Az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. Az evás adóalanyiság választásának további feltételei: Ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 30 millió forintot nem haladja meg és az evás adóévben nem folytat: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet vagy a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet. Belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, kivéve, ha a tevékenységét szünetelteti. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is és azt is, ha az adózó tulajdonában saját üzletrésze van). Továbbá más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye van).
Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20–20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél. Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a tao. -törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaság és betéti társaság) megszűnése esetén az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli, ha a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé. Ezek a bevételek – az említett társaságok megszűnése esetén – eva kötelesek. VII. Az adóalanyiság megszűnése és az áfa kötelezettség Az eva adóalanyiság megszűnését követően továbbra is gazdasági tevékenységet folytató adózó új áfa adóalanynak minősül (vagyis olyan áfa adóalanynak, aki/amely a forgalmi adó rendszerében nem jogutódja sem az eva adóalanynak, sem az eva adóalanyiságot megelőzően létezett általános forgalmi adóalanynak).
Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20áig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel, mely után az adó mértéke 25 százalék. Az adóévre megállapított eva összegét – az adóévben már befizetett adóelőlegek (ideértve a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget is) beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Amennyiben az adóévben már befizetett előleg összege meghaladja az adóévre megállapított evát, akkor az adózó a különbözetet, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt naptól jogosult visszaigényelni a 17-es számú nyomtatványon. A különbözetet az adóhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.
Az eva választása előtt igénybe vett kedvezmények elvesztésének jogkövetkezményei: Az eva-törvény hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a tao. -törvény hatálya alá, azonban az evás időszakot megelőzően a tao. -törvény előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva bevallásban kell bevallani. Ezek a következők: Amennyiben az adózó a tao. -törvény hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményt érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (természetbeni juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja stb. ) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie.