Figyelembe véve azt a tényt, hogy az Alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jog a már megszerzett tulajdonra vonatkozik, álláspontja szerint az általa jogosan igényelt végkielégítés a szolgálati jogviszonyával összefüggésben szerzett vagyoni javak közé tartozik, melyre tekintettel annak mind jogalapja, mind összegszerűsége tekintetében jogos igénye áll fenn. Az indítványozó esetében a személyét ért sérelem kifejezett megnyilvánulásának tekintendő nyugdíjas minőségének megállapítása, ennek minden jogkövetkezményével együtt. Az indítványozó csupán önrendelkezési jogával és általános cselekvési szabadságával élt akkor, amikor a nyomozó ügyészségek átszervezése miatt felajánlott beosztott ügyészi munkakört nem fogadta el. Az indítványozó azonban ekkor nem volt tudatában annak, hogy döntésének jogkövetkezménye hátrányos lesz számára, hiszen a törvény alapján őt megillető végkielégítést nem fizették meg számára. Ennek tükrében de facto mérlegelési lehetőségétől fosztották meg, hiszen nem tájékoztatták előzetesen az Üsztv.
E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14. ) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22. ) AB határozat, Indokolás [18]}. Jelen indítvány ugyanakkor nem vet fel sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. [12] Az Alkotmánybíróság ugyanis nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a perorvoslati bíróság jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben, jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21. ) AB végzés, Indokolás [4]; 3392/2012. (XII. 30. ) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28. ) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. ) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11. ) AB végzés, Indokolás [28]}. "A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki.
A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. alapjávább a teljes cikkhez Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve vább a teljes cikkhez Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy elektronikai cégnél. A kölcsönbe adóm felmondta a munkaviszonyomat, arra tekintettel, hogy megszüntette a szerződését ezzel a céggel, évább a teljes cikkhez Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért vább a teljes cikkhez Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tóvább a teljes cikkhez Sajnos a járvány elérte a vállalkozásunkat: a tevékenységünkből eredően a forgalmunk jelentősen lecsökkent, és a bevételeink elapadni látszanak. Néhány munkavállalóval továvább a teljes cikkhez Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye vább a teljes cikkhez Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát.
A felperes 1993. augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyt az alperes jogelődjével. A 2008. szeptember 1-jei jogutódlást követően a munkáltató az alperes lett, amely mint az Sz. Egyházmegye által fenntartott intézmény világnézetileg elkötelezett, katolikus szellemiségű iskola, nevelési elveinek alapja a keresztény vallási és erkölcsi értékek tisztelete. A munkaszerződés szerint a munkavállaló kötelezte magát, hogy munkáját a hatályos egyházi és világi jogszabályok tiszteletben tartásával, a Katolikus Egyház tanításainak figyelembevételével végzi, tudomásul veszi, hogy a munkahelyén kívül sem tanúsíthat egyházi alkalmazotthoz méltatlan, az egyházat sértő magatartást, illetve az egyház tanításaival ellentétes magatartás rendes vagy rendkívüli felmondás alapját képező ok lehet. A felperes az alperesnél tanítóként dolgozott, házas családi állapotú, azonban életközösségét megszakítva Ö. P-vel él élettársi kapcsolatban aki szintén házas, és a házastársa tanítóként az alperesi tantestület tagja.
Négy politikus számíthat nyolc számjegyű távozási pénzre – igencsak záros határidőn belül. Süli János és Mager Andrea tárca nélküli minisztereknek már nem jut szerep az új Orbán-kormányban, a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alapján hat havi illetményüknek megfelelő összeggel búcsúzhatnak – írja a Kettejük esetében ez azt jelenti, hogy mivel mindkettőjüknek öt-öt millió forint volt a havi fizetése, így 30-30 millió forintot kapnak egy összegben az új kormány megalakulásától számítva 15 napon belül, márpedig ekkora összeget még sosem fizettek ki távozási pénzként egyetlen kormánytagnak sem. Mire járt a havi ötmillió? A két tárca nélküli miniszter fizetését 2018 augusztusában igazították az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez: 1, 1 millióról 5 millió forintra emelkedett a gázsi. A többi miniszter jóval szerényebb emelésben részesült, fizetésük most sem éri el a havi 2 milliót. Süli 2017 óta volt a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztere, a lap számításai szerint feladatáért közel 250 millió forintnyi fizetést vehetett fel, plusz a végkielégítés.
Édes a búcsú: harmincmilliós végkielégítés jár a kormányból távozó két tárca nélküli miniszternek A kormánytagok jogállásáról szóló törvény alapján számolta ki a, hogy rekordösszegű pénz jár Süli Jánosnak és Mager Andreának. Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter volt 2017 óta, amiért a számításai szerint közel 250 millió forintnyi fizetést vehetett fel a végkielégítés nélkül. Annak ellenére, hogy Paks2 munkálatai jelentős csúszásban vannak, tehát a munkáját egészen biztosan nem látta el megfelelően. Nem meglepő tehát, hogy az új kormányban a beruházással kapcsolatos feladatokat nem külön miniszterre, hanem a kiváló orosz kapcsolatokkal (is) rendelkező Szijjártó Péter külügyminiszterre bízza Orbán Andrea az állami vagyonért felelt tárca nélküli miniszterként négy éven keresztül, posztját szintén jogutód nélkül szüntetik meg. A lap arra emlékeztet, a két tárca nélküli miniszter fizetését 2018 augusztusában emelték meg az akkori 1, 1 millió forintról 5 millió forintra, hogy igazodjon az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez.
Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható" {3325/2012. 12. ) AB végzés, Indokolás [14]}. [13] Az indítványozó kifogásai valójában az Üsztv. § (3) bekezdése második mondatának értelmezésére vonatkoznak, vagyis olyan törvényértelmezési kifogásokat terjesztett elő indítványában, melyek érdemi vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége. A hivatkozott rendelkezés szerint nem jár végkielégítés, ha az ügyész legkésőbb az ügyészségi szolgálati viszony megszűnését követő napon nyugdíjasnak minősül, felmentését a 36. § (1) bekezdés d), f) pontjára hivatkozással maga kéri, valamint ha – rendkívüli lemondása kivételével – a határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg. Annak meghatározása azonban, hogy e rendelkezés értelmezésével ki minősül nyugdíjasnak, az eljáró bíróságok feladata.
A Paks2 munkálatai jelentős csúszásban vannak, az új kormányban pedig már nem is lesz külön tárca nélküli minisztere a paksi bővítésnek. A portál szerint a beruházással kapcsolatos feladatokat várhatóan Szijjártó Péter külügyminiszterre bízzák majd. Mager Andrea négy éven töltötte be posztját, és szintén jogutód nélkül szüntetik meg a tárcáját. Emelték a gázsit A két miniszternek 2018 augusztusában az akkori 1, 1 millió forintról 5 millió forintra emelték meg a fizetését azzal az indokkal, hogy javadalmazásuk igazodjon az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez. A többi miniszter jóval szerényebb emelésben részesült: az ő illetményük még most is 2 millió forint alatt van. Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Benkő Tibor honvédelmi miniszternek 11, 9 millió forint végkielégítés jár. Az ő fizetésük 1 millió 979 ezres volt. A portál úgy értesült, Kásler tárcáját szétdarabolják. A sajtóhírek szerint az egészségügy a belügyi tárcához kerül, vagyis Pintér Sándor keze alá, a kultúra pedig az innovációs területtel együtt Kulturális és Innovációs Minisztérium néven születhet újjá.
Sok kérdést kapok anyukáktól a témában. Mikor jár a végkielégítés? Kinek jár a végkielégítés? Mennyi végkielégítés jár? alábbi blogbejegyzésben összeszedem azon törvényi hivatkozásokat, paragrafusokat, amik egy normál munkavállalónak járnak, ha munkáltatói felmondással szűnik meg a munkaviszonyuk. Végkielégítésre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg munkáltatói felmondással, vagy a munkáltató jogutód nélkül szűnik, ha a munkaviszonyodat közös megegyezéssel szeretné megszüntetni a munkáltató érdemes megnézned, hogy szerepel e benne egyszeri juttatás, s ha igen, mekkora mértékű. És akkor most lássuk, hogy mennyi végkielégítés já számít bele abba az időtartamba, ami alapján a végkielégítés számolódik. A végkielégítés mértékének kiszámításánál bele kell számolni minden, az adott munkáltatónál töltött időt kivéve azt az egybefüggően 30 napot meghaladó időszakot, amire a munkavállalót munkabér nem illette, hogy ez a 30 napot meghaladó időszak alól kivétel a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából figyelembe vett fizetés nélküli szabadság időgyarul, a gyermekeiddel otthon töltött idő is beleszámít a végkielégítés mértékének számításánál az é minden munkavállaló tájékozottabb!
rendelkezéseinek sajátos értelmezéséről. [7] Az Alaptörvény XXIII. cikkének (8) bekezdése által védett közhivatal viselése speciális kötelezettségek viselésével jár, ezen tisztségek betöltése bizonyos többletjogokat, garanciákat is biztosít a közhivatal viselői számára, mely az emberi méltóság elsődleges rétegén túlmutatva a közhivatal viselőnek az állam irányában tanúsított, a többi állampolgárhoz viszonyítva többletteher vállalásával képez erősebb jogvédelmet. A közhivatal viseléséhez való jog mellett az ügyészek szolgálati jogviszonyának alkotmányi védelme is következik az Alaptörvény 29. cikk (1), valamint az Üsztv. 3. § (1) bekezdéséből is. E függetlenség ugyanakkor nem csupán a szervezetrendszerre, hanem a benne szolgálati jogviszonnyal rendelkező ügyészekre is kiterjed nem pusztán szolgálati helyük, hanem az egzisztenciájukat megalapozó javadalmazás tekintetében is. E javadalmazás szerves része a törvényben garantált tulajdoni váromány, mely az elvégzett munka ellenértékeként illeti meg az ügyészt.