Másodvetésre Alkalmas Növények – Kiskerted Van? Gondolsz A Másodvetésre Is? - Kertészkedek.Hu
Mivel a másodnövények termésmennyisége és a nitrogénfelvétel mennyisége erősen fajtaspecifikus, ez befolyásolja az utónövény hozamát is. Az alávetés célja a talajtakarás, takarmányhasznosítás vagy a következő főnövény. A fűféléket elsősorban ősszel vetik gabonafélék alá, a hereféléket kizárólag tavasszal. Az őszi vetés előnyei a tavaszi vetéssel szemben, a gyorsabb fejlődés, a jobban beálló állomány a gabona betakarítása után. A tavaszi vetés ezzel szemben flexibilisebb, lehetővé teszi a mechanikai gyomszabályozást is, és jobban lehet változtatni a vetési időt. Alávetést valamennyi gabonaféle alá lehet alkalmazni. A gabonafaj és fajta tulajdonságai, az alávetésként alkalmazott növényfaj és -fajta tulajdonságait, valamint a termőhelyi viszonyokat kell figyelembe venni. Azok a gabonafélék javasoltak, amelyeknél a hozamnál a kalászonkénti szemszám a mérvadó, kevesebb szalmát adnak, és a megfelelő levélállás lehetővé teszi, hogy több fény jusson az állomány aljába. A gazdasági szempontból mérvadó hozam és minőség az, ami végül a termeszteni kívánt fajtát meghatározza.
Példa
A keverék kiválasztásánál szintén több szempontot kell figyelembe vennünk, és talán a zöldtrágyázás sikere és haszna is ezen a ponton dől el leginkább. A keverék összeállításánál gondoljunk arra, hogy az adott tábla milyen fizikai tulajdonsággal rendelkezik, mit szeretnénk javítani rajta (a keresztesvirágú fajok gyökérzete mélyebbre hatol, míg a pillangós fajok gyökérzete inkább a felső rétegeket szövi át. ) Alapvetően e két említett család (keresztesvirágúak és pillangósok) tagjai közül kerül ki a legtöbb zöldtrágyázásra alkalmas növény, van azonban néhány kivétel. Vannak olyan növények, amelyek valamelyik -e célból kiemelten fontos- tulajdonságuk miatt kerültek a listába (pl. : facélia, hajdina, cirok, rozs, zsázsa stb. ). Bedolgozás időzítése A zöldtrágya ökológiai célú "elszámolásának" feltétele, hogy minimum 60 nap teljen el a vetés és a bedolgozás között. Ennek figyelembevételével kell terveznünk a bedolgozást. Választhatjuk azt, hogy a nyári betakarítás utáni vetéssel, őszi vetésű kultúra előtti bedolgozással teljesítjük a másodvetést, vagy az őszi betakarítású kultúra után, téli takarónövényként kint hagyva, kora tavasszal dolgozzuk be a zöldtrágyát.
- Ha a napraforgó után tavaszi vetés jön, még zöldíthet: 7 nap van rá - Mezőhír
- Itt a másodvetés ideje, de mi kerüljön nyáron az ágyásokba? | Sokszínű vidék
- Black and decker festékszóró 5
- Másodvetésre alkalmas növények szervei
Ha fólia alatt vagy üvegházban neveljük a plántákat, védelmük egyszerű: árnyékolni kell a termesztőberendezést. Erre a célra az egyszerű raschelhálók a legalkalmasabbak, amelyeket ráterítünk a fóliára és a sarkait lekötözzü öntözést a tartósan meleg, nyári időjárás teszi általában pótolhatatlanná. Ha a másodvetés a kezdeti, különösen kritikus fejlődési időszakában nem kap elegendő vizet, az helyrehozhatatlanul visszavetheti az egész állományt. Ezen túlmenően fontos tudni, hogy melyek vízigény szempontjából az egyes növények kritikus fejlődési szakaszai. Így például a bab és a csemegekukorica esetében ez az időszak a virágzás kezdetével esik egybe. A kritikus időszakban végzett öntözést a növények bő terméssel hálálják meg. A zöldbab az egyik legnépszerűbb másodvetés, már csak azért is, mert a legtöbb kertben jól termeszthető, nem olyan igényes a talaj szerkezetére, mint például az uborka vagy a paprika. A bokorbabot 35 centiméter sor- és 10 centiméter tőtávolságra vessük. A vetés mélysége laza, homokos talajon 5, kötöttebb földben ennél sekélyebb, 3-4 centiméter legyen.
A hideget jobban viseli a fejeskáposztánál, ezért átteleltethető, és a szárazságot is jobban tűri. Ellenben nem savanyítható, és rosszabbul is tárolható a fejeskáposztánál. A karalábé szintén a káposztafélék családjába tartozó zöldségnövény. Magas B1-, B2-, B6- és C-vitamin (63 mg/100 g) tartalma miatt ajánlatos a nyers fogyasztása is. Tartalmaz még kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, valamint meszet és foszfort is. Nem savanyítható, konzerválásra is alkalmatlan. Viszont egész évben termeszthető. A karfiol avagy kelvirág még több névvel is rendelkezik: nevezik még virágkelnek, virágos kelnek és olasz kelnek. Elsősorban Európában népszerű zöldség, amelynek húsosan megvastagodott fehér virágbimbóit lapátszerű zöld levelek veszik körül. Akkor jó minőségű, ha teljesen fehér és rózsái szorosan illeszkednek. Magas C-vitamin tartalmát (60 mg/100 g) mélyhűtött állapotában is megőrzi. A bimbóskel kétéves növény. Népszerűsége hazánkban is fokozatosan növekszik. A levélhónaljakban fejlődő mini káposzták akár tél közepén is szedhetők.
Augusztussal kezdõdik a lehetséges másodvetések utolsó ideje. Már csak késõ õszi tömegtakarmányt, zöldtrágyát adó növények vetése jöhet szóba, a választék sem túl nagy. Most kell vetni a 70-80 nap alatt betakarítható, vagy alászántható emerald, perka, buko, fehérmustár fajokat (ez utóbbi még szeptember derekáig is vethetõ). A másodvetésekben szereplõ fajok sokfélesége, igényeik különbözõsége, a változatos termesztési célok, a rövid tenyészidejük alatt uralkodó idõjárás, a vetésszerkezeti problémák és növényvédelmi sajátosságok még jó szakmai, technikai felkészültség mellett is nagy kockázatot jelentenek. Ezért nem hiábavaló a termesztéstechnológia elemein végig menve néhány általános érvényû tennivalóra a figyelmet felhívni. A fajtamegválasztás, a jó minõségû vetõmag másodvetésben éppen olyan fontos termésalakító tényezõ, mint fõvetésben. Árutermelésre csak fémzárolt, lehetõleg I. fokú vetõmagot vásároljunk, a fajta legyen rövid tenyészidejû. Takarmányozási, zöldtrágyázási célú másodvetéseknél megengedett az utántermesztett egyévesnél nem öregebb vetõanyag is, de ez esetben is fontos a jó csírázóképesség.
Szaporítása
Az alternatív növények nem nagy szántóterületet foglalnak el, ám termesztésbe vonásukkal egy adott terület hasznosításának növelésén túl az egészségesebb táplálkozáshoz szükséges alapanyagok termeléséhez is hozzájárulhatunk. A Gabonakutatónál nemesített alternatív növények vetésváltásba illesztése életképes alternatívát jelenthet a gazdálkodások számára, valamint a zöldítés egyik követelményének, a növénytermesztés változatosabbá tételének is megfeleltethetők. A köles ősidők óta nagyon fontos eleség Észak-Afrikában, Ázsiában és Indiában. A burgonya és a kukorica megjelenése előtt Közép-Európában is alapélelmiszernek számított. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában ma már egyre népszerűbb, mint finom, tápláló gabonaféle. A reformkonyha fontos alapanyaga, különösen a lisztérzékenyek, a kevés húst fogyasztók és a vegetáriánusok részére. Kedvező élelmi rost tartalma révén diétázóknak is ajánlható. A köles magját madáreleségként széles körben használják. Régi kultúrnövényünk magyarországi vetésterülete napjainkra lecsökkent, az 1995-ös közel 9000 hektár termőterület 2014-re felére, 4500 hektárra csökkent.
A másodvetésre alkalmas növények közös tulajdonsága ugyanis az, hogy rövid tenyészidejűek, és jól bírják a szélsőséges körülményeket. Vagyis túlélik az augusztusi kánikulát, de a fagyos hidegek sem okoznak különösebb kárt bennü lehetnek ezek a másodvetésre alkalmas növények, és mi az a fontos szabály, amit be kell tartani? A legnépszerűbb másodvetésre alkalmas növényekSzerencsére van miből válogatni: számos másodvetésre alkalmas növény létezik. A másodvetésre alkalmas növények kiválasztásakor azt érdemes figyelembe venni, hogy befolyásolhatják-e egymás fejlődését az első vetésű növényeinkkel. Azaz válasszunk olyan másodvetésű növényeket, melyek nem ártanak az utánuk elültetett növényeinknek. A legnépszerűbb másodvetésre alkalmas növények:a téli retek bizonyos fajtái;a kapor – mely az elterjedt nézet szerint szinte bármikor ültethető;sóska vagy spenót;a póréhagyma fagyálló fajtái;konzervuborkafajták;zöldhüvelyű zöldbabfajták;cékla;csemegekukorica, abból is a szuperédes fajta;fagytűrő bimbós, fodros kel;bizonyos káposztafélék, úgymint:karalábé, vöröskáposzta, kelkáposzta, vöröskáposzta, fejeskáposzta salátafélék:téli fejes saláta, mezei saláta, rukkola stb.
2013. 11. 13. A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10%-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak. A másodvetések létjogosultságáról, mértékükrõl véleményt nyilvánítani, tanácsot adni csak az ökológiai feltételek és a növények biológiai sajátosságai, valamint a megvalósítás helyén rendelkezésre álló agrokemotechnika, ökonómiai pozíció együttes mérlegelésével lehet. Persze kivételek mindig vannak.
- Vadkáros területekről a vadat elcsalogatni? - Beporzó rovarokat felszaporítani? - Talajlazításra? Nos, ha döntöttünk és ismerjük talajaink adottságát, azaz agyagos, homokos, kicsit szikes, meszes, vagy éppen savanyú, úgy meg kell nézni, melyik keverék lehet a célunk elérésére alkalma. Az alkalmazásuk nagyban függ a mikroklímától és a helyi viszonyoktól, így az igazán személyre szabott megoldásokat a helybeli gazdatársakkal összefogva alakíthatjuk ki, legyen szó a legjobban működő fajokról, keverékekről, a vetés módjáról vagy agronómiai megoldásokról. A keresztesvirágú keverék jó talajlazító hatással bír, s az olajretek gyökerének fertőtlenítő hatása is ismert. Augusztusban vethető, bedolgozásra bimbós vagy virágzó állomány alkalmas még ősszel október vége november elején. Ezen keverékeket azonban zömmel repceterületek környezetébe ne használjuk a jelentős kártevő felszaporodás miatt. Amennyiben célunk a főnövényünk tápanyagellátásának javítása, úgy figyeljünk az aláforgatás idejére is, hiszen a felvett és tárolt tápanyagok a beforgatást követő 4-10. hét között táródnak fel a legintenzívebben, akkor így időzítsük a takarónövény megsemmisítését, hogy a feltáródott tápanyag már a főnövényünk rendelkezésére álljon.