Négy Szín Tétel

A játék léte tehát nem a négyszín-tételen áll vagy bukik, de az inspiráció mindenképpen onnan érkezett. Két befejezett ablak a játék végétó: Gáspár Merse ElődA játék végén a 4×5-ös négyzetrácson kialakuló mintázatokért különféle pontok kaphatók. Hogy mi ér pontot, az minden játékban más és más, mert három véletlenszerűen húzott kártya alakítja, ezek közös célok mindenkinek. Ilyen pontozható kombináció lehet például egy csupa különböző színből álló oszlop, vagy csupa különböző számból álló sor, vagy egyszínű átlós vonalak, stb. Ezen kívül mindenkinek van egy titkos saját színe: ennek a színnek a dobókockái önmagukban is pontot érnek a saját táblán, mindegyik annyit, ahány pöttye van felül. A játék különlegessége még, hogy mindenki saját alapmintázatot kap az ablakához a játék elején, amiben bizonyos korlátozások szerepelnek, például hogy adott helyre csak adott szín vagy adott szám kerülhet. Ezáltal aszimmetrikus lesz a játék, de ez szükséges is, hogy ne ugyanaz legyen a két játékos stratégiája, hiszen leválogatással egy közös készletből jutnak majd hozzá a beépíthető dobókockákhoz.

Négyszín tétel
Négy szín tête à modeler
Négy szín tête de liste

Négyszín tétel

Négyszínsejtés, négyszíntétel | Matekarcok
Intim torna illegál koncert budapest airport
1103 budapest vaspálya utca 57/a
Négy szín tetelle
Spanyol szuperkupa 2019
Fordítás 'Négyszín-tétel' – Szótár angol-Magyar | Glosbe
Fantasztikus társasjátékot ihletett a hírhedt négyszín-tétel és a Sagrada Família - Qubit

Négy szín tête à modeler

2140/involve. 2009. 2. 249 Gonthier, Georges (2005), A négy szín tétel számítógép által ellenőrzött bizonyítása (PDF), nem publikált Gonthier, Georges (2008), "Formális bizonyítás – A négyszínű tétel" (PDF), Notices of the American Mathematical Society, 55 (11): 1382–1393, MR 2463991 Hadwiger, Hugo (1943), "Über eine Klassifikation der Streckenkomplexe", Vierteljschr. Naturforsch. Ges. Zürich, 88: 133–143 Heawood, PJ (1890), "Map-Colour Theorem", Quarterly Journal of Mathematics, Oxford, vol. 24., 332–338 Hudson, Hud (2003. május), "Négy szín nem elég", The American Mathematical Monthly, 110 (5): 417–423, doi: 10. 2307/3647828, JSTOR 3647828 Kempe, AB (1879), "On the Geographical Problem of the Four Colours", American Journal of Mathematics, 2 (3): 193–220, doi: 10. 2307/2369235, JSTOR 2369235 Magnant, C. ; Martin, DM (2011), "Téglalap alakú blokkok színezése 3 térben", Discussiones Mathematicae Graph Theory, 31 (1): 161–170, doi: 10. 7151/dmgt. 1535 McKay, Brendan D. (2012), Megjegyzés a négyszínű sejtés történetéhez, arXiv: 1201.

Négy szín tête de liste

Mindenesetre ennek az 5 fokos csúcsesetnek a kezelése bonyolultabb fogalomra van szükség, mint egy csúcs eltávolítása. Inkább az argumentum formáját általánosítjuk olyan konfigurációk figyelembevételére, amelyek G összekapcsolt részgráfjai az egyes csúcsok (G-ben) megadott fokával. Például a 4-es fokú csúcshelyzetben leírt eset egy olyan konfiguráció, amely egyetlen csúcsból áll, amelyet G -ben 4-es fokozatúnak jelölnek. A fentieknek megfelelően elegendő annak bemutatása, hogy ha a konfigurációt eltávolítjuk és a fennmaradó gráfot négyszínűre állítjuk, akkor a színezés úgy módosítható, hogy a konfiguráció újbóli hozzáadásakor a négy színezés kiterjeszthető rá. jól. Azt a konfigurációt, amelynél ez lehetséges, redukálható konfigurációnak nevezzük. Ha a konfigurációk halmaza közül legalább egynek meg kell jelennie valahol G-ben, akkor ezt a halmazt elkerülhetetlennek nevezzük. A fenti érvelés azzal kezdődött, hogy megadtunk egy elkerülhetetlen, öt konfigurációból álló halmazt (egyetlen csúcs 1-es fokú, egyetlen csúcs 2-es fokú,..., egyetlen csúcs 5-ös fokozattal), majd folytatta annak bemutatását, hogy az első 4 redukálható; a konfigurációk elkerülhetetlen halmazának bemutatása, ahol a halmaz minden konfigurációja redukálható, bizonyítaná a tételt.