Munka Törvénykönyve Heti Munkaidő

A heti rendes munkaidő egy két hetes referencia-időszak alatt átlagosan nem haladhatja meg a 40 órát (pl. első hét: 63 óra, második hét: 17 óra). A napi normál munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát. 5. Rendkívüli esetekOlyan átmeneti és halaszthatatlan munkák esetén, amelyeket előre nem látható és elkerülhetetlen okokból, az emberek életét vagy egészségét fenyegető közvetlen veszély elkerülése érdekében vagy vészhelyzet miatt azonnal el kell végezni, vagy amelyek egy aránytalan gazdasági anyagi kár megakadályozása érdekében szükségesek, és ha e cél elérése érdekében egyéb ésszerű intézkedések nem tehetők, a munkaidőre, illetve a pihenőnapokra és pihenőidőkre vonatkozó korlátozásoktól el lehet térni. A munkákat legkésőbb megkezdésük után 4 napon belül az illetékes munkaügyi felügyeletnekírásban be kell jelenteni. Munkaközi szünetekAmennyiben a napi munka meghaladja a 6 órát, a napi munkaidőt meg kell szakítani egy legalább 30 perces szünettel. Folyamatos munkaidőnél kötelező, részben folyamatos munkaidőnél lehetséges a munkaközi szünetet megfelelő hosszúságú rövid szünetekkel helyettesíteni.

Gyorsjelentés a Munka Törvénykönyve módosításáról
Naptár
A munkaidőkeret legfontosabb szabályai
Kalkulátor

Gyorsjelentés a Munka Törvénykönyve módosításáról

Annak megállapítása, hogy a bejegyzett civil szervezet neve sérti-e más személy névviseléshez való jogát, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított polgári perben vizsgálható – a Kúria eseti döntése.

Naptár

A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (ez az elszámolási időszak) alatt teljesítse. Az elszámolási időszak kizárólag munkaidő-beosztási módszer és nem kapcsolódik a teljesítendő munkaidő tartamának meghatározásához. Ez abban áll, hogy az elszámolási időszak esetén a teljesítendő heti munkaidőt a napi munkaidő mértéke és az adott hétre irányadó általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ezt a munkaidőt a munkáltató nem az érintett héten, hanem az elszámolási időszak alatt oszthatja be, így valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszak vehető alapul. Elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkavállaló heti munkaideje a munkaidőkeret átlagában sem haladhatja meg a maximális óraszámot, azaz megengedhető, hogy esetenként heti 48, illetve 72 óránál is többet dolgozzon a munkavállaló, de ebben az esetben a munkáltatónak ezt kompenzálnia kell és arányosan kevesebb munkavégzést kell előírnia.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett tájékoztatás szerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság rendkívüli célvizsgálatot indított 2021. október 18-tól annak érdekében, hogy a munkaidővel, illetve a munkaidőkerettel kapcsolatos visszaélések elkerülhetők legyenek. Amennyiben munkáltatók vagyunk és munkaidőkeret alkalmazása mellett döntünk, vagy munkavállalóként munkaidőkeretben dolgozunk, úgy nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket a téma, amelyet az alábbiakban foglaltunk össze. Munkaidőkeret A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy az általános munkarendtől eltérően egyenlőtlen munkaidőbeosztást alkalmazzon és a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidő számításának módját a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 93. § (1) bekezdés határozza meg, amely alapján "a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. "

A munkaidőkeret legfontosabb szabályai

Ennek nincs külön határideje. A heti munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén Amennyiben munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő beosztást is, azaz ebben az esetben a napi munkaidőt, a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt egyenlőtlenül oszthatja be. Egyenlőtlen munkaidő beosztás (és munkaidő-keret) esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát főszabály szerint a közölt munkaidő-keret időszakának átlagában kell figyelembe venni, ami 4 hónap, illetve bizonyos foglalkoztatási formáknál 6 hónap lehet. Ettől hosszabb időszak átlagát akkor alkalmazhatja a heti munkaidő számításához a munkáltató, haazt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják és olyan időszak átlagát kell figyelembe vennie, amit a kollektív szerződés tartalmaz, de ez nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Azaz legfeljebb 12 hónapos referencia időszakátlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. A heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása idényjellegű munka, megszakítás nélküli munkarend és több műszakos munkarend esetén A módosítás ezeknél az atipikus foglalkoztatási formáknál is - az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében - havonta legalább egy pihenőnap beosztását teszi kötelezővé a munkáltató számára.

Munkaidőkeret a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. III. Munkaközi szünet A munkaközi szünet fő szabályként nem része a munkaidőnek, kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, ugyanis ezen munkakörnél a munkaközi szünet kiadása általában nem szakítja meg a tényleges munkavégzést. Az Mt. 103. alapján a munkáltató köteles a munkavállaló részére munkaközi szünetet biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, (munkaközi szünet: 20 perc), a kilenc órát meghaladja, (munkaközi szünet további: 25 perc). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet a munkáltató csak a munkavégzés megszakításával tudja kiadni a munkavállaló részére.

Kalkulátor

A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani (kivéve a szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetét). További lehetőség a heti pihenőidő helyett a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítása. A munkavállalónak azonban a munkaidőkeret átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell ilyen esetben is biztosítani. Óriási előnye a munkaidőkeretnek, hogy szombaton, rendes munkaidőben történő munkavégzésért munkaidőkeret esetén nem kell bérpótlékot fizetni. Más a helyzet akkor, ha szombatra nem volt beosztva a munkavállaló, de a munkáltató elrendelte, hogy menjen be dolgozni. Vasárnapra rendes munkaidő fő szabály szerint nem osztható be.

munka törvénykönyve heti munkaidő nyilvántartás

Ebben az esetben szintén köteles a munkáltató a megállapodásokat nyilvántartani, melyek a jogszabályban meghatározott maximális napi, heti munkaidőtől való eltérésről szólnak. Forrás: Pappné Ambrus Katalin Munkahely: Heves Megyei Kereskedelmi és IparkamaraBeosztás: munkaerő-piaci referens, mestervizsga referensCím: 3300 Eger, Faiskola u. efonszám: + (36) (36) 429 - 612 122-es mellék+ (36) (20) 669 - 2426

Munka törvénykönyve heti munkaidő 2021
Munka törvénykönyve heti munkaidő tv
Munka törvénykönyve tanulmányi szerződés
Munka törvénykönyve rendkívüli felmondás
Otp bankszámla egyenleg lekérdezése 2020
A munkaidő és pihenőidő szabályainak alkalmazása és nyilvántartása | Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara