Munka Törvénykönyve Munkaidő Kezdete: Munka Törvénykönyvéről Szóló Törvény

Jogosultságok a felmondási idő alatt A létszámcsökkentés megvalósítása sem eredményezi azonnali hatállyal az üzemi tanács megszűnését, ha a munkáltató rendes felmondással él, az érintett alkalmazottak munkaviszonya csak a felmondási idő leteltével szűnik meg. Amennyiben azonos időpontban az alkalmazottak legalább kétharmadának felmondanak, az üzemi tanács a felmondási idő tartama alatt a törvény általános szabályai szerint gyakorolhatja jogait. A munkavállalói kétharmados létszámcsökkenés miatti megszűnése esetén pedig a szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottság léphet a tanács örökébe, s indokolt esetben folytathatja még a munkaadóval a konzultációt. A munkaköri alkalmasság A Munka Törvénykönyve a munkaviszony létesítésekor lehetővé teszi, hogy a munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálatot folytassanak le, amely nem sérti a személyiségi jogait, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Bizonyos speciális, veszélyeztetett csoportok, így a nők, a fiatal munkavállalók, az éjszakai munkát végzők esetében a jogszabály külön is előírja, hogy milyen munka-egészségügyi feltételek mellett lehetséges az említettek foglalkoztatása.

Mikor kezdődik a munkaidő? - HR Portál
Munka törvénykönyvéről szóló törvény

Mikor kezdődik a munkaidő? - HR Portál

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni? Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot a rendelet általában teszi kötelezővé a munkavégzés megkezdését megelőzően, bármilyen munkakörről is van szó, emellett a más munkakörbe helyezés, illetőleg a kirendelés, a külföldi munkavégzés megkezdése előtt bizonyos munkát végzők esetében. Időszakos alkalmassági vizsgálatra a fiatal (18. év alatti) és az úgynevezett "idősödő" (a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött) munkavállalók, valamint a szakképző iskolai tanulók esetében évente kell sort keríteni. A különböző kockázati tényezőknél (kémiai, biológiai kóroki tényezők, fokozott balesetveszély, pszichés megterhelés, korkedvezményre jogosító munkakör) esetileg meghatározott gyakorisággal kell elvégezni. Soron kívül is sor kerülhet orvosi vizsgálat elvégzésére, amelyre a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett változás (pl. munkabaleset, foglalkozási megbetegedés), vagy a veszélyes anyag fokozott expozíciója, illetőleg a munkavégzés - nem egészségügyi ok miatti - 6 hónapot meghaladó szünetelése ad alapot.

csecsemők, illetve a gyermekek ellátása, gondozása, nevelése, élelmiszer előállítása, forgalmazása, vízellátás, gyógyszer, gyógynövény, kozmetikum előállítása, szarvasmarhatartás stb. ) foglalkoztatottak egészségügyi nyilatkozatot is kötelesek tenni, amelyben kötelezik magukat soron kívüli alkalmassági vizsgálaton történő megjelenésre, ha saját magukon vagy a velük közös háztartásban élő személyen meghatározott tünetek jelentkezését észlelik. Jogorvoslat Az első fokú véleményt a munkavállaló (tanuló), a munkáltató (képző intézmény), munkanélküliek esetén a munkaügyi központ megtámadhatja, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet. Ennek határideje az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15. nap. Ekkor másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra kell az érintett személyt beutalni, amit a lakóhelye, illetve a képző intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végez el. Veszélyes munkakörök A rendelet a nők, a fiatal munkavállalók és szakképző iskolai tanulók, valamint az idősödő munkavállalók (egységes elnevezéssel: sérülékeny csoportok) számára - a Munka Törvénykönyvében szereplő előírásnak megfelelően - meghatározza azokat a munkaköröket, tevékenységeket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott feltételek esetén foglalkoztathatóak.

Több esetben azonban maga az üzemi tanács is "áldozatául eshet" a csoportos létszámcsökkentésnek. A törvény szerint ugyanis az üzemi tanács - többek között - megszűnik, ha tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken, vagy a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent [Mt. 55. Mindebből szükségszerűen felmerül annak kérdése, hogy egy nagyobb léptékű, a munkaadót átfogóan érintő csoportos létszámcsökkentés kizárhatja-e az alkalmazotti részvételi jogok ezzel összefüggő gyakorlását. Az üzemi tanács megszűnése Az Mt. -nek az üzemi tanács megszűnésével kapcsolatban fentebb idézett szabálya a megszűnés három vagylagos feltételét tartalmazza. Mindez azt jelenti, hogy bármelyik feltétel bekövetkezte esetén megszűnik az üzemi tanács, a feltételek összekapcsolása nem lehetséges. Így az üzemi tanács megmaradásával kapcsolatban nem fogadható el az az érvelés, hogy ugyan a munkavállalók száma kétharmadával csökkent, de a dolgozói létszám nem esett ötven fő alá, így az üzemi tanács létét az alkalmazottak fogyatkozása nem érinti.

munka törvénykönyve munkaidő kezdete a 10

Ebben az esetben ugyanis az Mt. 83/A §-a alapján a munkáltató átirányítást rendelhet el, amely segítségével munkaadói utasítással - munkaszerződés-módosítás nélkül - kötelezhető átmenetileg munkakörbe nem tartozó feladatok ellátására a munkavállaló. Az említett negyvennégy munkanapos időtartamtól egyébként a kollektív szerződés rendelkezése eltérhet. A pihenőnapok összevont kiadása Munkaidőkeret alkalmazása esetén van lehetőség a pihenőnapok összevont kiadására. Idényjellegű munkakörökben a törvény felhatalmazása alapján a kollektív szerződés rendelkezhet erről. Nincs azonban felhatalmazás arra, hogy a pihenőnapok kiadására az esedékességet követő hat hónap elteltével kerüljön csak sor. A szabály arra biztosít lehetőséget, hogy egy adott hat hónapos keretben kiadandó pihenőnapokat a munkáltató ne az általános szabályok szerint adja ki, tehát hetenként ne biztosítson két pihenőnapot, hanem oly módon járjon el, hogy a munkaidőkeret egyik részében kevesebb, míg másik felében több pihenőnapot ad a dolgozónak.

munka törvénykönyve munkaidő kezdete a 6

A változtatás révén lehetővé válik, hogy a munkavállalók számára csak a beosztás szerinti munkanapra kelljen szabadságot kiadni. z irányadó a betegszabadság tekintetében is. A szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját kivéve legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 16 A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadságot főszabályként megváltani nem lehet. A munkaviszony megszűnésekor azonban, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Munka törvénykönyvéről szóló törvény

Munka törvénykönyve munkaidő kezdete 8
Dékány gyula professzor
Mikor kezdődik a munkaidő? - HR Portál
5 ös lottó különsorsolás
Munka törvénykönyve munkaidő kezdete és vége
Munka törvénykönyve munkaidő kezdete a b
Bárdi Autó - Autóalkatrész, felszerelési cikk, olaj és adalék webshop
Eglo 90873 Satus Asztali lámpa 1x40W FIRMO, fényes fekete, E
Karácsonyi komolyzenei koncertek budapest
7+1 tipp a baba fürdetéséhez
Munka törvénykönyve munkaidő kezdete a pdf
Mitsubishi outlander phev akkumulátor ár

– szemben a korábbi Mt-vel – sajátos szabályt nem tartalmaz, így erre csak a felek megállapodása alapján jár díjazás. Az Mt. 87. §-a a munkanap és a hét fogalmát a korábbi Mt. rendelkezéseivel egyezően határozza meg azzal, hogy egyértelművé teszi: a munkaszüneti nap tekintetében is jogszerű a naptári naptól eltérő munkanap meghatározása, azzal a korlátozással, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartam ez esetben is munkaszüneti napnak minősül. Elsősorban a munkaidő beosztása tekintetében érvényesülnek az általánostól eltérő szabályok a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében. E körben az Mt. a korábbi szabályozáshoz képest a több műszakos tevékenység meghatározását érintően tartalmaz új rendelkezést. A változás lényege: a munkáltató tevékenysége nem attól függően minősül több műszakosnak, hogy a munkavállalók egymást váltva végzik munkájukat, hanem kizárólag attól a feltételtől függ e munkarend alkalmazhatósága, hogy a munkáltató tevékenységének tartama hetente érje el a nyolcvan órát.

Az idénymunka az Mt. szerint olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 117. § (1) bekezdés j) pont]. Arra is szükséges figyelmeztetnünk, hogy az idézett jogszabályhely (2) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy kollektív szerződéssel a munkáltató és a szakszervezetek az idénymunka ismertetett fogalmától eltérjenek. Ha kollektív szerződésben e felhatalmazással nem élnek, a törvény szerint az éves munkaidőkeret megállapításának akkor is helye lehet, amennyiben idényjellegű feladatok mellett a munkavállalónak más munkakörhöz tartozó tevékenységet, így például a karbantartói munkát kell végeznie. Miután e feladatok más munkakörhöz tartoznak, mint az idény alatt ellátott tevékenység, a munkavállalóval szükséges közös megegyezéssel a munkaszerződést megfelelő tartalommal módosítani. Nem szükséges a szerződésmódosítás, ha az idényjellegű tevékenységen túl ellátandó más munkavégzés időtartama naptári évenként általában a negyvennégy munkanapot nem haladja meg.

munka törvénykönyve munkaidő kezdete a 4

A keretidőszak egészében kiadott pihenőnapok száma meg kell hogy egyezzen az általános szabályok szerint járó pihenőnapok mértékével. Szükséges mindezzel kapcsolatban megjegyeznünk még, hogy kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában a hathavi keretben összevontan kiadandó pihenőnapok esetén is hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. A pihenőnapon végzett rendkívüli munka ellenértéke Az Mt. 147. §-ának (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén százszázalékos mértékű bérpótlékot kell fizetni a munkavállalónak. A pótlék mértéke abban az esetben ötven százalék, ha a munkavállaló a túlórázásért másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. Pénz helyett szabadnap A munkaadói joggyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy lehetséges-e a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért ellenértékként két szabadnapot biztosítani. E két napra eső díjazás összességében megfelel a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésre vonatkozó általános díjazási szabály szerint fizetett összegnek, az egynapi alapbér és a százszázalékos bérpótlék egyenlő a két kieső szabadnapként kiadott munkaidő tartamára járó munkabérrel.

Ez az átmeneti helyzet hosszabb-rövidebb ideig állhat fenn, mielőtt a dolgozó újra felveszi a munkát. A szünetelés esetei A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan felsorolást, amely a szünetelés minden esetére kiterjedne, csak utalást tesz ezekre. Ebbe a körbe tartoznak például a heti pihenőnapok és az évi rendes szabadság. A keresőképtelen beteg állapotban lévő dolgozó munkaviszonya is szünetel, attól függetlenül, hogy betegszabadságon, táppénzen van, illetve ilyen juttatásokra nem jogosult (azokat kimerítette), de betegsége miatt nem tud munkát végezni. A munkaviszony szünetelésének tekintendő ezenkívül a szülési szabadság, valamint a pénzbeni gyermekgondozási juttatások igénybevételének ideje (ennek időtartamára a munkáltató fizetés nélküli szabadság kiadására köteles). E körbe tartozik továbbá a munkavállaló hozzátartozója ápolására, gondozására szolgáló, valamint az önerős lakásépítését elősegítő fizetés nélküli szabadság, illetve minden olyan fizetés nélküli szabadság, amelyben a munkáltató közös megállapodásuk alapján részesíti a dolgozót.