Innen nézve az újítás a kötelem felek szándékán alapuló sajátos megszüntetési módozataként fogható fel. A nováció alapját a jogviszony alanyainak megállapodása, ún. újító szerződés képezi. Az említett megállapodás alapvetően kétoldalú, azonban mindazokban az esetekben, amikor a jogalap módosításához egyszerű vagy többszörös (a jogviszony mindkét pólusán beálló) alanycsere is társul, a szerződés három- vagy akár négyoldalúvá is válhat. Újításról ténylegesen csak abban az esetben beszélhetünk, ha a fennálló jogviszony jogalapjának módosításához a felek újító szándéka (animus novandi) is kapcsolódik, vagyis szándékuk a módosításon felül kiteljed arra is, hogy fennálló kötelmi viszonyukat megszüntessék és annak helyén - azonos tartalommal - egy új jogviszonyt létesítsenek. Ez a szándék emeli tehát a felek módosításra irányuló megállapodását újítássá, mely szándék azonban nem vélelmezhető, hanem annak kifejezettnek kell lennie, azt bele kell foglalni a felek újításra irányuló megállapodásába.
A zálogjog bejegyzésének joghatása a hitelbiztosítéki nyilvántartásban 19 b) Mert egy bejegyzéssel több zálogtárgy is elzálogosítható. Egy zálogbejegyzés annyi különböző kielégítési ranghelyen biztosíthatja a kielégítési jogot, ahány zálogtárgyat a bejegyzés terhel, mivel a kielégítési sorrend zálogtárgyanként áll fenn. Rövid példával élve: ha az egyedileg meghatározott vagyontárgyon létrejött jelzálogjogot követően a tulajdonos minden nem lajstromozott ingóságán" zálogjogot alapít, a minden nem lajstromozott ingóságon" alapított jelzálogjog a már záloggal terhelt ingóság tekintetében a 2., minden egyéb minden nem lajstromozott ingóságtekintetében az 1. ranghelyen biztosít előnyös kielégítést a zálogtárgyból. c) Mert körülírással is meg lehet határozni zálogtárgyat. Még hogyha a számítógépes rendszer az egyedileg meghatározott zálogtárgyak szöveges meghatározását felismerné, egybevetné és a zálogbejegyzéseken belül zálogtárgyanként határozná is meg a kielégítési sorrendet, az így felállított sorrend egészen biztosan hibás lenne.
CSÁSZÁR MÁTYÁS* A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezmény tervezete a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról I. Bevezetés A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében 1992-ben indult ún. Judgments Project" kapcsán felállított Working Group on the Judgments Project Hágában, 2015. 02. és 2015. 06. között megtartott negyedik ülésén elfogadta a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (továbbiakban Egyezmény) tervezetét. 1 Jelen tanulmány célja az Egyezmény tervezet bemutatása, bizonyos megoldásainak minősítése, értékelése, néhány kritikai észrevétel megfogalmazása. A tanulmány talán hozzájárul egy univerzális jogegységesítési törekvés ismertetésével nemzetközi magánjogunk jelenleg folyamatban lévő újrakodifikálásához. Jogegységesítési cél, a kodifikáció állása A határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Egyezmény elfogadásával a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia deklarált célja: - a bírósági határozatok globális áramlásának biztosítása, - az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése, - a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok könnyítése.
28 A hozzátartozók - így a házastársak, illetve jegyesek - között létrejött szerződés esetében az ingyenességet, illetve a rosszhiszeműséget vélelmezni kellett. Erre tekintettel mindig a szerző házastársat terhelte annak bizonyítása, hogy rosszhiszeműsége nem állapítható meg, illetve hogy a szerződéskötés körében ingyenes előnyszerzés nem történt. Egy konkrét ügyben a felek a házasságkötésük előtt két héttel olyan tartalmú házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amelyben a házassági vagyonközösséget egymás között teljesen kizárták és megállapodtak abban, hogy a nem adós házastárs által a házasságkötés előtt megszerzett ingatlanon a házassági életközösség ideje alatt pénzintézeti hitel igénybevételével folytatott közös építkezés folytán az adós házastárs az ingatlanban semmilyen arányban nem szerez tulajdonjogot és ilyen követeléssel sem élhet. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy az alperes házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikra irányadó házassági vagyonjogi szerződést a házasságkötésüket megelőző és legalább 16 nappal a házasságkötési szándékuk bejelentését követően házasulókként" kötötték meg.