Féljen csak tőle. Szafije teljes mértékben hűséges hozzám. Azon kívül Nurbanu mocskos ügyleteit mind feltárja nekem. Ayse: Értem úrnőm. De Nurbanu nem fog akkor sem megállni. Itt az ideje, hogy véget vessünk a "szenvedéseinek. " Nem tűrheted el őt tovább asszonyom. Mihrimah: Én is így gondolom Ayse. Eddig tartott a türelmem Nurbanu felé, itt az ideje, hogy megszabaduljunk tőle. Ha Allah ne adja nem sikerülne, legalább jól megijed. Szafije írta, hogy a maniszai palotában sokan azt hiszik, hogy elment az esze. Állítólag egy éjszaka meglátogatta őt megboldogult anyám szelleme, és megátkozta. Ayse: Szerencsétlen, úgy tűnik tényleg kezd elmenni az esze és ez neked és Szafije asszonynak köszönhető úrnőm. Minden elismerésem nektek. Nekem már van is egy emberem, akiben teljesen megbízok és simán végezhetne azzal a bestiával. Mihrimah: Ezt kell tennünk asszony, a birodalom jövőjének érdekében. Murád is kezd már rájönni, hogy anyja csak bajt okoz. Előbb nekem is látnom kell azt az asszonyt, hozzátok elém.
Szelim: Mi a neved? Neslisah: Neslisah vagyok, nagyuram. Szelim: Szépséged semmihez nem fogható. Szelim megcsókolta Neslisahot, és az egész éjszaka az övék volt… Közben pedig a háremben tombolt a mulatság, egyedül Ayse nem volt boldog. Másnap Mihrimah már szépen berendezkedett a felújított Validei lakrészbe, és épp sörbetet ivott a díványon ülve, amikor az ajtó előtt álló egyik lány lépett be. Lány: Szultánám, Ayse szultána kér bebocsájtást. Mihrimah: Jöjjön. Ayse belépett, és meghajolt Mihrimah előtt. Mihrimah: Hogy vagytok, Ayse: Te és a kicsi is jól van? Ayse: Igen, úrnőm, mind jól vagyunk. Azonban kérdésem lenne feléd. Mihrimah: Mondd csak. Ayse: Úrnőm, talán emlékszel még rá, amikor 3 évvel ezelőtt te választottál engem nagyurunk ágyába. immár szultána lettem, szültem neki egy herceget, és egy másik gyermekével épp most vagyok állapotos. Mihrimah: Mire akarsz ezzel kilyukadni, Ayse? Ayse: Validém, tudod, hogy én nem vitatnám egyetlen parancsodat sem, és a mai napig hálás vagyok neked, amiért ilyen sorost adtál nekem, de akkor miért küldesz immár napok óta új ágyasokat Szelimnek?