Saláta magyarázza Reteknek: - Tudod, minden országnak van a valódi nevén kívülegy másik, ha tetszik, beceneve is. Tudod-e például, hogy hívják Finnországot. - Hogyan? - Az ezer tó országa. - És Japánt? - Nem tudom. - A mosoly országa. - És hogy hívják Magyarországot? - Kész röhej.
Követeli Szu-Csong-tól, hogy az õsi törvények értelmében négy nemes mandzsu lányt vegyen feleségül, akiket õ már ki is választott, sõt a menyegzõ idõpontját is kitûzte. Szu-Csong azonban csak arra hajlandó, hogy forma szerint teljesítse ezen õsi szokásokon alapuló követeléseket, de abba már nem egyezik bele, hogy a négy nõ igazi felesége legyen vagy pláne, hogy Lizáról lemondjon. A szemfüles Ferenc azonban megtudja a dolgokat és figyelmezteti Lizát a történtekrõl. Liza nem hiszi el, csak akkor amikor férje is megerõsíti ezen tényállást. Elhatározza, hogy megszökik, azonban a herceg õrséget állít lakosztálya elé. A herceg tudja, hogy vége mindennek és egy Buddha-oltáron jelképesen feláldozza Liza fényképét. A fogoly Lizához belopózik Ferenc. A szöktetési kísérletben Mi segítségére is számít. Kiderül azonban, hogy minden ajtó és titkos átjáró zárva van. Mi erre utolsó lehetõségként a kápolnán keresztüli menekülést javasolja. Kinyitja a kápolna ajtaját és ekkor az egész társaság szinte megdermed a váratlan látványtól: a herceg összefont karokkal állja el a menekülés útját, mereven, mozdulatlanul farkasszemet nézve a szökevényekkel.
Mikor tanul meg mosolyogni az ember? Abszurd kérdés, hiszen a csecsemő egyik első értelmes, kognitív tevékenysége a mosoly, amivel elsősorban anyját, illetve később a számára kedves többi embert, lényt fogadja. A mosoly az ember egyik alapvető kommunikációs eszköze. Számtalan módon alkalmazhatjuk, de hiánya is jelentés értékű. Mosolyra fakad az ember, ha egy vidám történetet hall, esetleg egy kedves esemény szemtanúja, vagy ha eszébe jutnak szerettei. Mosolygunk, ha derűs az idő, vagy ha jóllakottak vagyunk, ha hódítani akarunk. A mosolygós babáról mondják: jó gyerek; a mosolygós ember könnyen sikeres is; a mosolygós vén pedig derűs, bölcs öregkort ért meg. Generációk kultikus olvasmánya volt a Bölcs mosoly, a keleti életszemlélet egyik bibliája. "Személyes tanúságtétel ez a könyv; a gondolatról és életről szerzett tapasztalásom tanúságtétele. " – mondja Lin Yu Tang, majd Konfuciuszt idézi: "…mert nem az igazság teszi naggyá az embert, hanem az ember teszi naggyá az igazságot. " Egy lelki ember is jobbára mosolygós – bár javasolják, nehogy megijedjen a tanítvány mestere ábrázatától, mert ha a mester átszeli a mindenséget, tekintete szigorú.
Alig marad azonban egyedül a herceg, már mutatkoznak az ellentétek közötte és a konzervatívok között. Csang kegyelmes úr gyűlöli az európai nőt, felháborodik szokásain és keményen megleckézteti Mi-t, Szu-Csong nővérét, amiért Liza hatására európai sportokra vetekedett. Követeli Szu-Csong-tól, hogy az ősi törvények értelmében négy nemes mandzsu lányt vegyen feleségül, akiket ő már ki is választott, sőt a menyegző időpontját is kitűzte. Szu-Csong azonban csak arra hajlandó, hogy forma szerint teljesítse ezen ősi szokásokon alapuló követeléseket, de abba már nem egyezik bele, hogy a négy nő igazi felesége legyen vagy pláne, hogy Lizáról lemondjon. A szemfüles Ferenc azonban megtudja a dolgokat és figyelmezteti Lizát a történtekről. Liza nem hiszi el, csak akkor amikor férje is megerősíti ezen tényállást. Elhatározza, hogy megszökik, azonban a herceg őrséget állít lakosztálya elé. A herceg tudja, hogy vége mindennek és egy Buddha-oltáron jelképesen feláldozza Liza fényképét. Harmadik felvonás Helyszín: Peking – A fogoly Lizához belopózik Ferenc.
operett, 2 felvonás, magyar, 2010. Szerkeszd te is a! Lichtenfels tábornok bált rendez lánya, Liza tiszteletére. Az estélyen részt vesznek az ezred katonái, illetve a kínai nagykövet, Szu-Csong herceg is, aki iránt Liza titokban gyengéd érzelmeket táplál. A férfit váratlanul hazarendelik, ezért Liza úgy dönt, felfedi, mit érez iránta. Szu-Csong sem akarja elveszíteni a lányt, így magával viszi Kínába. A pár boldogságát beárnyékolja az ország konzervatív vezetőjének, Csangnak az ármánykodása, aki gyűlöli az új európai asszonyt. Azt követeli Szu-Csongtól, hogy kínai szokások szerint kössön házasságot, ahogyan hazája törvényei és hagyományai előírják. A férfinak négy kínai nemesi lányt kellene feleségül vennie. A nőket már kiválasztották, és az esküvő időpontját is kitűzték. Szu-Csong látszatra beleegyezik a házasságba, de semmiképp sem akar Lizáról lemondani. Ekkor érkezik Magyarországról Hadfaludy Ferenc kapitány, aki már régóta szerelmes Lizába. Ő árulja el a lánynak, hogy Szu-Csongnak újra meg kell nősülnie.