A hazai lakásárak alakulásával nagyon gyakran foglalkozunk, az MNB, a KSH és a Takarék Csoport is negyedéves rendszerességgel közöl adatokat erről. Emellett az OTP Jelzálogbank is rendszeresen – féléves gyakorisággal – készíti el Lakóingatlan Értéktérképét, amiben a lakásárindex helyett az aktuális négyzetméterárakra helyezi a hangsúlyt. A kétféle megközelítést együtt vizsgálva ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az árindexek mögött milyen tényleges négyzetméterárak húzódtak meg az ezredforduló óta az ország különböző részein. A fenti kérdés megválaszolásához az MNB árindexének kategóriáit, és a NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképet hívtuk segítségül. Bár a két intézmény módszertana nem teljesen azonos, az OTP adott területegységekre vonatkozó aktuális négyzetméterárait az MNB ugyanazon területegységekre vonatkozó árindexeivel visszaszámolva mind a négyzetméterárakról, mind a területi árkülönbségekről átfogó képet kaphatunk. A lakáspiac jövőjével kiemelten foglalkozunk a november 19-i Property Investment Forum 2020 konferencián.
A Takarékbank makrogazdasági elemzői idénre még ennél is jobb, 4, 0 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak januári jelentésükben. Ez ugyanakkor mérsékeltebb gazdasági növekedést jelent az előző évekhez képest. A lakáspiaci kereslet szempontjából szintén pozitív, hogy kedvezőek a munkaerőpiaci feltételek, a munkanélküliség történelmi mélyponton van, a bérek pedig növekednek. 2020-ban az inflációs jelentés alapján várhatón 4, 1 százalékkal bővülhet a lakossági reáljövedelem, azonban akárcsak a gazdasági növekedés esetében, itt is mérsékeltebb a várható növekedés, mint 2018-ban (7, 9%) és 2019-ben (5%). A lakáspiac szempontjából fontos a finanszírozási környezet is, ebben sem számítanak jelentős változásra a Takarék Index elemzői 2020-ban. A kamatszint továbbra is alacsony és drasztikus emelkedésre valószínűleg nem kell készülni. 2019 november végéig a háztartásoknak nyújtott forinthitelek összege meghaladta a 830 milliárd forintot, ami így az előző év azonos időszakához képest majdnem 5 százalékos bővülést jelentett.
"Mivel az adatszolgáltatás önkéntes, az EUROSTAT kimutatása egy 15 ország adatai alapján a teljes euróövezetre vetített becslés, azonban így is tökéletesen bemutatja a forgalom és lakásárak viszonyát. A piaci tendenciákat először a lakáseladások számának csökkenése vagy növekedése jelzi előre, majd ezt követi az ingatlanárak változása. Európa esetében a 2008-as gazdasági válságot követő felívelés a forgalom drasztikus emelkedésével kezdődött, majd az árak is emelkedésnek indultak. Ez a folyamat egészen 2018-ig tartott, amikor az árak még tovább növekedtek, de a forgalom már visszaesett és elindult a konszolidáció. A forgalomcsökkenést tovább erősítette a koronavírus járvány kitörése, azonban hatásait gyorsan maga mögött hagyta a piac" – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az euróövezet lakáspiacának változásai mellett az EUROSTAT összeállítása 12 európai uniós ország, közöttük Magyarország 2020-as és 2021-es forgalmi adataiba is betekintést enged. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az egyes országok (Dánia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Írország, Ausztria, Franciaország, Finnország, Szlovénia, Portugália, Magyarország, Bulgária) adatfeldolgozási módszerei eltérnek egymástól és az adatok folyamatos beérkezésével a statisztikák- főleg 2021 esetében - még változhatnak.
Egy ilyen kategóriájú és áru lakást venni az ország régióközpontjait tekintve Miskolcon volt a legkedvezőbb, ott az országos szintnél alacsonyabb, kevesebb, mint 7 évnyi átlag-jövedelem is elég. A mutató értéke Budapesten emelkedett a legdinamikusabban az elmúlt években, a fővárosban 2020 első felében 5 évvel több átlagjövedelem volt szükséges egy tipikus lakás megvásárlásához, mint 2013-ban. 2020 első félévében az ingatlanpiaci és a jövedelmi folyamatok eredőjeként a legtöbb magyarországi régióközpontban mérséklődött a mutató értéke 2019-hez képest, a hitelfeltételek szigorodása miatt azonban nem biztos, hogy ez a javulás ténylegesen megnyilvánul az ingatlanok elérhetőségében. A lakásárakat a belső vándorlás is befolyásolja. Az ipari-kereskedelmi-szolgáltatási központok, térségek mágnesként vonzzák az embereket, az úgymond a csenden kívül semmit sem kínáló kistérségek, falvak elnéptelenednek, még bagóért sem veszi senki az ottani romos házakat, gazdálkodni kevesen szeretnének ott. (forrás: KSH, Otthon Centrum) Az Otthon Centrum fenti, 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó térképén jól látszik, hogy a vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is az ország perifériái: az északkeleti és délnyugati járások többsége évek óta elvándorlással küzd.
A járványig nőtt a turizmus, új hotelek épültek, sőt megjelent egy nagy (20 ezer négyzetméteres) "A" kategóriás irodaház is, ami nem jellemző a magyar megyeszékhelyekre. Jöjjön most egy friss táblázat, ebből látható, hogy az elmúlt öt évben túlnyomó részt külföldi vállalatok jelentettek be gyárépítéseket, ezek a járműipari fellegvárakban összpontosultak, a beruházási érték 10-30 százalékát a magyar kormány az adóforintokból fizeti. Egyértelmű győztes a kormánykedvenc Debrecen, csaknem 900 milliárd forint értékű építkezésekkel, de például Tatabánya is profitálhat az új üzemekből. A vonzáskörzetet nézve Kecskemét (64 százalék) és Sopron (63 százalék) áremelkedése volt a legnagyobb 2014 és 2018 között, meghaladva az országos átlag kétszeresét. Bács-Kiskun legnagyobb városában egyértelműen tetten érhető az úgynevezett Mercedes-hatás. A tényleges termelés csak az ezredforduló első évtizedének végén kezdődött az autógyárban, az ingatlanpiac a 2008-2009-es nagy válság után csak 2013-tól kezdett helyreállni, a korábban elhalasztott vásárlásokra és új ingatlanfejlesztések indítására pont a 2014-2018-as időszakban került sor.
A fővárosi nagyobb mértékű áremelkedés a Budapest és vidék közti árolló egyre nagyobb elnyílását eredményezte, a községekben tapasztalt átlagos négyzetméterárak a fővárosi átlag 25 százalékán álltak 2017-ben, míg 2012-ben még a 47 százalékán. Az árak éves dinamikája azonban már fokozatos mérséklődést mutat Budapesten, bár a magas árszint tükrében ez még mindig jelentős drágulást jelent. Amíg 2015-ben 26, 8, addig 2016-ban és 2017-ben rendre 23, 6 és 13, 3 százalékkal emelkedtek a lakásárak a fővárosban. A hazai lakáspiac keresleti oldalát befolyásoló tényezők 2017 során további javulást mutattak. A háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének 5 százalék feletti emelkedése, a munkanélküliség további mérséklődése és az élénk bérkiáramlás révén növekvő megtakarítások további erős keresletet vetítenek előre. A lakáscélú hitelezést szintén élénk kereslet jellemzi, 2017-ben közel 40 százalékkal bővült az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene, míg a lakástranzakciók 45 százalékához kapcsolódik banki hitel-felvétel.