Mi befolyásolja, hogy milyen szülők leszünk? Sok minden hat ránk: elsősorban a szüleinkkel megélt kapcsolat, kötődés, szülői minta határozza meg, milyen szülővé válunk. Vagyis az a tudattalan hatás, ami még akkor is dolgozik bennünk, amikor tudatosan próbálunk küzdeni ellene. Jelentősége van annak is, ki hogyan emlékszik a saját gyermekkorára, ugyanis ezek a tapasztalatok örökösen visszaköszönnek. A lelkiállapotunk, kiegyensúlyozottságunk, vagy épp ellenkezőleg, a bizonytalanságunk és támogatottságunk szintén befolyásolja nevelési stílusunkat. Még gyermekeink viselkedése is formálja szülői attitűdünket. Bár furcsának tűnik, a gyerekek más-más nevelési stílust igényelnek, és ennek köszönhetően egyszerre többféle szülői típust is megtestesíthetünk. És végül a kultúra, amelyben élünk, meghatározott elvárásokat, modelleket közvetít felénk arról, milyen a jó szülő. Éppen ezért filmek, nevelésről szóló könyvek, cikkek, blogok is jelentős hatással lehetnek nevelési stíülői magatartásokAz engedékeny szülő nem állít fel szabályokat és korlátokat, nem követel, nem büntet, elfogadja a gyermek kívánságait, cselekedeteit.
A kérdőívben kérdéseinek csaknem fele a család szerepéről kérdez a gyerek olvasási szokásainak vizsgálata kapcsán. Korábban már említést tettem arról, hogy milyen fontos az olvasóvá nevelés tekintetében, hogy már kora gyermekkorban lásson a gyerek olvasó felnőttet a környezetében, hogy a könyvhasználat a mindennapok része legyen a családban. Ezt a feltételezést támasztja alá Gombos Péter, aki a Magyar Olvasástársaság alelnöke, és aki közel húsz éve foglalkozik gyermekirodalommal. Gombos kutatta az otthoni, rendszeres mesehallgatás és a majdani olvasóvá válás kapcsolatát. ábra: Az olvasás gyakorisága és az esti mesélés összefüggései Forrás: A digitális generáció szokásai - a 2017-es reprezentatív olvasás felmérés tapasztalatai Az 2. ábra eredményeit vizsgálva látható, hogy nem teljesen magától értetődő, hogy minden gyerekből olvasó lesz, akinek felolvastak kisgyermekkorában, tehát a kapcsolat nem lineáris. A vizsgált gyerekek több, mint 10 százaléka a rendszeres szülői felolvasó tevékenység ellenére sem válik olvasóvá, és egyértelműnek tűnik, hogy a digitális világ térhódításával egyre kevésbé lesz az.