Arany János 1817. március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nevű községében a család tizedik gyermekeként. Arany János páratlanul gazdag szókincsével a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként, a Toldi-trilógia, a Családi kör szerzőjeként, a forradalmár költőnk, Petőfi Sándor legjobb barátjaként él a köztudatban. A legnagyobb magyar balladaköltőnk, akit a ballada Shakespeare-jeként is emlegetünk, gazdag életművet hagyott ránk. A közismert tényeken túl néhány érdekességet szeretnénk megmutatni az életéből. Igazi csodagyerek volt Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán a család tizedik gyermekeként. Nemzetünk nagy költőjévé vált Jánosnak egyetlen életben maradt testvére volt Sára. Sára János születésekor már asszony, a többi nyolc testvére pedig sajnos már halott, mikor ő a család tizedik gyermekeként világra jön. Megrázó családi tragédiák helyszíne a szalontai ház, ahol Arany György és Megyeri Sára kincsként vigyázott a kis Jánosra. A szülők kései gyermeküket mindentől féltették, óvták, s mivel János gyermekkorában sokat betegeskedett, volt is miért aggódnia az Arany házaspárnak.
Család A család nemesi jogokat kapott I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől, de ezt Arany János születésekor már nem ismerték el, s ezt később is hiába próbálta perrel visszaszerezni. Sz: Arany György (1757–1844), Megyeri Sára (1772–1836). Nemzedékkel idősebb nővérén, Arany Sárán (1792–1853) kívül csak a majdani költő érte meg a felnőttkort: hét fiú- és egy leánygyermekük halt meg. Felesége: Ercsey Julianna, egy helyi ügyvéd, házasságon kívül született leánya (1840. nov. 19-én kötöttek házasságot). Fia: Arany László (1844–1898) költő, műfordító, folklorista. Leánya: Arany Juliska (1841–1865). Iskola A debreceni református kollégiumban tanult (1833–1834 és 1835–1836), autodidaktaként képezte magát, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett (1840-es évek); közben egy rövid időre színésznek szegődött (1835–1836). Az MTA tagja (l. : 1858. dec. 15. ; r. ; t. : 1879. máj. 22. ). Az MTA "titoknoka" (= főtitkára, 1865. jan. 26. –1879. ), t. főtitkára (1879. –1882. okt. ). Életút A nagyszalontai gimnázium segédtanítója (1836–1839), Nagyszalonta község segédjegyzője (1839–1840), aljegyzője (1840–1848), egyúttal a nagyszalontai gimnázium ún.
"De én kalandos életpályáról ábrándoztam, unni kezdtem az iskolai egyhangúságot, hosszallani a pályát, majd festő, majd szobrász vágytam lenni, anélkül, hogy tudnám mint kezdjek hozzá; végre 1836 februárban önként, minden anyagi vagy erkölcsi kényszerítés nélkül odahagytam a kollégiumot, soha vissza nem térendő. " Arany János 195 éve született. Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié vagy Jókaié. Ifjúkori vándorszínész kalandja kudarccal végződött, s mivel hazatérve idős szüleit súlyos betegen találta, életét mintegy vezeklésként rendezte be, példás hivatalnokká vált. Attitűdjére haláláig jellemző a feladatteljesítő beállítottság; igaz, ennek ellentételeként kifejlődött benne a gúzsba kötve táncoló ember belső szabadsága, a dolgok és a "világ" ironikus, illetve humoros eltávolításának képessége. 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a XIX. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. Elszegényedett hajdú-családból származott.
E traumák annyira megviselték őt, hogy egy ideig semmilyen módon nem tudta kifejezni érzelmeit, nemcsak a színész, de még a költő is elhallgatott a lelkében. Feleségének köszönhette, hogy minden kórból kigyógyult A családi tragédiák után Arany tanítóként, írnokként, majd aljegyzőként kereste a kenyerét szülővárosában, Nagyszalontán. Ebben az időszakban, huszonévesen talált rá élete nagy szerelmére, Ercsey Juliannára, akit 1840-ben, 33 évesen feleségül is vett. Az irodalomról és a művészetekről ekkor már elvonta a figyelmét az is, hogy megkeresse a mindennapi betevőt, főleg hogy nem sokkal később már nemcsak magáról és feleségéről, hanem lányáról, majd fiáról is gondoskodnia kellett. Arany János nyugodt és biztos családi életre vágyott, olyanra, mint amilyet szüleitől megkapott gyermekkorában. Ebbéli igyekezetében úgy tűnt, hogy jól döntött, amikor megnősült, hiszen felesége pontosan ilyen hátteret adott családjuk számára, amellett, hogy Aranyt mindig is támogatta művészeti törekvéseiben.