Legújabb adatok gróf dr. széki Teleki Pál haláláról; összegyűjt. Zakar András; Eola, Bécs, 1983 Tilkovszky Loránt: Teleki Pál titokzatos halála; Helikon, Bp., 1989 (Labirintus)1990–Szerkesztés Teleki Pál öröksége. Az MDF Akadémiának és az MDF Pedagógus Kollégiumának rendezésében Veszprémben, 1991. április 6-án megtartott emlékülésen elhangzott előadásokból; összeáll. Barabás Béla; Antológia, Lakitelek, 1992 Teleki Pál és kora. A Teleki Pál emlékév előadásai; szerk. Csicsery-Rónay István, Vigh Károly; Occidental Press, Bp., 1992 Mészáros Károly: Horthy és Teleki. 1919–1921. Kormánypolitika és Trianon; Nesztor, Bp., 1992 Mészáros István: Teleki Pál nemzetnevelői programja; Teleki Pál Egyesület, Gödöllő, 1993 C. A. Macartney: Teleki Pál miniszterelnöksége, 1939–1941; ford. Cserenyey Géza, bev., utószó Csicsery-Rónay István; Occidental Press, Bp., 1993 Czettler Antal: Pál Graf Teleki und die Aussenpolitik Ungarns 1939–1941; Ungarisches Institut, München, 1996 (Studia Hungarica) Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika, 1939–1941; németből ford.
az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, észak-erdélyi vasútépítések, stb. ). Az 1939-es ún "pünkösdi választásokon" a vezetése alatt álló kormánypárt, a Magyar Élet Pártja a Horthy-korszak legnagyobb arányú választási győzelmét aratta, ugyanakkor mind a kormánypárton belül, mind azon kívül előretörtek a szélsőjobboldali erők. Itt újfent Szeged belvárosában nyert képviselői mandátumot. Teleki Pál külpolitikájának kétségtelen sikere, hogy 1939 szeptemberében a magyar kormány megtagadta azt a német kérést, amely a Nagyszalánc-Velejte vasútvonal magyar területen húzódó szakaszának használatát kérte, hogy azon a lengyel frontról német sebesülteket és utánpótlást szállító szerelvények haladhassanak át. Lengyelország szeptemberi kudarca után a magyar kormány megnyitotta a határt a lengyel menekülők előtt, és megadta az összes lehetséges segítséget számukra: az 1944. márciusi német megszállásig lengyel iskolák és szervezetek működtek Magyarországon. Ugyancsak Teleki Pál utasítására szerveztek meg és szereltek fel titokban egy magyar légiót, hogy azok a téli háborúban a finn oldalon harcoljanak a szovjet csapatok ellen.
Ebben az időszakban Horthy Miklós és Teleki Pál hatékony intézkedéseinek köszönhetően ezrével fogadták a Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából idemenekülteket, többek között a zsidókat(! ), akik nem jutottak arra a sorsra, ami szülőhazájukban érte sorstársaikat… Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése és talán egy lehetséges szövetséges megnyerése céljából. Az 1941. márciusi belgrádi németellenes fordulat után azonban Hitler éppen Jugoszlávia ellen kívánt magyar katonai együttműködést, amiért cserébe revíziós lehetőséget ajánlott fel. Teleki Pál korlátozott mérvű és leplezett együttműködéssel próbálta elkerülni a szerződésszegés ódiumát, majd a hivatalos álláspont szerint 1941. április 3-ra virradó éjjel a Sándor-palotában öngyilkosságot követett el. 1941. március 3o-tól háromnapos cserkésztiszti lelkigyakorlaton vett részt. Április 1-én este még Witz Bélánál meggyónt, hogy másnap a Bazilikában a cserkészekkel együtt áldozhasson. Ezen a napon Werth Henrik vezérkari főnök felhatalmazást kért öt hadosztály és a segédalakulatok mozgósítására.
Este még felkereste gyógyíthatatlan beteg feleségét a szanatóriumban. Ott telefonon értesült róla, hogy a németek megkezdték átvonulásukat az ország területén. Hazament a Sándor-palotába, ahol állítólag újabb telefont kapott. A halál l941. ápr. 3-án hajnali fél 3-kor következett be az orvosi látlelet szerint. Íróasztalán két borítékot találtak, az egyik Horthy Miklós kormányzónak szólt, a másik titkárának, Incze Péternek. A kormányzónak írt búcsúlevél így szólt: "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. 1941. 3. Teleki Pál " A levél hátsó oldalán ez állt: "Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok. 1941. Mély tisztelettel Teleki Pál " Azóta is vita tárgya, hogy - hivatalos verzió szerint - öngyilkos lett-e, vagy meggyilkolták?
– Winston Leonard Spencer Churchill: A második világháború. 1–2. kötet. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1995. 483. o. Szobrok Első köztéri szobrát Gödöllőn állították fel 2001-ben. 2004-ben magyar értelmiségiek egy csoportja mellett lengyel üzletemberek is részt vettek annak lehetővé tételében, hogy a budapesti szoborállítás meghiúsulása után Balatonbogláron mégis emlékművet állíthassanak neki. 2020-ban Krakkóban állítottak Teleki szobrot, amely Stefan Dousa alkotása[13]Közterületek Varsóban és Sopronban egy utca Gödöllőn egy tér (Gróf Teleki Pál tér), Gödön egy utca (Teleki Pál utca) viseli a nevétEgyéb A Pannonhalmi Bencés Gimnázium (melynek egyik alapítója) filmvetítő termének neve őrzi emlékéntosabb műveiSzerkesztés Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez (1903) Atlasz a Japáni szigetek cartographiájának történetéhez; s. n., Bp., 1909 A földrajzi gondolat története. Essay; szerzői, Bp., 1917 Szociálpolitika és hadigondozás; Bethlen Ny., Bp., 1918 La Hongrie Occidentale. Párizs-Budapest, 1920 (Domanovszky Sándorral) online Amerika gazdasági földrajza, különös tekintettel az Északamerikai Egyesült Államokra.
Az őszirózsás forradalom alatt a béke-előkészületek szakértői munkáinak egyik fontos koordinátora lett. A kommün alatt Bécsben, az Antibolsevista Comitéban, majd a szegedi ellenforradalmi kormányban bukkant fel külügyminiszterként. A Tanácsköztársaság bukása után folytatta a béke-előkészítést, majd a Párizsba utazó magyar békeküldöttség fődelegátusa volt. 1920 áprilisában ismét külügyminiszter lett, majd Horthy Miklós kormányzó 1920. július 15-én őt nevezte ki miniszterelnöknek.