Ponte Széchenyi Lánchíd — Széchenyi Lánchíd, Víziváros | Mapio.Net

A másik, ugyancsak nyomós érv a nagyfolyami hidak építésében való tapasztalatlanság volt. A magyar mérnökök abban az időben inkább a vízi munkálatok irányításában jeleskedtek. A XIX. század elején, Magyarországon az ország politikájának irányításában a műszaki és gazdasági kérdések még elhanyagolhatóak voltak a jogi és a katonai szempontokkal szemben. A hídépítés mind műszaki, mind gazdasági problémáinak megoldása, az előkészítéstől a megvalósításig, "a legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István munkásságának eredménye (3. kép). 3. kép: gróf Széchenyi István 1791-1860 Széchenyi meggyőződött a Pestet Budával összekötő Duna-híd építésének országos jelentőségéről és elhatározta a megvalósítását, annak ellenére - vagy talán éppen azért - mert tisztán látta a nehézségeket is, amelyekkel vállalkozása járt. Széchenyi első teendőinek egyike a Hídegylet létrehozása (1832. február 10. ), s ezzel a híd megvalósulását előkészítő szellemi erők összefogása volt. Széchenyi a Hídegyletben látta azt a társadalmi bázist, amely mind politikai, mind gazdasági síkon hajlandó a híd ügyét támogatni és a közvélemény megnyerésére a kellő propagandát kifejteni.

Cikk - Győri Szalon
A budapesti Lánchíd hídbárcái :: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum :: MúzeumDigitár

Cikk - Győri Szalon

Rendőrség. Budapesti Rendőr-főkapitányságFöldrajzi helyek:Budapest. Deák Ferenc-szobor Szabad tárgyszavak:szoborparkrakparttudományos intézményrendőrségszállodautcakép1890-1903Egyéb nevek:Budapesti Történeti Múzeum. Fotólabor Képazonosító:001265 Olvasók véleménye:vélemények (0) A vélemény mentése dvencek között:LelőhelyTémaEgyéb tematikus jelzetJelzetÉvszámKötetStátuszElőllékletekBudapest Gyűjtemény, Képtár001265Védett0011. Képek:000379Szerző:Klösz György (1844-1913) Cím:[Ferenc József tér a Magyar Tudományos Akadémiával] [Fénykép] / [Klösz Gy. ; poz. ] Dátum:[1890-es években] ([1960-as évek])Terjedelem:fotó: modern kontakt eredeti negatívról, poz., zselatinos ezüst, monokróm; 24x35 cm, (teljes méret: 32x36 cm) Típus:KépMegjegyzések:A címet a feldolgozó adta Reprodukciók: RN000285 Az Akadémia u. A rakpart mellett ponyvával letakart mezőgazdasági gépek. Fotólabor Képazonosító:000379 Olvasók véleménye:vélemények (0) A vélemény mentése dvencek között:LelőhelyTémaEgyéb tematikus jelzetJelzetÉvszámKötetStátuszElőllékletekBudapest Gyűjtemény, Képtár000379Védett0012.

[Fénykép] Dátum:[1930]Terjedelem:fotó: poz., monokróm; 17x21, 5 cm, (teljes méret: 18, 5x24, 5 cm) Típus:KépMegjegyzések:Szerző: azonosítatlan A címet a feldolgozó adta Az első sorban balról az első dr. Szentirmai Kálmán (a 022336-os kép alapján) Gyűjtemény:Budapest-képarchívum Személy:Szentirmay KálmánTestület:Magyarország. Ullmann-palota Szabad tárgyszavak:rendőrségrendőrrendőrkapitányságvezető alkalmazottkitüntetésünnepségcsoportképrendőrségi épületlámpafestménybelső felvétel1930Képazonosító:022335 Olvasók véleménye:vélemények (0) A vélemény mentése dvencek között:24. Képek:022333Cím:[Török János főparancsnok (középen egyenruhában) 25 éves szolgálati jubileumi ünnepsége a Rendőr-főkapitányság tanácstermében] [Fénykép] Dátum:1931. április 20.

A kőből épített szerkezeti részek kisebb, a lényeget nem érintő átalakításokkal még ma is, 150 év elmúltával, az eredetiekkel azonosak. Nem úgy a vasszerkezet, amelyet teljes egészében erősebb acélszerkezettel kellett felválA mai acélszerkezet külső alakjában az eredetire emlékeztet, attól való eltérése nem szembetűnő. Előzmények Az állandó Duna-híd létesítésének kérdésével nemcsak a problémához képzettségüknél, vagy társadalmi állásuknál fogva legközelebb állók, hanem a nagyobb nyilvánosság folytán a városi polgárság szélesebb rétegei is foglalkoztak. Az állandó híd építését ellenző vélemények két, megfontolandó szempontokat felsorakoztató érvre támaszkodtak. Az egyik az volt, hogy a pillérek duzzasztóhatása a Duna medrének elfajulásához, a híd alapjainak kimosásához, a jég feltorlódásához, s ennek következtében a híd összeomlásához vezethet, illetve a város területén árvizet okozhat. Nagy folyókon sokpillérű hidak csak akkor épültek, ha a folyószakasz nem volt jégjárásos. A nevezetes ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak vízben sokkal szegényebb folyókat hidaltak át, s közülük is többet elsodort a víz (például az avignonit).

A budapesti Lánchíd hídbárcái :: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum :: MúzeumDigitár

Mit keres a budapesti Lánchíd alteregója Olaszországban? - Mr. Foster kalandozásai Budapesten
A világ 10 legszebb hídja közé választották a Lánchidat - Hirmagazin.eu
Simson 70 hengerszett
Debreceni dino kiállítás live
Széchenyi lánchíd, Víziváros | Mapio.net
Találati lista | BUDAPEST-KÉPARCHÍVUM

Duna folyó, Lánchíd, Országház, budai és pesti panoráma. Budapest, MagyarországNaplemente a Lánchíd-Budapest, MagyarországPanoráma a város Budapest, MagyarországPanoráma a város Budapest, MagyarországPanorámás naplemente a Gellért-hegyről. Budapest, MagyarországPanorámás éjszakai kilátás Budapest-re a Gellért-hegyről. Budapest, Magyarorszálátás Budapestre. Budapest, MagyarországPanoráma a város Budapest, MagyarországBudapest, Magyarország - napkelte felett Széchenyi Chain Bridge (Lánchíd) Tudományos Akadémia és a Szent István Bazilika, BudapestBudapest, Magyarország - a híres Széchenyi Lánchíd (Lánchíd) és a Clark Ádám térről körforgalom napfelkeltekor a szép őszi lombPanoráma, Budapest, Magyarország, a Lánchíd és a ParBudapest látképe a Gellért-hegyrőlChainbridgePanoráma a város Budapest, MagyarországSzéchenyi Lánchíd BudapestOroszlán szobor Lánchíd budapestTűzijáték, át a Dunán, Budapesten. Nézd a kivilágított cBudapest - Magyarország éjszakai a Budai vár és a Széchenyi-láncLánchíd és Duna, Budapest éjszakaMargrit hid-budapest a Duna-híd.

Sina némi habozás és huzavona után 1837. február 25-én kelt levelében elvállalta a megbízást. Később a vállalkozáshoz a Wodianer Sámuel és Fia bankház is társult. William Tíerney Clark, a neves angol hídtervező és építőmérnök, akit Széchenyi ajánlására Sina Pestre hívott, három tervváltozatot mutatott be, mindhárom lánchíd volt. Az első a Nákó-ház (helyén ma a Gresham-palota áll) vonalában, a második a Belvárosi plébániatemplom vonalában építendő háromnyílású függőhíd, a harmadik pedig az angolkisasszonyok zárdájának vonalában (az Irányi utcánál) építendő gyaloghíd. Clarkkal egy időben Wodianer meghívására Pestre érkezett George Rennie angol mérnök, ugyancsak jó nevű hídépítő, aki négy javaslatot is tett, éspedig háromnyílású függőhídra, kétnyílású lánchídra (egyetlen pillérrel a Duna közepén, ötnyílású öntöttvas ívhídra, végül hétnyílású, boltozott kőhídra. Egyik megbízó sem vállalhatta a felelősséget a tervváltozatok közötti választásért, ezért Sina - Clark beleegyezésével - szakértőnek két angol mérnököt kért fel.

Ezért a régihez hasonló alakú szerkezetet terveztek, változatlanul hagyva a pillérek és hídfők látható részeit. Az új láncok karbonacélból készültek, a láncok keresztmetszetét ötven százalékkal növelték. A lánclemezek magassága 26-ról 36 centiméterre, a lemezkötegek vastagsága 60-ról 70 centiméterre nőtt. Az egyes lánctagok (összesen 2460 t) hossza a réginek mintegy kétszerese lett, ennek megfelelően a függesztő-rudak egymás közötti távolsága 1, 80-ról 3, 60 méterre növekedett. A híd merevségét fokozó merevítőtartók és szélrácsok (1162 t) anyaga a láncokéval egyező acélból készült. A merevítőtartókat a kocsipálya és a gyalogjárók között helyezték el a fa rácstartók helyére. Kicserélték a pillérek tetején lévő láncnyergeket és helyükre olyan acélsarukat építettek, amelyek kizárólag függőleges irányú erőket képesek átadni a pilléreknek (23-24. kép). Ezáltal a pillérek alatti talajigénybevételt sikerült a nagyobb terhelőerő ellenére is felére csökkenteni. A láncok megnövekedett húzóerejét a hídfők nem lettek volna képesek felvenni, ezért a lehorgonyzó faltömböket kétoldalt öt-ötezer köbméteres betontömbök hozzáépítésével meg kellett erősíteni.