Egy minap közzétett képről már megtudtuk, hogy Darylnek meglesznek a maga nehéz pillanatai a sorozat következő epizódjában, de elnézve a ma közzétett poszter, ezzel nem lesz egyedül. A spoiler-túlérzékenyeknek itt van egy, a forgatási szünetben lőtt képecske (ők egyébként most pár napig hagyják az internetet). Akik viszont nem félnek a promóciós anyagoktól, azoknak tessék kattintani... Íme a láncra vert csapat...
Mert ez a régi, az apokalipszis előtti világot megidéző közeg már nem való nekik (ezt Sasha kifakadása néhány lakó triviális háziasszonyproblémáit hallva remekül demonstrálja): ami egykor igazi volt, most hamisnak és önáltatónak tűnik, egy rossz és veszélyes viccnek. Ezért aztán megpróbálják az egészet a saját képükre formálni, így pedig hirtelen antagonistákká válnak valaki más történetében.
A Fear the Walking Dead 5. évadjának fináléja egy cliffhangeren ért véget. Egy főszereplő halálát egy új történettel együtt ugratták a 6. évadban. Figyelem: Ez a cikk SPOILER-eket tartalmaz a Félj a sétáló halottaktól 5. évad döntő. A Félj a sétáló halottaktól Az 5. évad fináléja, a "Vége a sornak" egy sziklacsúcson végződött, egy potenciálisan főszereplőt megöltek, és szétválasztotta a csoportot, amelynek célja, hogy alapvetően megváltoztassa a sorozat történetét a következő évadra. Habár Félj a sétáló halottaktól Az első három évad követte a Clark családot és barátaikat, mint Victor Strand és Daniel Salazar, a 4. és az 5. évad más megközelítést követett. nincs ország öregeknek a netflixen Köszönet nem egy, hanem két karakternek A sétáló halottak átjutni a spinoff sorozatba, a showrunnerek és a producerek változásával együtt, Félj a sétáló halottaktól története eltolódott a horror oldaláról, és inkább a nyugati stílusú sorozat felé fordult, zombikkal terjedve. És a lényege Félj a sétáló halottaktól új története másoknak segít, akik nem tudnak magukon segíteni; ez mindenki számára elérhető módja annak, hogy megváltást kérjen tetteiért.
Persze soha nem azért kedveltük Ricket és társait, mert akkora észlények lennének, sőt, valljuk be, igazi suttyók ők mindahányan (a szupersuttyó köztük, a már-már szerethető redneck Daryl), de azért ez még tőlük is sok. Nem szeretnék nagyon rosszmájú lenni, de aki egy Eugene-forma figurától várja a világ megmentését, az meg is érdemli, hogy nyakon csípje egy járkáló. Különösebb meglepetést ezután nem okoz, amikor az ötödik részben kiderül, hogy hazugság az egész (de kegyes hazugság, persze! ), így a sok hiszti, amit a csalódott suttyók kivernek a hír hallatán, pszichésen annyira üres, hogy rossz néórakozásnak megmaradnak a betéttörténetek, elég vad, ahogy a Terminusból még utoljára felbukkanó rossz szellemek megetetik Bobbal a saját lábát, izgalmas, ahogy Carol egyre jobban bánik a gonoszságával, és aztán Tyreese halála is egy egész szép epizód. A kórházas szál ugyanakkor tök meddő, s megint csak végtelenül túlnyújtott – egyetlen eredménye egy újabb semmilyen karakter (Beth) kiiktatása.
Az öreg elvileg pozitív karakter lett volna, de a The Walking Dead nem sok mozgásteret hagy a pozitív szereplőknek (nincs is nagy szükség rájuk különben), akik ettől borzasztóan egysíkúvá válnak rendre, s jobb híján a gonosz világ gonoszságát reprezentálandó hamar kiszenvednek (Hershel, mondjuk, pont elég sokáig húzta sajnos). A börtön díszleteinek hátrahagyása nem csak Hershel vagy a Kormányzó kiüresedett figuráitól segítette eltávolodni a történetet, de a feledés jótékony fátylával fedte be a néhai Mrs. Grimes és Shane Walsh, Rick egykori kebelbarátja majd esküdt ellensége és felszarvazója kínos hattyúdalát is. Épp ezért volt meglepő, hogy a negyedik évad végére és az ötödik elejére milyen sebesen megérkezett a következő stáció is: Terminus. A vándorlás-motívum kedvelői joggal szisszenhettek fel, hogy "ennyi volt? ", de szerencsére a terminusi kitérő nem tartott sokáig, ám annál rettentőbbre sikerült. Végre igazi szörnyetegekkel is találkozhattunk (mármint a zombikon kívül), szadistákkal, csonkolókkal, kannibálokkal, egyszóval vérengző fenevadakká vált embertársainkkal, akiknek a jelenléte – hiszen horror-sorozatról van szó – üdítően hatott.
A sorozat – egyébként magyar származású – gazdája, Frank Darabont időről-időre eljátszik azzal a gondolattal, hogy a The Walking Dead nem egy szimpla hentelős horrorszéria, hanem bizony lélektani dráma, ám ezt a súlyt nem képesek a karakterek messzire cipelni vállaikon. A képregény-adaptációknál nem ritka eset ez, egészen mást bír el ugyanis a filmszalag, mint a papírmozi. Robert Kirkman és Tony Moore képregényen remekül teljesítő karakterei nem feltétlenül hozzák ugyanazt a minőséget a filmvásznon. Persze Darabonték tudják ezt, ezért sok helyen el is térnek az eredeti hangulattól, néhol ugyanakkor ez az eltérés sem menti meg a figurákat a hiteltelenségtől. Amíg papírra rajzolva látjuk őket, egydimenziósságuk nem annyira zavaró, amint megelevenednek, szörnyen kínos tud lenni az eredmény. Itt az ötödik évadban ugye abban kéne bíznunk valamennyire, hogy a Josh McDermitt játszotta Eugene tényleg tud valamit, amivel meg lehet állítani a kórságot, s ha eljuttatja a csapat Wahingtonba, tényleg meg fogja menteni a világot.
Partnerünk: Ügynökségi értékesítési képviselet: Copyright © 2019-2022 All rights reserved / Minden jog fenntartva. Media1 Digitális Média Kft. v 1. 94. 2022. 09. 21. 0207 Az oldal reCAPTCHA-t használ. Adatvédelmi elvek és használati feltételek szerint.