A vállalkozó vagyoni jogokat szerez[4] egy szoftveren, és az adott szoftver vonatkozásában felhasználási jogokat értékesít. Ebben az esetben a szoftver – pontosabban a szoftver feletti rendelkezési jogot biztosító jogosultság megszerzése – befektetett eszköznek minősül, és mint szellemi termék kerül könyvelésre. A harmadik személynek nyújtott felhasználási engedély pedig annak könyveiben vagyoni értékű jogként jelenik meg. 2. A vállalkozó értékesíteni kívánja korábban a vállalkozási tevékenység folytatásához vásárolt szoftverét. Ebben az esetben a befektetett eszköz forgó eszközzé történő átminősítését követően kerülhet sor az értékesítésre. A szoftverhez kapcsolódó felhasználási jogosultság feltüntetésére a könyvekben, mint vagyoni értékű jog kerül sor. 3. A vállalkozó más vagyoni jogi jogosult által forgalmazott szoftverek viszonteladásával foglalkozik. Itt a raktárkészlet részét képező forgóeszköz állományról van szó. A felhasználási jog a vállalkozót sosem illette meg, szerződéses jogviszony közte és a vagyoni jogok jogosultja (például szoftvergyártó) között nem jött létre.
Nagyon kevés olyan eset van, amikor adómentes az átruházás, ebből sorolunk fel néhányat: a házassági vagyonközösség megszüntetésekor az ingatlan vagy vagyoni értékű jog házastárs, bejegyzett élettárs általi megváltásából származó jövedelem, a magánszemélyek közötti tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján, tartás vagy járadékfolyósítás ellenében átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, a helyi önkormányzat, vagy az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés. Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Ahhoz, hogy megállapíthassuk a keletkezett jövedelmet, első lépésként határozzuk meg az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.
A jogosultság tartalma A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog, amelynek alapján a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindenki másnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozzák vagy veszélyeztetik a haszonélvezeti jog gyakorlását. A személyhez kötöttségből következik, a haszonélvező azt sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át, azaz e jog forgalomképtelen. A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, azaz a tulajdonos annak gyakorlása fejében ellenértéket nem kérhet a haszonélvezőtől. Az más kérdés, hogy magának a haszonélvezeti jognak a létesítése - mint azt korábban már említettük - ellenérték fejében is lehetséges. A haszonélvezet tárgyai A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, de az szerzői jogon - mint vagyoni jogon - is fennállhat. Ingóságok Ingó dolgok akkor lehetnek haszonélvezet tárgyai, ha tartós használatra alkalmasak. Az elhasználhatatlannak minősíthető dolgok a haszonélvezet megszűnésekor visszakerülnek a tulajdonos birtokába, a tulajdonos legfeljebb a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkezett értékcsökkenést köteles viselni.
A vagyoni értékű jogok értéke A vagyoni értékű jog megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték a megszerzett vagyon forgalmi értékéhez igazodik.
chevron_right Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 12. 12., 06:15 Frissítve: 2021. 01. 26., 14:39 Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: egy szoftvergyártó cég fejlesztése, például egy könyvelőprogram, saját előállítású szellemi termék, mivel ez a cég tulajdona. Amennyiben ezt eladja más könyvelő cégeknek, valójában nem a szellemi terméket, hanem annak használati jogát adja el. Jól gondolom? Ebben az esetben a vevőnél a szoftver használata vagyoni értékű jogként kell, hogy szerepeljen.