadászgépek tervezésénél. Az egyik a megjelenő fedélzeti légiharcrakéták és tüzvezető radarok büvkörében nem látta el gépágyúval új gépeit. Ezek közzé tartozott az amerikai F-102-es, F-106-os és az F-4A, B, C, D Phantom II, a kanadai Avro Arrow, a szovjet MiG-17PFU, PM, MiG-19PM, MiG-21PF, PFM. A másik irányzatot az angol, francia, olasz, svéd tervezők képviselték, akik minden vadászgépüknél beépítették a gépágyúkat. A két irányzat közötti vetélkedésre az élet adta meg a választ, véres komolysággal. Emeljünk ki egy Vietnam légterében vívott légiharcot, és szembesülünk a bevetett vadászgépek hiányosságaival, amelyeket a nálunk rendszeresített következő vadászgépnél, a MiG-21MF-nél igyekeztek kiküszöbölni.

Online

Örökké a csajom film online
Mig 21 magyarországon free
Újra régi fényében a MiG-21
Pókháló a szem előtt film
A vonzás törvénye hu film
Mig 21 magyarországon full
Phi phi szigetek 2022

– (1974-től)bisz – 75A (15 db/7 db(†), 1975-től):3537("†"), [65] 3547(†), 3732, 3745, 3931(†), 3945, 3955, 3964, 3987(†), 4025, 4029†, 4058, 4097(†), 4112, 4133(†).

Árakkal

Legyártott darabszáma miatt kiérdemelte a "legnagyobb darabszámban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgép" címét. GyártásSzerkesztés SzovjetunióSzerkesztés A teljes, Szovjetunióban legyártott 10 158 db (egyes források szerint 10 645 db) gépet három gyárban állították elő. Az egyik a Moszkva melletti 30. sz. Állami Repülőgépgyár (GAZ–30, későbbi nevén Znamja Truda gépgyár), a másik a Gorkij (ma: Nyizsnyij Novgorod) melletti GAZ–21 (Szokol) és a harmadik a Tbiliszi melletti GAZ–31 volt. A gyárak megosztott gyártást alkalmaztak. A gorkiji az együléses vadászokat gyártotta a szovjet légierőnek (5532 db 1958–1985 között), a moszkvai az exportra szánt együléseseket (3203 db 1962–1977 között), míg a tbiliszi a kétüléseseket mindkét piacra, bel- és külföldre egyaránt (1660 db 1962–1985 között). Az exportra és a Szovjetuniónak gyártott MiG–21R és MiG–21bisz gépeket a GAZ–21, 17 db együléses vadászt, valószínűleg MiG–21F-eket, a GAZ–31, a MiG–21MF-eket először a GAZ–30, majd a GAZ–21, a MiG–21U-kat a GAZ–30, de a többségét a GAZ–31 gyártotta.