Első részére a verselés homogenitása jellemző: szabályos jambikus sorokból áll. A második egységben feltűnően sok a soreltérések száma: a sorok fele csonka, pirrichiusok, trocheusok törik meg a jambikus lejtést. Megnövekszik a sorátlépések száma. Gyakran szorosan összetartozó mondatrészeket (alanyállítmány) választ szét az áthajlás. A verselés nyugalom és felzaklatott nyugtalanság ellentétét érzékelteti. Ezzel szemben a rímforma az egyneműség, a folyamatosság hatását kelti. 3. Mint különös hírmondó Első címváltozata Őszi misszió. A végleges cím nem válik el a vers törzsétől. Felütése lendületes, feszültségkeltő. Egy nagyívű hasonlatot indít el. Motívumok: hegy-metafora, hegyiség-ősz, mint világérzés és személyes halálközeliség − túl a személyességen nagy természet − és emberiséglátomás, felhívás. A hír szakrális értelemmel bíró üzenet. A beszélő költői alakmás, személyiséghordozó 2 más-személy. Megszólalása magatartás- és szerepösszegző. A hangnem prófétikus. Szerkezet: A vers egyetlen késleltetett szerkezetű mondat.
31-60 sor: alanyi megnyilatkozás túlsúly: az általános alanyt egyes szám 1. személy váltja fel. Az "Én" személyes névmás többszöri ismétlése a személyes, egyéni halál döbbenetét jelzi. 49-56 sor: A halállal szembenéző egyén elmagányosodását, elhagyatottságát írja le: archaizáló hangvétel (jeremiádok panaszos hangja), inverziókkal (szokatlan szórenddel) szaggatott mondatpárhuzamok, igénytelen ragrímek jellemzik. A zárlat: elégikus, fájdalmas beletörődés, visszatérő nyitókép (karó, tőke) → sűrítetten fejezi ki a tiltakozás hiábavalóságát. A népdalszerű szimbolika oldja az iszonyatot. 3 Versforma: ütemhangsúlyos verselés, hosszú, nyugodt, hármas ütemű 10-es sorok. 5. Esti kérdés (1909) A cím a beszédhelyzetet és az egyetlen mondatból álló vers modalitását jelöli. Az este (elfedő, eltakaró) egyben a vers jelentésgazdag alapmetaforája is (napszak, elmúlás, sötétség, késő stb. ) A vers egyetlen filozófiai (ontológiai=lételméleti) kérdés, de variánsainak szövegszerű kimondását a vers beszédfolyama késlelteti.
Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás. " (Szemere Gyula) 122 Az irodalom témakörök értelmezése – példákkal Irodalomtörténet Egy életmű bemutatása (pl. Petőfi Sándor költészete; Arany János epikája és lírája; A prózaíró és a költő Kosztolányi) Egy alkotás az életműben (pl. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Mikszáth Kálmán novellaciklusai; Ottlik Géza: Iskola a határon) Egy korszak a világirodalomból (pl. Az antikvitás; A német romantika) Egy írói pályaszakasz (pl. Arany János: Őszikék; A fiatal Babits) A határainkon kívüli magyar irodalom (pl. Szilágyi Domokos költészete; Gion Nándor: Virágos katona; Grendel Lajos egy műve) Egy stíluskorszak, egy stílusirányzat (pl. A barokk; A magyar romantika; A szürrealizmus) Témák, motívumok Gondolati (pl. Erkölcsi döntéshelyzetek; Hűség és hűtlenség; Az emberlét helyzetei; A bűn és a bűnhődés; A történelem értelme; Természet és civilizáció) Tematikus (pl.
Példaként elemezze az idézet szavait a szóalkotás szempontjából! 10. A szószerkezetek (szintagmák) Értelmezze az alábbi idézetet! Foglalja össze, milyen szószerkezetekbõl áll az idézett mondat! "A mondat tulajdonképpen kérdõívkitöltés: alany, állítmány, tárgy, közvetlen vagy lazábban kapcsolt határozók. " (Németh László) 120 11. A mondatok Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg, miben hasonlítanak a mellérendelő összetett mondatok a paprikafüzérhez! Foglalja össze, mit tud a mellérendelő összetett mondatokról! "S ti mellérendelt, kurta mondatok / mint paprika, ha füzérben vereslőn / lóg az ereszről. " (Faludy György) 12. A mondat a beszédfolyamatban Fejtse ki, hogy a hallgató (befogadó) a mondatot alkotó szavak jelentésének megértésén kívül milyen nyelvi és nem nyelvi tényekre építhet a beszélõ megnyilatkozásának minél teljesebb felfogásában! 13. Jelek és jelentések Értelmezze az alábbi idézetet! Fogalmazza meg a szöveg alapján a jel fogalmát! Mutassa be példákkal, milyen kapcsolat lehet a jel és a jelölt között!
– A mű megcsonkítása miatt sérülne a cselekmény menete. – Egy-egy leírás a szerző stílusának velejárója, ezeket kivágva nemcsak a művet "kurtítanánk", de az életmű jellegzetes motívumait is eltüntetnénk. Érvek a hosszadalmas leírások, az "apró szereplők" megjelentetése ellen, a tartalmi kivonatok megjelentetése mellett: – Segítenek az érettségire való felkészülésben, ha már csak rövid idő áll rendelkezésünkre. – Egy kötetben több művet vehetünk meg, olcsóbb. – A kivonat kedvet csinálhat a teljes mű elolvasásához. 110 – Az állandó időhiánnyal küszködő felnőttek is remekül használhatják, ha fel akarják frissíteni élményeiket. 3. Befejezés – a leírtak összefoglalása – Az érvek és ellenérvek szintézise. – "Már léteznek ilyen kivonatok, de... " – Milyen következményei lehetnek hosszú távon a kivonatolt műveknek? – Személyes vélemény megfogalmazása Bármilyen megfelelően felhasznált szépirodalmi példa elfogadható!
A meditáció ideje az alkonyat (Minerva baglya). A közeledő est köréhez kapcsolódó motívumok: bársonytakaró, dajka, lepel; a természethez: fűszál, virág, lepke, illetve domb, lomb, víz, ég, nap, hold, felhő; a bolyongáshoz, utazáshoz: országút, kocsi, hajó, vonat; az emlékezéshez: fény, lámpa, kép stb. A motívumok egyre bonyolultabb rendszere a magában álló fűszáltól indul és a zárlatban visszajut hozzá. A világot panoráma-szerűen bemutató szecessziós képek egyszerre hordoznak kulturális utalásokat és a személyes lét pillanatemlékeit. Nyelvi szerkezet: A vers ötvenhárom rövid sorból, de egyetlen mondatból áll. Három határozószó tagolja (midőn, olyankor, ott). 1-12. sor: midőn időhatározóval induló első szerkezeti egység az este leírása, egyre táguló horizonttal. 13-(38)-34. sor: a távolító képek az ember életvilágának részleteit villantják fel gyors egymásutánban. A 28. sor "hol lángot apróz matt opáltükör" hirtelen nézőpontot vált, közelképet mutat (Velencét idézi), innen pedig befelé fordul: időben tágul, mélyül tovább.
(Jókai Mór) Értelmezze a fenti idézetet! Fogalmazza meg, miért nevezhetjük az arcot titkosírásnak vagy nyitott könyvnek! Foglalja össze, mi a nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban. Irodalom Témakör: Műfajok, poétika Tétel: Változatok a regényre Figyelemfelkeltő, a művek olvasására felhívó szándékkal mutasson be két, eltérő típusúnak és szerkezetűnek tartható 20. századi regényt. Példáit a magyar és a világirodalomból egyaránt veheti. *** 108 Értékelés A feladatok részletes, témafüggő értékelését és témafüggetlen kritériumait az értékelési útmutató tartalmazza. E munkaanyagban példákkal illusztráljuk a témafüggő értékelést. Példák a középszintű írásbeli vizsgafeladat értékeléséhez Szövegértési feladatsor 1.