Az e bejegyzés alatti beszélgetésben a reakciómra, miszerint bizony vannak keresztény tudósok, (Werner Gitt, Alister McGrath, Arial A. Roth nevét említettem neki), annyit reagált, hogy: "Sorolhatsz neveket, de ha egy kicsit mélyebben megvizsgáljuk őket, akkor a két vonás közül az egyik érvényesül – vagy nincs átfogó tudományos ismeretük vagy csak látszat-kultúr keresztények – erős érvek szólnak azon személyek esetében is, akiket felsoroltál. Tehát, az állitásom helyes! " Már akkor gondolkodtam rajta, hogy mekkora bátorság kell laikusként mások tudományos ismeretének és hitének a megítéléséhez, de hamarosan érkezett egy újabb, hasonló mémaforizma. Az meg így festett: "Aki azt állítja, hogy az evolúció összeegyeztethető a kereszténség Istenével, az nem tudja, miről beszél. " Ezekn gondolatok hátterén immár mélyen eltűnődhetünk, Francis S. Collins melyik kukába való: a vacak keresztény, vagy a még vacakabb tudós kukájába? COLLINS A VALLÁSOS TUDÓS Mivel személyében az emberi géntérkép-projekt vezetőjét tisztelhetjük (vagy a kereszténysége miatt fikázhatjuk), az, hogy nem eléggé tudós, meglehetősen egyértelmű ostobaság kijelenteni.
Kimondva-kimondatlanul mindannyiunkban egy meghatározott világnézet alakult ki. Ez segít nekünk abban, hogy értelmezni tudjuk a körülöttünk lévő világot, etikai fogódzót kínál, és vezérli a jövőt meghatározó döntéseinket. Bárkinek, aki alakítgatni próbálja ezt a világnézetet, nagy óvatossággal kell eljárnia. Egy könyv, amely ilyen alapvető jelenség megkérdőjelezését javasolja, talán nagyobb bizonytalanságot kelt az olvasóban, mint amennyi megnyugvást ad. De mi, emberek mégis mélyen gyökerező vágyat érzünk arra, hogy megleljük az igazságot – még ha ezt a vágyat könnyen el is nyomhatják a mindennapok banális apróságai. E zavaró tényezők miatt, amelyekhez ráadásul az a vágy is társul, hogy ne kelljen gondolkodnunk önnön haladóságunkon, könnyedén elmúlhatnak napok, hetek, hónapok, sőt évek is anélkül, hogy eltöprengenénk az emberi létezés örök kérdésein. Ez a könyv némileg megpróbálja ellensúlyozni ezeket a körülményeket. Segítségével talán alkalmuk nyílik az önreflexióra, és kedvük támad még mélyebbre tekinteni.
A COLLINS SZERINT JÁRHATÓ ÚT Collins voltaképpen nagyon egyszeerűen vágja át a gordiuszi csomót. tudósként Collins a evolúció elméletét bizonyítottnak vallja. Kifejti azt is, hogy az evolúcióval, a darwinizmussal és általában a tudományos témákkal kapcsolatban az elmélet szó nem azt jelenti, hogy valami bizonytalan (lásd pl. a Heisenberg-féle határozatlansági elmélet). Így az evolúciót tudományos tényként kezeli. Ahogy azt is tényként veszi, hogy Isten létezik. Az az evolúció az övé, amelyben Isten indította el a Nagy Bumm-ot, annak minden következményével, előre, pontosan kiszámítva és precízen, a legapróbb részletekig belőve minden kozmológiai, kémia, fizikai, biológiai, stb. tényezőt, beleértve a természetes kiválasztódás majdani (illetve számunkra egykori) minden apró, nüansznyi lépését. A vélemény szerint ezzel rögtön feloldódik a több évszázada tartó, de indokolatlan ellentmondás a vallás és a tudomány között, a helyükre kerülnek a mozaikok, összeillenek a részletek. S most az a helyzet, hogy műveletlen és tanulatlan énem azonnal fel tudna tenni néhány tétova kérdést a Collins-féle szemlélettel kapcsolatban, ám csak azért sem teszi fel.
Vissza Tartalom A magyar kiadó előszava 9 Bevezetés 21 I. A tudomány és a hit között tátongó szakadék 1. Az ateizmustól a hitig 31 2. A világnézetek háborúja 53 Isten ideája nem csupán a vágybeteljesítés eredménye? - Mi a helyzet mindazzal a kártétellel, amelyet a vallás nevében követtek el? - Egy szerető Isten miért engedné, hogy az emberek szenvedjenek? - Hogyan hihet egy racionális ember a csodákban? II. Az emberi létezés nagy kérdései 3. Az univerzum eredete 77 Az ősrobbanás - Mi volt az ősrobbanás előtt? - A Naprendszer és a Föld keletkezése - Az antropikus elv - A kvantummechanika és a határozatlansági elv - A kozmológia és az Isten-hipotézis 4. Élet a Földön - a mikrobáktól az emberig 105 A földi élet eredete - A fosszilis leletegyüttesek - Darwin forradalmi ötlete - A DNS, az örökítőanyag - A biológiai igazság és következményei 5. Isten használati utasításának megfejtése - a humán genom tanulságai 127 Meglepetések a genom első olvasatakor - Darwin és a DNS - Mit jelent mindez az ember evolúciójára nézve?
Vagy legalábbis nem kellene kerülni, hogy együtt jelenjenek meg a Keleti szobában? Mi okunk volt rá, hogy megidézzük Istent a megszólalásunkban? Költészet volt ez? Képmutatás? Cinikus kísérlet arra, hogy a hívők kedvében járjunk, illetve lefegyverezzük azokat, akik esetleg azért kritizálnák a humán genom vizsgálatát, mert ezáltal gépekké alacsonyítjuk le az emberiséget? Nem, számomra nem. Éppen ellenkezőleg: én a humán genom megszekvenálását és e valaha írt legcsodálatosabb szöveg megfejtését egyszerre éltem meg lenyűgöző tudományos teljesítményként és Isten dicsőítéseként. Sokan értetlenül állhatnak majd ezek előtt az érzések előtt, feltételezve, hogy egy szigorú tudós nem hihet komolyan egy transzcendens istenben. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy cáfolja ezt a vélelmet. Amellett érvel, hogy Isten teljes mértékben racionális választás lehet, és hogy a hit alapelvei valójában kiegészítik a tudomány alapelveit. A tudományos és a spirituális világlátás szintézisét sokan lehetetlenségnek tartják a modern időkben, valami olyasminek, mintha a mágnes két pólusát próbálnánk egyetlen pontban egyesíteni.
Továbbá, habár az agnoszticizmus talán sokak számára kényelmes alapvetés, intellektuális nézópontból nyilvánvalóak a gyengeségei. Önök képesek lennének tisztelni valakit, aki ragaszkodik hozzá, hogy az univerzum kora megismerheteten – miközben nem vette magának a fáradságot, hogy megis merje a bizonyítékokat? (188. ) Ehhez a témakörhöz ajánlott olvasmány: Alister McGrath: Az ateizmus alkonya. A kreacionizmus, vagyis a bibiliai teremtéstörténet szó szerinti ételmezése Collins szerint a kereszténység legnagyobb öngólja: olyan, mintha a hívők ragaszkodnának ahhoz, hogy kétszer kettő az mégsem négy. Collins elmondja, hogy a kreacionisták legfőbb érveit (nem találtak még semmiféle fajok között fosszíliát, a szénkarbonos kormeghatározás hamis eredményeket szül, mert a szénizotóp felezési ideje nem minden korban volt azonos) simán túlhaladták a tudományos ismeretek, így ezek az érvek egyszerűen nem igazak. Vagyis a kreacionisták permanensen a saját kapujuk ellen fociznak. Különösen akkor, amikor azt mondják, hogy Isten a hatnapos teremtés során mintegy belekódolta a teremtésbe a megtévesztést akkor, amikor például a rendelkezésünkre álló tudományos módszerek alapján (szénkarbon kormeghatározás, kozmológiai távolságszámítások, táguló világegyetem, stb. )